Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-04-01 / 13. szám

A férfiak lelkigyakorlatai. Virágvasárnapján kezdte meg Kollár Gedeon bencés tanár konferenciabeszédeit a férfiak számára. A szomorú jeien nyomasztó viszonyai közt sokan kerestek lelki felüdülést, megújhodást ott, ahol az egyedül lel hetŐ: az Isteni kegyelem forrásainál. Állandóan szépszámú és megériő hallgatósága volt a nagytudásu és ragyogó nyelvezetű szónoknak, akitől még sokat remélhetünk hitéletünk föllenditésében. Az előadás-sorozat gondolatmenetét a következőkben adjuk: Mivel nagy feladatok teljesítésére csak a meggyőződés erejében vállalkozunk, azért a túlvilági célunk valósága felől nekünk szilárd meggyőződést kell szereznünk, hogy az elérésére irányuló hódító hadjáratot bizton és erővel végezhessük. Az első elmélkedés éppen azért ezzel a kérdéssel foglalkozott: van-e őrök élet ? Az igenlő feleletet a felvetett kérdésre az Isten létezéséből, a népek közmegegyezéséből vont logikai következtetések, valamint az evangéliumok főhősének, Krisztusnak nyilatkozataiból, tanrendszeréből, gyakorlati intézkedéseiből vont döntő bizonyítékok adták. A második elmélkedés az örökéletbe jutás legnagyobb akadályát, a súlyos bűnt vette tárgyul. Az emberek könnyedén vétkeznek, mintha semmi következménye nem volna a bűnnek, de Isten szemében szörnyű nagy dolog, amint azt az angyalok az első emberpár vétkeire és az egyes súlyos vétkekre vonatkozó sújtó ítélete igazolja. A harmadik, a súlyos bűn esetén az Istennel való kiengesztelődés föltételéről: a gyónásról szólt s anyagát a jó gyónás kellékei, az ekörüli téves felfogások és praktikus tanácsok előadása tették. Végre a negyedik, a kegyelemállapotban való megmaradás, a lelkiegészség legfőbb biztosítékával: a szentáldozással foglalkozott. Rámutatott azokra a kifogásokra, amelyek miatt vonakodnak egyesek az üdvösség ezen páratlan eszközét használni, kimutatta, hogy vételének mily könnyű föltételei vannak és ajánlotta Jézus szent Szive nagy Ígéretének megfelelően a nagy kilenced végzését. A lelkigyakorlatok befejezéseképen a bencések templomában nagycsütörtökön ünnepies szentmise és közös szentáldozás volt, melyet bensőségessé és családiassá tett az a körülmény, hogy egész családok járultak együttesen az Ur szent testének vételéhez. Ma, amikor a rövid földi életei oly sokan végcélnak tekintik, öröm volt látni, mint növekszik az öntudatos kath. férfiak száma, akik bátran tesznek tanúságot jobb meggyőződésük mellett. Földmunkások gyűlése Pápán. A pápai szervezett ker. szoc. földmunkások vasárnap d. u. népes gyűlést tartottak, amelyen a vezetőség beszámolt a győri nagygyűlés határozatairól. Pálovics János elnöki megnyitójában vázolta a föídmunkásság elviselhetetlen helyzetét és kritika tárgyává tette egyes nagybérlők és munkaadók azon eljárását, hogy a részes aratást és egyéb sommás munkdk elvégzését nem magyar honos munkásokkal végeztetik el, holott Pápán is és az egész Csonkaország területén ezrek és tizezrek nélkülözik az életet adó kenyeret, a magyar föld áldást adó kincsét. Majd Szalay Lajos ker. szoc. titkár a földmíves munkások bajainak orvoslási módját jelölte meg. Mi azért szervezkedünk, — rnondo:ta — hogy azokat az égető kérdéseket, melyek szorosan összefüggnek a mi mindennapi életünkkel, kenyerünkkel, a társadalmi és gazdasági szervezkedésünkkel, a magunk erejére támaszkodva oldjuk meg. Ne várjunk mindent a kormánytól, a miniszterektől, a törvénytől, a dolgok nagy részét magunknak kell elvégeznünk. A mezőgazdasági munkáskérdések ma azért nyomulnak oly nagy erővel