Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-01-14 / 2. szám

PHPH ES VIDEKE előfizetési árak: negyedévre 170 kor., egyhónapra 69 kor. Egyes szóm ára darabomként 15 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Fö-tér 12. sx. Telefon 61. sx. Hirdetések milliméteres díjszabás szerfal. A magyar cimer szent és sérthetetlen. A nagyántánt legfelsőbb tanácsa ráizent a magyar kormányra, hogy az „utódállamok szuveranitását sértő régi magyar cimer helyett olyan magyar cimert használjon CsonkaMagyarország minden hatósága, intézménye, amely a trianoni szerződés határozatait figyelembe veszi". íme a világ hatalmasai, miközben jóindulatról és igazságérzetről fuvoláznak, valójában örökösen csak boszút lihegnek s nem tudnak betelni megaláztatásunkkal, szenvedésünkkel, pusztulásunkkal. Nekik még mindig nem elég, hogy aranykalászos rónáink idegen, pipotya nációnak teremnek éltető erőt, hogy erdőségeink, bányáink a magyar faj megátalkodott ellenségének jelentenek jólétet és boldogságot, nem bántja jülüket elszakított testvéreink égbekiáltó fájdalmas följajdulása, hanem keresve-keresik az alkalmat ujabb és ujabb megaláztatásunkra, önérzetünk gálád megtiprására, Igaz, hogy az átkos forradalmak, a nemzetköziség, a proletáruralmak elpocsékolták, fölemésztették minden erőnket, ám ha ezeréves állami létünk legszentebb szimbólumát, a magyar föltámadás egyetlen reményét, a magyar cimert bántani merészelik, mint egy ember szállunk szembe a gaz orvtámadással s Toldi Miklósként térdre kényszeritjük a magyar cimert gúnyoló csehet. Apadjon el az elme, mely új cimer stilizálásához fog, száradjon el a kar, mely azt megrajzolni megkíséreli, s vesszen a kormány, mely'a nagyhalaimak ezen újabb gonosz követelése előtt meghajolni merészel. Mert nekünk a magyar cimer szent örökség; legszebb álmunkról, féltve őrzött, legvérmesebb reménységünkről mondanánk le, ha szentségtörő kézzel hozzányúlni engednénk. Nem azért járjuk annyi megadással, annyi tűréssel a szenvedések golgotáját, hogy a nagy föltámadásról, az integer Magyarországról lemondani tudnánk. Kis- és nagy-antantnak egyaránt meg keli tudnia, hogy a magyar cimer szent és sérthetetlen. Meddig tűrjünk! Midőn a parlamentbe betolakodott szociáldemokrata képviselők vezére, Peidl Gyula, először nyitotta szólásra száját, agyafúrtan megfogalmazott beszédében nagy kegyesen a nemzeti törekvések támogatását is kilátásba helyezte a szociáldemokraták részéről. Ám mézes-mázos beszéde csak naiv lelkeket ejthette meg, mert hisz a proletár-forradalmat jelképező vörös-szekfüs bevonulásuk és sanda körülnézésük a nemzet templomában nem hagyhatott semmi kétséget az iránt, hogy ők nem a magyar munkásságnak, hanem az internaciónálizmusnak érdekeit képviselik s fütyülnek minden nemzeti törekvésre. Kezdetben hamiskás szerénységgel húzódtak meg, ámde hamarosan kihivó lett a maguktartása, szemérmetlenül merész a hangjuk s annyira vakmerő a bátorságuk, hogy most már a parlament padjairól gyalázzák és rágalmazzák a nemzetet az egész világ előtt s krokodilus könnyeket hullatnak annak a soha nem létezett tízezer proletárnak kegyetlen pusztulásán, akik az állítólagos fehér terrornak lettek volna áldozatai. Propper Sándor szociáldemokrata képviselőnek aljas rágalma célját érte, mert a külföldi hasonszőrű sajtó ennek a rágalomnak nyomán immár hasábos cikkekben szörnyűködik a magyar prolétáriátus borzalmas