Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-08-26 / 34. szám

tíőfizetést árak: negyedévre 1000 kor., egyhónapra 400 kor. Kgyes szám ára darabonként 150 kor. POLITIKA! HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Keresztény Nemzeti Nyomda. Telefon 11. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. UH A világháború szörnyszülötte, az új európai térkép, amelynél igazságtalanabb a béketárgyalások zöldasztalán még nem készült, csak nem akar megszilárdulni. A diplomaiák valóságos jegyzékzáport zúditnak az agyonzaklatott világra

y de a békét jelentő szivárvány csak nem mosolyog le reánk. Hol Nyugaton, hol Keleten, hol Délen meg-megdördül az ég .. . Az utolsó napok külpolitikai eseményei világosan mutatják, hogy a nagy szinmü mögött még nem gördült le a függöny! Hol ezer év óta állunk örséget, most is nyugodt lelkiismerettel, nagy igazunk bölcs tudatában, soha ki nem alvó reménnyel várjuk a fejleményeket. Csak intra mnros, ideben az országban veszszen minden kicsinyeskedés, Önérdekhajhászás, legyen halálosan komoly a magyar közélet, őrizze a jövő számára mindenki erejének legjavát, akkor édes valóság lesz a nagy magyar reményből! A győri falukiállítás. Augusztus 29 tői szeptember 5 ig tartja a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara és a Győrvidéki Földmivelők Egyesületnek közreműködésével a Faluszövetség ötvenedik jubiláris falufejlesztési kiállítását Győrött. A kiállításnak célja tanítólagserkentőleg bemutatni Felsődunáníúlnak és Győr vidékének mindazt, ami a falut érdekli és érinti. Célja bemutalni mindazt, amit ha megismer, megtanul és követ a falu népe, akkor a falu a maga erejéből javíthatja egészségügyi, kulturális és gazdasági viszonyait. A kiállítás gazdag anyaga, az ügyesen összeállított programm előreláthatóan egész kis népvándorlást fog Győrbe indítani. A kiállítás ünnepélyes megnyitása aug. 29-én lesz, a legtöbb tanulság pedig szept. 2-án, vasárnap kínálkozik. Vasárnap délelőtt lesz a tehén- és üsző díjazás * kisgazdák részére,, az uradalmi tenyész- és haszonállat bemutató. Szept. 2-án délelőtt tartja a Felsődunántúli Kertészeti Szövetség is gyűlését. Szept. 3., 4., 5-én pedig a a kiállítással kapcsolatban exportlóvásár lesz. A kiállítás annyi tanulságot, okulást igér, hogy minden kisgazdának, aki a saját érdekében látni, tapasztalni akar, okvetlenül meg kellene nézni, mert azt láthatjuk, hogy a kisgazdán nem segít senki más, csak saját maga. A reánk nehezedő gazdasági háború súlyát csak úgy lehet elviselni, ha minden gazda tanul, törekszik és fárad azért, hogy mindig szebbet s jobbat produkáljon, s több jövedelme legyen. Tanulásra, tapasztalatgyűjtésre kiválóan alkalmasnak ígérkezik e kiállílás, melyre már csak azért is felhívjuk gazdálkodó olvasóink figyelmét, mert a szomszéd Győrrel egy napos kirándulásra nagyon alkalmas a vasúti összeköttetés. Magyarország kincsesbánya. A hivatalos becslés szerint 2114 milliárd az értéke Csonka Magyarország ezévi buza, rozs, árpa és zabtermésének. Tehát kétszer annyi, mint ahány milliárd hiány a költségvetésben mutatkozik. Minthogy pedig ez a termés kétszer annyi, mint amennyire szükség van, megállapítható, hogy csak ebből a négy főterményből kivihető feleslegünk árán egy csapásra helyre lehetne billenteni áltemi háztartásunk mérlegét. Ha még számításba vesszük, hogy legalább 1000 milliárd értéket képvisel az idei burgonya, borsó, bab, tengeri és gyümölcstermésünk, egy pillanatig sem szabadna kétségbeesnünk hazánk jövője miatt. Egészséges közgazdaság-politika mellett tiz év alatt minden bajunkat kiheverhetnénk. Amig azonban a valuta rontó árdrágítók hada szabadon és pöffeszkedve autózhatik végig a verejtékező magyarok földjén, addig hiába ontja arany kalászát az áldott magyar róna. UJ szer a gabonaüszök ellen. Dr. Bodnár József egyetemi tanár, a Mezőgazdasági Biochémiai Intézet igazgatója hosszas kísérletezés után a gabonaüszök elleni védekezésre új