Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-01-14 / 2. szám

igényjogosult közszolgálati alkalmazottak részére a saját személyüket illetőleg, az eddigi korlátlan számú utazás helyeit évenkint mindössze 12 oda és vissza való kedvezményes utazás engedélyeztetik. Emellett az illetők ép űgy, mint a tényleges közszolgálati alkalmazottak a személy- és vegyesvonatokaí a tisztviselői kedvezményes menetjegyekkel, a gyorsvonatokat ellenben a tényleg használt kocsiosztály fél menetjegyével vehetik igénybe. 5, A családtagokra — éspedig űgy a tényleges, mint a nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak családtagjaira — nézve, akik eddig is évenkint csupán 6 odaés visszautazásra birlak ígényjogosuitsággal, csak annyiban állíttatik fel korlátozás, hogy a gyorsvonatokat a családtagok is a tényleg használt kocsiosztály féimenetjegyével vehetik igénybe. A kezelési dij, mely a kimutatásra vagy folyamodványra ragasztandó m. kir. posta bélyeg ben rovandó le, az I. kocsiosztályra is érvényes igazolvány után 50 K, a H. és III. kocsiosztályra érvényes igazolvány után 30 K, a III. kocsiosztályra érvényes igazolvány után 20 K Azon igényjogosul laktól, akik részére áj arcképes igazolvány első ízben állíttatik ki, a fenti felemelt összegnek kétszerese, azon igényjogosultaktól pedig, akik az arcképes igazolványok érvényességének meghosszabbítására f. évi március hó l ében megállapított határidő letelte után utólag kérik az érvényesítést, avagy elveszett vagy haszna* vehetetlenné vált igazolvány helyett kívánnak új igazolványt, a fenti alapilleték (20, 30 és 50 K) háromszorosa rovandó le. Az új igazolványok kiállítására és az eddigieknek 1923. évre való érvényesítésére ,Tolna-, Baranya- és Somogyvármegyék kivételével a többi dunántűli vármegyékben lakó igényjogosultakra nézve a szombathelyi űzletvezetőség illeté kes. A közhivatalokat felkérjük, hogy az alkalmazottak igazolványait öszszegyüjtve, az előirt záradékkal ellátva, küldjék be érvényesítés végett, a nyugdíjasok pedig a községi elöljáróság záradékával ellátott kérvényhez az érvényesített igazolványok visszaküldése céljából megcímzett és ajánlati díjjal ellátott borítékot mellékeljenek, H i R E Hm Tisztelettel közöljük t előfizetőinkkel, hogy lapunk előfizetési árát január !-tői kezdve egy hóra 60\ negyedévre 170 koronára, az egyes lappéldányok árát 15 koronára emeltük fel A kiadóhivatal. Megyéspüspökünk az ifjúságért. A Dunántúli Blokk pápai csoportjának elnöksége f. hó 3-án adta át dr. Rott Nándor megyéspüspök úrnak, a Dunántúli Keresztény Főiskolai Hallgatók Szövetségének disztagjává választásáról szóló díszoklevéléi. A megyéspüspök űr ez alkalommal Mező Imrének, a Dunántúli Blokk pápai csoportja elnökének a szegénysorsu főiskolai hallgatók segélyezésére 40 ezer koronát adott át, amiért a pápai csoportba tömörült főiskolai hallgatók ezúton is hálás köszönetet mondanak a nemes lelkű megyéspüspök urnák. A főispán Pápán. Dr. Magyar Károly, a vármegye főispánja 5-én „ délután városunkba érkezett és részt vett a Horthy-inségenyhítő akció helyi bizottságának ugyanezen nap délután 5 órakor tartott Ülésén, hol a polgármester beszámolt az akció eddigi menetéről, a főispán ur pedig a további teendők és felsőbb intézkedések felől tájékoztatta a bizottságot. Az ülés után a főispán az ipartestületbe ment a polgármester kíséretében, hol résztvett a kamara által kitűntetett iparosok kitüntetésének átadásánál. Este 8 órakor a Griff éttermében társas vacsora volt Arcképes igazolványok érvényesítése Az érdekelt közszolgálati alkalmazottakkal és nyugdíjasokkal