előtérbe, mert a múltban ezekkel se a törvényhozás, sem a társadalom, de még maga a munkásság sem foglalkozott. A munkásságot kitartásra, a szakszervezet iránt való ragaszkodásra buzdította, hogy a ker. szoc. igazságokat mielőbb megvalósíthassák. Végül a gyűlés elhatározta, hogy a „Földnépére" minden egyes tag előfizet és a Pápán tartandó megyei földmunkás-gyűlés érdekében széleskörű agitációt indít. HÍREK. •• Előfizetőinknek és olvasóinknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. Húsvéti Istentiszteletek a ple bénia-templomban. A húsvéti istentiszteletek rendjét az alábbiakban közöljük: Nagyszombaton: Reggel 6 órakor a főtemplomban és a szt. Anna templomban szentségkitétel. Tűzszentelés és keresztkútszentelés a főtemplomban. 9 órakor ünnepélyes szentmise, mely alatt az énekkar énekel. D. u. 5 óraKor a szt. Annatemplomban feltámadási körmenet. Este fél 7 órakor kezdődik a főtemplomi feltámadási ünnepség és körmenet az énekkar közreműködésével. Húsvétvasárnap: Reggel 4 órakor a Kálvárián feltámadási ünnepség és körmenet, utána szentmise és husszentelés. A főtemplomban d. e. 10 órakor szentbeszéd. Tartja Miklós József káplán. A szentbeszéd után ünnepélyes nagymise segéd lettel. Offertoriumkor és Agnus Dei kor Rolierné Tóth Anna urnő énekel szólót: Szentgyörgyi S. alkalmi énekeit Marton Győző karnagy orgonakisérete melett. Az énekkar pedig Szentgyörgyi D dur ünnepi miséjét adja elő. Fél 12 órakor csendes szentmise az énekkar közreműködésével. D. u. 3 órakor ünnepélyes vesperáslitánia. Húsvéthétfőn: 10 órakor szentbeszéd, tartja Laczkó Arnold irg. rendi lelkész. Szentbeszéd után ünnepélyes szentmise segédlettel, szentmise alatt és a fél 12 órai csendes szentmise alatt Rolierné Tóth Anna érnő és az énekkar szerepelnek. D. u. 3 órakor ünnepélyes vesperás-litánia lesz. Föltámadási körmenet a ferencrendieknél. Az eddigi gyakorlattól eltérően az idén a ferencrendiek is tartanak föltámadási körmenetet. Az istentisztelet szombaton délután 4 órakor kezdődik. A magyarországi katholikusok tiltakozó nagygyűlése húsvét második napján. Húsvét hétfőjén délután fél 5 órakor a régi országház termében a magyar katholikusok nagygyűlést tartanak, hogy tiltakozzanak a megszállott területen élő katholikusok üldöztetése ellen. A gyűlésen részt vesz a Katholikus Népszövetség, a Szent István Társulat, Szent István Akadémia, a kongregációk, a Ker. Női Tábor, a keresztényszociálisták, a^\ÁME, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Ker. Nemzeti Liga és más szervezetek. Az amerikai magyar katholikusok nevében Marczinkó József amerikai plébános jelenti be csatlakozását. A gyűlésen a rendet a kath. egyetemi ifjúság tartja fenn. Elfogták a vaszari csendőr gyilkosát, A tragikus véget ért Balká János ny. csendőrtörzsőrmester gyilkosát Németh András vaszari lakos személyében a csendőrség elfogta. A gyilkost beszállították a pipái járásbírósághoz, ahol töredelmesen bevallotta, hogy a szörnyű gyilkosságot boszuból követte el. A gyilkos 27 éves, nős, családja van. A Járásbíróságról mult hétfőn átszállították a veszprémi királyi ügyészséghez. iwinjmwtivtAviwnvrr * ^ TÁRCA. ••• Magyarok Augsburgföan. (Utíemlék.) Kis harmadikos gimnázista korom emlékei zsongtak a lelkemben, midőn 1922 aug. 14 én Piacidus Glogger augsburgi bencés apát és Kovács Arisztid pannonhalmi főspáti titkár társaságában a mi történelmünkben oly szomorúan nevezetes Augsburg feíé utaztam. Néhány napja mult kilencszázhatvanhetedik évfordulója annak a borzalmas csatának, melynek lefolyását oly megkapó eleven séggel mesélte el annak idején nekünk kis győri diákoknak kedves történelem tanárunk,, a tudós Balogh Albin dr. S most majdnem ezer év után itt járunk mi ketten, késői magyarok, ahol kacagányos őseink száf