üldöztetésén. Valóban meglepő az a birkatürelem, amellyel a nemzet egykedvűen és összetett kézzel nézi azt a gonosz játékot, melyet a szociáldemokrata képviselők a magyarság becsületével, önérzetével és jövőjével játszanak a parlamentben és a parlamenten kiviii. Ott harsogva éltettik azokat a szökevényeket, akik ezt a szerencsétlen országot lángba bontották és megrabolták s akinek nevük puszta hallatára undor és megvetés tölt el minden magyar lelket,akik a béke szent ünnepét, a karácsonyt használták fel arra, nogy izgassanak, lázítsanak, s megtanácskozzák pokoli tervüket, miként lehetne az átkos vörösmérget belopni az eddig immúnis magyar falusi lakosság tiszta vérébe. Szónokaik és , szócsövük, a Népszava, csak per „csirkefogók" titulálják a keresztény újságírás becsületes harcosait, s hangjuk már szemérmetlenebb, fenyegetésük vakmerőbb, mint amellyel az októberi forradalmat előkészítették. Titkos konventikulumaikon pedig mohón habzsolják az Amerikából -a Bécsi Magyar Újság utján átlopott Acél-féle röpiratot, mely a leggaládabb módon gúnyolja a magyar állameszmét, a keresztény irányzatot, mindent, amiből mi a nemzeti ujraébredést várjuk. Arcátlanul hirdetik, hogy fajfentartás, keresztény eszme, ezer év, Csonka-Magyarország, királyhüség, mindcsak tires frázisok, s mikép hajdan a királyok tartottak maguknak bolondokat, azonképen ma a bolondok akarnak maguknak királyt. Nem tehetek róla, de engem semmiképen sem nyugtat meg azoknak a hite, akik bíznak abban, hogy a munkásság ma már nem hallgat azokra a vezetőkre, akik egyszer a kommunizmus fertőjébe, szégyenletes nyomoruságába és sufyos csalódásaiba vitték. És nem tehetek arról sem, ha e szervezett gonoszsággal szemben nem látom ott a keresztény tábor szilárd és hatalmas erejét. Ha rajtam állana, nap-nap után megkérdezném mindegyiktől, miként Ciceró a hazaáruló Catilinától: Mi az Catilina, te még élsz ? Sőt nemcsak hogy élsz, de még a szenátusba is be mered tenni mocskos lábad? A Kath. Leánykör műsoros estélye és táncvigalrr-a. A Pápai Kath. Leánykör folyó évi január hó 13-án, szombaton műsoros estélyi és táncmulatságot rendez, melynek tiszta jövedelmét jótékonycélra (a kör felszerelése javára) fordítja. Az estély műsora: 1. Prológ. Irta dr, Sulyok Dezső. Szavalja Okolicsányi Juliska. 2 3) Vieuxtemps: Ballade et Polonaise. b) Tschajkowsky : Barcarolle. Hegedűn játssza Szabó* Sándor táblabíró, zongorán kiséri dr. Hermann László. 3. A „Cigány* operából énekel Rollerné Tóih Annus, zongorán kiséri Gaál Bözsi. 4. Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka. Szavalja Kofoányi Imre. 5. Magyar dalok. Saját szerzeményű dalait előadja Szabó Sándor táblabíró, Horváth Karcsi zenekarának kísérete mellett 6. Szépművészetek. Élőkép. Alakítják : Porpáczy Irén, Tauber Jolán, T<gjna Stefi. Az estély pontosan 6 órallr kezdődik a bencés főgimnázium dísztermében. Belépő-jegyek: 150 K, 100 K, 80 K és 56 K (állóhely. Válthatók Bajthay Erzsike üzletében (Deák Ferenc utca). Az egyes számok alatt az ajtó zárva. A bál kezdete este 9 órakor a Griff-szálloda nagytermében. Bálanya: Gamerra Alberta Mária bárónő. Védnök : dr~. Paupera Ferenc. Belépőjegy: Személyjegy 150 K, család jegy (3 személyre) 400 K. A Pápai Kaszinó február 4-én, vasárnap délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Tárgy: 1. Költségvetés. 2. Tisztújítás. A tagokat ezúton hívja meg az Elnökség. 331