közöljük, hogy a kedvezményes utalásra jogosító arcképes igazolványod érvényesítését és kiállítását (megkezdették. Miheztartás céljából közzéadjuk, hogy a köztisztviselői menetdíjkedvezmény 1923 évi január hó 1-től azon szűkebb keretek közé szoríttatott vissza, amelyek az 1921. évet megelőzőleg érfényben voltak. Ennélfogva a menetkedvezményre a közalkalmazottak és nyugdíjasok közül a folyó 1923. évi lanuár hó J-től számítandólag mm bírnak ígényjogosultsággal: a) a rendezett tanácsú városok nyugalmazott tisztviselői, továbbá úgy a tényleges szolgálatban álló, valamint a nyugdíjazott tisztviselők családtagjai; b) a tényleges szolgálatban áltá községi és körjegyzőknek és élethossziglan megválasztott okleveles segédjegyzőknek családtagjai, valamint a községi és körjegyzők, nemkülönben segédjegyzők és mindezek családtagjai ; c) (a nem állami) községi-, felekezeti- és magániskolák nyugalmazott tanszemélyzete és ágy a tényleges szolgálatban állóknak, valamint a nyugalmazottaknak családtagjai; d) a megyei és városi törvényhatóságoknál, nemkülönben a rendezett tanácsú városoknál rendszeresített állásban véglegesen alkalmazott altisztek és szolgák, valamint azok családtagjai; e) az állami hivataloknál, továbbá a törvényhatóságoknál és a rendezett tanácsú városoknál alkalmazott és értesítővel eltötott állandó dijnokok, kezelök és kezelőnők; f) a magyar királyi postamesterek, postamesternők; g) a lelkészkedő papság. Ugyancsak nem bírnak a raenetkedvezményre ígényfogosultsággal a magánintézetek kötelékében álló és ténylegesen működd tanárok, tanárnők, tanítók, tanítónők és óvónők saját személyüket illetőleg sem. 4. A nyugdíjazott a főispán tiszteletére, melyen a katonaság, a hivatalnok világ és a társadalom előkelőségei vettek részt. Több felszólalás hangzott el, melyek mindegyikére válaszolt a főispán, magas pártfogásáról és jóindulatáról biztosítva a város egyetemét. A Magyar Nemzeti Szövetség közgyűlése. A Magyar Nemzeti Szövetség (a volt Területvédő Liga) f. hó 14 én délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében tartja újjáalakuló közgyűlését, melyen a központ képviseletében főtisztelendő Kőrössy Endre főtitkár ár fog megjelenni és beszédet mondani. E közgyűlésre a tagokat s az irredentizmus minden hívét tiszteiette! meghívja az elnökség Küldöttség a törvényhatóság ügyében. F. hó 12-én a minisztériumba a polgármester vezetése alatt ÁCs Ferenc, Blazovich Jákó, Hajnóczky Béla, dr, Kende Ádám, Mesterházy László, Szakács Dániel és dr, Uzonyi Kálmán városi képviselőkből álló küldöttség járul a törvényhatósággá való átalakulás ügyében. A küldöttséget dr. Paupera Ferenc képviselő fogja az illetékes fórumokhoz vezetni* Műkedvelő! színielőadás. A Kath. Legényegylet műkedvelő gárdája f. hó 22-én és 23-án a Városi Színházban mükedvelői| színielőadást rendez. Színre kerül Csepreginek nagy sikert aratott, hires népszínműve a „Piros bugyelláris*. Akik a Legényegylet kipróbált műkedvelőit már egyszer látták a színpadon, azok sietni fognak megváltani az előadásra a jegyeket, amelyek kaphatók lesznek 18 ától fogva a plébánián Zsigmond elnöknél az előadás napjáig. Előadás napján pedig a Bauer-féle dohánytőzsdében (Főtér) és este a pénztárnál. Az előadások mindkét este pontosan fél 8 órakor kezdődnek. Szereplőkről, helyárakról, stb. bővebbet a színlapok. 