csávázó szert fedezett fel. Köztudomásu, hogy hazánkban az üszökkárosodás a mai pénzértékben a 200—300 milliárd koronát is meghaladja s e károsodás ellen gazdáink csak szórványosan és legtöbbször felületesen védekeztek. Ezideig az általánosan használt védekezőszer a rézgálic volt. A rézgálicnak azonban sok hátrányos tulajdonsága van, amely általános elterjedését megakadályozta, úgyszintén nem tudnak nagyobb elterjedésre szert tenni a nyugati álla-* Tá RCfl. ••• Húsz évvel ezelőtt... Milyenek voltak az árak 1903-ban. A gazdasági, kereskedelmi, ipari életünket oly szomorúan jellemző számlavina csak nem akar megállni. Nincs nap, amely hol az egyik, hol a másik cikk árát ne szorozná. Szomorúan, fájóan érdekes összeállítást közöl az egyik fővárosi napilap, amelyben a különböző cikkek árát tünteti föl 1903 ban. A cikk, amelynek egy részét itt közöljük, úgy hangzik,, mint egy szép mese: 1903 telén a budapesti központi vásárcsarnokban ezek az árak voltak érvényben: Marhahús hátulja i. r. 104—108 f, j IL r. 100-104 f. Eleje I. r. 88—100 f, IL r. 76—88 f. Borjúhús hátulja I. r. 128—136 f, II. r. 112—128 f. Eleje L r. 100—112 f, II. r. 96-100 f. Sertéshús szalonnával 108—120 f, szalonna nélkül 112—124 f. Malac élő 1. r. 600— 800 f. Sonka nyers, hazai hentesáru 130—132 f, füítölt sonka hazai 140—180 f. Szalonna friss, I. r. 120—136 1, sózott 124— 126 f, füstölt 128—136 f, olvasztani való 128-136 f, háj 142—146 f. Sertészsír hordóval 140-144 K. Szalámi, belföldi 300—320 f. Baromfi élő: Sütni való csirke I. r. 200—260 f, II. r. 180-240 f. Tyúk I. r. 220-280 f, II. r. 200— 220 f. Kappan sovány 200—300 f. j Ruca hizott, I. r. 450—500 f, II. r: 400-450 f. Lud, hizott, I. r. 10—14 K, II. r. 9—10 K. Pulyka, hizott, I. r. 10—11 K, II. r. 8—10 K, sovány, hazai 6 80—8 K. Csirke rántani való 120—160 f. Hizott lud kilója 112— 120 f. Nyul nagy, drb. 1*80—2'20 K. Hal (élő): harcsa 160-240 f, csuka 120—200 f, ponty, dunai nagy 120—160 f, apró 100—120 f, apró kevert hal 50-90 f. (Jegelt ha!): harcsa 120—160 f, csuka 60—120 f, ponty nagy 70—110 f, apró 60—70 f, süllő 100—230 f, kecsege 180—360 f. Tej- és tejtermékek: Teavaj kilója 190—220 f, köpült vaj 160-180 f, édes turó I. r. 16-20 f, juhturó I. r. 110—136 f, liptói turó 120—130 f. Tojás (ládája 1440 drb.). Alföldi 92—94 K. Erdélyi 88-90 K. Meszes 74—82 K. Teatojás 100 drb. 6-7 K. Zöldség: Burgonya (mélermázsánkint) rózsa 5*40—6 K, sárga 6—7 K. Fejes saláta I. r. 100 drb. 2-4 K, II. r. 1-80—2 K. Kelkáposzta 100 drb. 1. r. 2 50-3 K, II. r. 1 80-2 50 K. Cékla I. r. 120—1'40K. Vöröshagyma, makói (métermázsánkint) 7—8 K. Sárgarépa I. r. 5-7 K. Savanyu káposzta 16—20 K. Gyümölcs: Alma 28—36 f kilója. Körte 40-60 f kilója. Mandula 30— 36 f kilója. Dió nagy 48-60 f, apró 36—44 f kilója. Gesztenye olasz 38—44 f kilója. Narancs 100 drb. 280—300 f. Citrom I. r. 200 -320 f. A fűszer- és gyarmatáru cikkek közül a kávé (legfinomabb mokka) 3 20 korona kilónként. Egy liter ó-bor 1 korona, 1878 as szomoródi 2 korona, Kész ruhák: Jó minőségű télikabát 28-30 K. Városi bunda 60—65 K. Bőrkabát, szőrme béléssel 50—60 K, Kamgárn-szövelruha 24— 30 K. Frakk 64- 67 K. Zsakelt 36— 40 K. Szmoking 40—45 K. Rendelésre készült jóminőségü férfi zakkóöltöny 50—60 koronába került. De már 30-35 koronáért is készítettek mérték után. A férfi cipő árai így alakultak: Jó minőségű sevrócipő 8—9 korona, amerikai box 7—8 K. Lakkcipő 8 K Női sevró gombos 8 K, boxcipő 6—7 K. Kivágott Jakk eszkarpen 4—5 K. Gyermekcipőt 2—3 K ért lehetett kapni. Egy pár férfi sárcipő 3 60 K; női 2"60 K volt. A hócipő ára aránylag elég magas, 7—8 K volt egy pár. Elsőrendű halina csizma 10—12 K-ba került. Megnéztük a szövetek árait is. Férfi ruhára való szövet métere 2—3 korona, de olcsóbban is lehetett kapni, A Rákóczi uton a női ruhaszövetek árai ezek voltak: angol homespun egy méter 1*10 K, kamgárn 150 K, de volt 70 filléres szövet is, 30 filléres flanel! és 52 filléres barchet.