Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-03-04 / 9. szám

PHPH ES VIDEKE HMBBiHHIilMf

1 IIIII W i'i li'1'i 1 ifi>'' III 'IiiWI i i"IIM MIlMlfflllBI KI0 fizetési Arak: negyedévre 170 kor., egyhónapra 60 kor. Kgyes szám ára darabonként 15 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadéhivatal Fö-tér 12. szTelefon 61. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Petőfi-ünnepünk. Künn a messze idegenben mindenfelé gyújt már a Petőfiláng, de ne feledjük, hogy az a külső láng az itthoni oltártüzből táplálkozik — mondotta Pékár Gyula, a Petőfi-társaság elnöke egy fővárosi Petőfi-ünnepen. Ezt az itthoni oltártüzet ápolta és élesztette Pápa városának mult vasárnap lefolyt ünnepe, mely méreteivel és belső tartalmával egyaránt méltó volt a nagy költő szelleméhez s. Pápa városához is, ahol Petőfi — miként ünnepi szónokaink többb Ízben hangsúlyozták — másodszor született meg, itt ébredvén költői hivatásának tudatára, itt bontogatván sas-szárnyait. Nagyban emelte ünnepünk fényét a Petőfi-Társaságnak, Petőfi családjának illusztris küldöttsége, mely nem elégedett meg azzal, hogy a nagy költő szelleme iránt tanúsított kegyeletünknek szemlélője, örömünknek osztályosa legyen, hanem .mindannyian aktiv részt is vállaltak az ünnep programmjában, s ezzel a helyi jelentőség keretein messze átemelték a százados évforduló kedves ünneplését. Szávay Gyula, a Petőfi-Társaság főtitkára, Lampérth Géza és Szathmáry István dr. a társaság tagjai, költői ihletük legértékesebb termékeit hozták magukkal s azok bemutatásával velünk együtt hódoltak a költő-fejedelemnek. Hisszük, hogy az ünneplés mély és maradandó nyomot hagyott mindnyájunk lelkében, s felfokozta nemzeti öntudatunkat az a gondolat, hogy a magyar üstökös már az első centennárium határkövénél újra felragyog, s a magyar szellemi iőlény fáklyáját világszerte meghordozva hódolatra készteti azokat is, kik az ezeréves kultúránkról eddighallani sem akartak. A Petőfi ünnep lefolyásáról 3 következőkben számolunk be. A PetőfiTársaság: küldöttsége, Szávay Gyula főtitkár, Lampérth Géza és Szathmdry István dr. a társaság tagjai, a déli gyorsvonattal érkeztek városunkba. Az [állomáson Tenzlinger józsef dr. polgármf ster, Faragó János főigazgató és Kőrös Endre dr. a ref: nőképző igazgatója fogadiák a vendégeket s tiszteletükre a város a Kaszinó nagytermében díszebédet adott. Az ünnep első része a város hódolata volt Petőfi szellemének városi díszközgyűlés keretében. A városatyák s a meghívott vendégek telje sen megtöltötték a város dísztermét, melynek falán Petőfinek babérkoszorus képe volt elhelyezve. A polgármester a magyar Hiszekegy-gyei megnyitván az ülést, bejelentette, hogy az őszi közgyűlés egyhangú lelkesedéssel magáévá, teite dr. Kőrös Endre indíiványát, hogy a hivatalos város méltó keretek között ünnepelje meg a Petőfi- ceniennáriumot s ugyanez alkalommal a felállítandó Petőfi Jókai szobor alapra 100 ezer koronát szavazott meg. Majd emelkedett hangon emlékezett meg az ünnep jelentőségéről,, s magas szárnyalású, költői képekben gazdag, lendüleles beszédben fejtegette azokat a benyomásokat, melyeket Petőfi pápai tartózkodása alatt nyert s amelyek szellemének fejlődésére s költői hivatásának kialakulására oly jótékonyan hatottak. A közgyűlés hivatalos szónoka Kőrös Endre dr. volt. Hatalmas beszédében a nemzeti irodalom s a nemzeti történelem egymásra hatásának fejtegetése után Petőfinek sajátosan magyar életét rajzolta meg megkapó közvetlenséggel, majd költészetének remekeiből idézve állította a hallgatóság elé a legszebb magyar jellemképet, amelyről a magyar érzés és gondolkodás, a lángoló hazaszeretet, a komolyság, nyíltság és őszinteség, a szerelmi költeményekből áradó tiszta erkölcsi felfogás és a vallásosság sugárzik felénk. Részletesen ismertette azokat a kapcsolatokat, melyek városunk s a költő között fennállóttak s Petőfi pályájára sorsdöntőén hatottak. A műgonddal fölépített, Petőfi költészetének nemzeti és világirodalmi jelentőségét világosan kifejtő beszéd Kőrös Endre dr. megnyerő előadásában mély hatást gyakorolt a hallgatóságra s az ünnepnek kétségtelenül egyik fénypontja volt. Dr, Kőrös Endre beszéde után Szávay Gyula tolmácsolta a