uldoztak egykor apró paripákon, elkerestük a germán kultura ősi tűzhelyeit, de nem hogy felduljuk, hanem hogy tüzet fogjunk. Akkor rémei voltunk a nyugati kereszténységnek; több mint félszázadon keresztül rettegett Európa, de főkép a darabokra térdelt, testvérharcokban emésztődő Németország; a pogány magyarok csapataitól. Ma közös balsorsban sínylődünk, mint legyőzött volt szövetségesek. S mi, vendég magyarok, akik csüggedt nekibúsulásban éljük l:i hazafias bánatunkat, irigy ámulattal nézzük a legyőzött germán óriás hősi erőfeszítését, kemény munkakedvét, elpusztíthatatlan nemzeti öntudatát, s azt a félelmes dacot, melyet az eljövendő leszámolás gondolata lobogtat fel minden igaz német szemében. De ezek a jeien gondjai s a jövő álmai . . . A vonat átrobog a Lech folyó hídján. A jó apát úr látható megilletődéssel szemléli ellágyulásunkat. Hány derék magyar vitéz lelte gyászos végét ebben a szelid folyócskában 1 Hullott a magyar vér mióía, itt vagyunk Európában, s a porladó hősök tetemei mily sokszor termékenyítettek idegen hantokat! Már a közeiből integet szent Ulrik templomának karcsú, magas tornya. Olt nyugszik a város védőszentje, a hős püspök, aki erélyességével, elszántságával, imáival feltartóztatta a magyarok ostromát, amig megérkezett Ottó király felmentő serege, amely bizonytalan kezd§t után döntő ütközetben teljesen megsemmisítette a magyar haderőt (955 aug. 10) Jól esett az a szeretet, amellyel bennünket az augsburgi bencések fogadtak. Külföldön az ember őrül, ha azt látja, hogy egyáltalán tudnak Magyarország létezéséről. De itt ismernek bennünket. A köztudatban élénken él a hires ütközet emléke. Az iskolákban alaposan mérlegelik jelentőségét. A gyerekek megtanulják, hogy nemcsak Augsburg, de egész Németország megszabadult egyszer és mindenkorra a magyarok betöréseitől, amelynek következményei méltán foghatók ahhoz a pusztításhoz, melyet nálunk a tatárjárás okozott. A magyarokra is jó hatással volt a vereség. Kezdték megérteni, hogy kalandos életmódjuk, az állandó vérveszteség pusztulásra vezet, s parancsoló létérdek a keresztény civi lizált környezethez való alkalmazkodás. S midőn ezen jobb belátás eredményeképen létrejött a keresztény magyar állam, a magyarság erős és állandó éket vert az északi és déli szlávság közé és megakadályozta egy hatalmas, egységes szláv birodalom kialakulását. Jól tudják ezt az augsburgi gyerekek. Mi magyarok nem haragszunk már most Ottó királyra, Ulrik püspökre, mert nagy áldásnak érezzük nemzeti szempontból, hogy idejekorán belekapcsolódhattunk a nyugati keresztény germán kulúrközösségbe, s bástyaként védelmezhettük a keletről jövő támadásokkal szemben. De nemcsak az iskola, hanem a templom és utca is szüntelen emlékezteti a jó augsburgiakat 955-re. Figyelmes rendtársunk, aki kalauzolt bennünket, örömmel mutatott rá azokra a műemlékekre amelyek a város életének e jelentős mozzanatát megörökítik. A bencés templom hajójának boltozatán drámai mozgaimasságú freskó ábrázolja a C3ata fordulópontját: a magyarok futásnak erednek. Könnyek közt emlékeztem meg szentmisémben, melyet épen Nagyboldogasszony napján e templomban bemutattam a sokat szenvedő magyar és német nemzetről. Szent Uirik sirja fölött emelt oltár elülső részén szintén van egy kis régi festmény, amely a püspök hősi ellenállását szemlélteti. Legérdekesebb emlék azonban a takács-céh házán,