22-én d. u. 3 órakor diák-előadás lesz. TÁRCA. Mese egy kis zsebkendőföl. Irta: Demftny Rezső. A virágos kerteket rég beszedték a kávéházak elől, az ólmosan nehezedő köd lassacskán felszáll, mely mintegy halotti iepel borult a városra és lassú pelyhekben hull a bó. A balkáni virágok is levándoroltak a szobába téli álmukat aludni, a természet már utolsót vonaglott és a nap csak bágyadtan löveli fakó, színtelen sugarát. Tél van. Az egyszerű tegényszoba izzó kandallója dőlt egy révedező szemű férfi ül és álmodozva, holdkóros letárgiában társalog barátjával: Fázom Bercikém! ÁtkozoU furcsán érzem magamat. Ne mosolyogj és ne tekints az izzó kandallóra, nem fizikai hidegségről beszélek, íianem itt benn a keblemben, ahol egykor égett, izzott minden fiatalos füzzei* ott fütyörész most a dermesztő hideg szél. Brr. .. Fázom Bercikém és szeretném, ha most egy nagy káiyha volna az egész világ. Pedig egykor tavasz volt lelkemben is. Fakadtak rügyek, pompáztak virágok és lelkemben, mint a templom oltárán, ott diszlett ezernyi pazar virág. A virágokból gyümölcsöt érlelt a perzselő nyár, vigyáztam nagyon azokra és most mégis mintha téli borult volna rám, mely minden örömét elvon tőlem. Eletem sivár. Öröm, keserv, bú, gond, nincs semmi már. A szenvedélyek parázsai rég elhamvadtak és az oltárkép virágai durván letarolva, földön hevernek szerle szét. Mi tart hát e léthez engem? Minek örüljek és minek sírjak? Mi az ami még reménnyel tölthetne el, ami még fel villanyozhatna. Vagy Ián annak örül jek, hogy nemsokára engem fog bámulni a világ, mikor a gazdag leány nyal elhagyom az anyakönyvi hiva talt és feleségemnek mondhatom? Ennek örüljek, ez adjon életkedvet? Ezért éljek még éveken át ki nos vergődések között? Hidd el Bercikém, hogy szenvedek. Amit itt e szerény szobában látsz, a szép visz szaemlékezés holt tanúit el kell hagynom és átköltözködöm egy másik í lakásba, ahol kényelemben élve, szeretnem kell egy idegen nőt. Szegény bútoraim sírjatok velem. Elmegy a gazdátok máshová innen, idegenbe, messze. Mert az a hely nekem idegen lesz. Össze fog omlani egy „igennel" minden. Olt már nem kell suttogni, nem kell reszketni, hogy rajta ne csípjenek, ha feleségemmel visszavonulok, mert mindenki tudni fogja, hogy most szabad és kell szeretnem. Kacsintó bűvös násznapok, de sok szépet zengtek már rólatok. Nekem ezek azonban gyásznapok. Fájni fog rémesen minden abban a házban, én nem arról a házról, nem arról az asszonyról ál modoztam. Szivembe nem az a lány lopta be a boldogságot, ami ezután következik, az hazugság és csalás, mert míg azt Ölelni fogom, érzem, hogy álmodozva arra a másikra fo gok gondolni és annak a másiknak a homlokát, az arcát, az ajkát fo gom keresni, akivel régóta eggyé lett a lelkem, aki a lelkemhez nőtt, aki maga az élet lett részemre és feleségül mégsem vehetem el.., Tovább nem beszélhetett, mert a másik férfi is elkomorodott, annak a lelke is megtelt keserűséggel és közbevágott csendes vigasztalással. Édes Gáborkám, végig hallgatta* lak, most én jövök. Hidd el kedves barátom, nekem is vannak ilyen emlékeim, gyötrő, vergődő visszaemlékezéseim. Engem is meggyötört az élet, belőlem is darabokat szakított ki az idő foga és lásd mégsem haltam bele. Az ilynemű fajdalomtól még nem halt m?g senki. Bár el lehetne pusztulni idő előtt, de az ilynemű fájdalom azért született, hogy szaggasson, tépjen, hogy annál tisztultabban) élvezhessük a boldogságot. Én is nagyon szerettem, nekem is tusakodni kellett a léiért és minden lépést a boldogság felé űgy kellett kiküzdenera. De kiverekedtem. Kissé beleöregedtem ugyan, vállaim meggörnyedtek, hajam megfehéredett, térdeim megroskadtak ezen küzdelem alatt, de azért nem tudott leteperni a csalódás. Tiz erős körmömmel kivájtam a boldogsághoz vezető utat. Ujjaim véreztek, de azért elértem a csendes boldogság szigetét. Folyt köy.