PetőfiTársaság üdvözletét. Méiyen szántó gondolatokban elmélkedett Petőfi születésének körülményeiről s költői képekben világilo'.ta meg a zseni éietre-keléséf. Mindvégig lebilincselő előadásában azokat a gondolatokat fejtegette, amelyek lapunk mai számában közölt ódájában oly megkapó erővel nyilatkoznak meg. Az elhangzott beszédeket szószerint örökítik meg a közgyűlés jegyzőkönyvében. A diszközgyülés után a város vezetősége a vendégeknek megmutatta az ó-kollégiumot s az emléktáblával megjelölt kis házat, melyben Petőfi diákéveit töltötte, majd meg kirándultak a város végén levő Hódoska-korcsmába, ahol annak idején Petőfi -Jókaival, Orlayval és Kerkápollyai töltöttek vig órákat. Az ünnep második része a Városi Színházban fotyí le. Az áll. tanítóképző intézet zenekarának hangulatos Nyitánya után Petőfi-apotheozisának színes,, művészi érzékkel megrendezett élőképében gyönyörködtünk A stílszerű, ragyogó öltözetek szemkápráztató látványt nyújtottak s Hungáriának s a Múzsának nemes alakja mellett igen jól érvényesült a honvéd Petőfi ábrázolása. Az élőképet Losonczi Jenő rajztanár dicséretre méltó hozzáértéssel rendezte. A Petőfi Társaság hódolatát itt is Szávay Gyula tolmácsolta a mai számunkban közölt gyönyörű költeményével. Eráőssy Vilmosné úrasszony jól megérdemelt tapsokat aratott a Petőfi-dalok éneklésével, amelyeknek egy részét az ismert zeneszerző, Árokháty Béla zenésítette meg s valamennyihez ugyancsak ő adta a zongorakiséretet. Lampérth Géza és Szatmáry István dr. költők az ez alkalomra irt szebbnél-szebb Pelőti- költeményekkel gyönyörködtették a hallgatóságot s Szathmárynak hatalmas, irredenta-gondolatokkal Jütött ódája — mely szerint nem nyughatunk addig, míg a nagy költő hamvai honi földben nem nyugosznak — mély meghatottságot váltottak ki a közönségből. Nemsitsné Széptóth Mária Liszt- rhapszódiával és saját szerzeményű Petőfi-dalaival remekelt, a ref. főiskola énekkara pedig Vegler- Petőfi-dalok preciz előadásával hódolt Petőfinek, amelyhez méltán csatlakozott a zenekarnak művészi játéka. A bencés főgimnáziumot az ifjúság cserkész-csapata képviselte méltóképen az ünnepen. Az esti táborozás páratlanul kedves és szines képét mutatta be, amelyen az edzett cserkészfiuk, mielőtt nyugalomra térnének, két gyönyörű Petőfidalt énekeltek. A dalokat (Sötétzöld sátoros erdőben ís Pacsirta szót hallok megint) Nemsitsné Széptóth M. zenésítette meg erre az alkalomra. Azután az egyik cserkésztiszt, Magassy L. Vili. o. t. mondott Petőfiszelleméhez lendületes beszédet, kérve a szelíőt, ha viharrá nő, vigye hírül a nagy költőnek, hogy Magyarország élni fog, mert van ifjúsága, Szépen illeszkedett az ünnep keretébe Körös Klára urleány szavalata, aki különösen Petőfi Dalaim s Csatában c. költeménycinek művészi előadásával ragadta magával a hallgatóságot. A színházi estét társas vacsora követte a Griff nagytermében, amely alatt Tenzlinger dr. polgármester ismételten megköszönte az eiőkeő vendégek megjelenéséi, ezek viszont őszinte örömüknek adtak kifejezést, mert jólesően tapasztalták, hogy Pápa városa méltó nagy neveltjéhez s a Petőfi-hagyományok nemes kultuszában becsülettel támogatja a Petőfi -Társaság ideális törekvéseit. A Kath. Kör közgyűlése. Mult vasárnap tartotta a belvárosi Kath. Kör évi rendes közgyűlésé^ A közgyűlés, amelyen a tagok nagy számmal jelentek meg, lelkes hangulatban folyt le. Látszott rajta, hogy további fejlődésének megnyitója. A közgyűlést Blazovich Jákó elnök nyitotta meg. A köri életnek ezen ünnepélyes alkalmából — úgymond— az első megemlékező gondolat szálljon azon szellemóriás felé, aki mint gyújtó és teremtő üstökös robogott végig a magyar égen, akit az egész müveit emberiség ünnepel, akit városunk valaha lakói közé sorolt Petőfi Sándor a magyar éjtszakának reménye, biztatója. Lelke, amelyből a magyar költészet legcsodásabb virágai hajtottak, ma inkább, mint valaha a mi apostolunk, aki kifelé bizonyít, befelé biztat, lelkesít, gyújt. A külföldnek az ő lelkén keresztül meg kell látnia, minő erők lüktetnek a bilincsekbe vert magyar nemzetben, nekünk pedig — a lángostor kell, amellyel megkorbácsolva kigyúl a lelkünk, különbek, a megnemalkuvás elszántjai leszünk. De hogy Petőfi költészete a