Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-08-05 / 31. szám

p Hpp Rendház 146fizetési árak: negyedévre ívvc iBSf­hónapra 400 kor. • gyes szám ára darabonként 100 kor. Pápa (•ÉS* •• POLITIKAI HETILAP. Megjelenik műiden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Keresztény Nemzeti Nyomda. Telefon 11. sz. t Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. A tisztviselők anyagi helyzetének oly végtelenül fontos kérdésé­ben végre jelentős lépés tör­tént, Nem a paradicsom nyilt meg előttük, csak a létmini­mumhoz jutottak. A rendezés bizonyos részleteiben és vonat­kozásaiban nem teljesen kielé­gítő, mégis öröm mel kell üd­vözölnünk. Sok nélkülözésnek, szenvedésnek, álmatlan éjsza­kának szomorú emléke bukik föl lelkünkben ... De a ma­gyar tisztviselői tábor, amely oly hősies lélekkel hordozta nehéz keresztjét, el fogja felej­teni a szomorú évek emlékét is, csak az állam továbbra is a leg­újabb kormányintézkedés szelle­mében kezelje az oly végtelenül fontos tisztviselőkérdést." Eljegyzés. Őszinte örömmel vet­tük a kedves hirt, hogy Porpdczy Margitkát eljegyezte Miklós Gyula Budapestről. Gratulálunk. Renan Ernő — Psichari Ernő. Centennáriumok szellemi nagysá gok életét, mintegy dicsfénytől övezve, elevenítik meg. A két utolsó év Olasz­országnak meghozta Dante és assisi szt. Ferenc, Magyarországnak Petőfi és Madách, Franciaországnak Pascal, és Renan centennáriumát. A mély élet­felfogású szt. Ferenc és Dante dicsőí­tésében részt vett az egész világ. A magyar és francia nagyságok érfor­dulóit csak hazájukban üunepelték. A remzeti szinü határokon túl csak imitt amott emlékeztek meg róluk. Pedig nagyon érdekesek ezek a visszapillantások. A jellemek teljes kialakulásukban ragyognak át a messzi múltból a szürke jelenbe. Amit a kortársak csak részietekben látnak, az a perspektívában egységgé válik. A távlat dacára a fény- és árnyoldalak kiélesednek. Dante és szt. Ferenc bensőséges katholicitása, Petőfi égő hazaszere­tete ott lebegnek az ftelemitéfr cgln; mint soha el nem múló csillagok. Pasteur életmentő széruma folyton tovább hat az emberiség javára, de tovább hat mélyen vallásos lelkének példája is a hitetlen tudomány infek­ciója ellen. És Renan? — Renan is szellemi ! nagyság. Senki sem tagadhatja. De i hatása nem pozitív, hanem negativ. | 1850—1890 ig Taine-vel befolyásolta a francia szellemi életet. De barátja ; Taine maga mondja róla: „Renan ' szkeptikus, ki ott, ahol szkepticizmusa \ lyukat fur, miszticizmusával dugja be". Ingatag lélek. Nagy tehetsége dacára zenitjét a szalonok szócsatái­ban érte el. Egy életirója jegyzi meg róla : elámítva kortársai tapsa áltaf, elsekélyesedett, egy mély gondolkozó | helyeit színésszé és diszszónokká vált, a szalonok mosolygó és mulat­tató causeur jévé". Képessége van \ sokat látni, alakítani is tud, de hiány­zik benne a magasabb emberiség bensőséges megvalósításának mű­vészete. Ö is találkozik a nagy Eszmény­nyel, mely minden kultivált ember életpályáján megjelenik, hogy állást foglaljon mellette, vagy ellene. Ta­lálkozik Krisztussal. De sekéjy lel­külete nem képes Í» nagy Élőkép örök mélységeibe ereszkedni. Nem érti meg a nagy Eszményt. De szuggesztiójálól sem tud menekülni. Eilene fordul, s megírja hírhedt Krisz­tus regényét, mely őt oly szomorúan tette híressé. Zola elnevezi lázadó arkangyalnak, Antikrisztusnak. Ebben a müvében él Renan tovább, ebben folytatja negativizmusának destruk­cióját. . De tovább éli még valamiben, még valakiben. Unokájában, Psichari Ernőben. Aki a nagyapa és az unoka életrajzát olvassa egymásután és be­állítja az egyiket a másiknak világí­tásába, ebből a családtörténetből a a modern kor- és lélekalakulás leg­erősebb szimbolikus jelentőségét vonhatja le. Három generáció ata­visztikus átalakulását, kialakulását tanulmányozhatjuk benne. Egy Renan, ki gazdagab lényegért („A jövő tudo­mánya''), elhagy egy viharpróbált életrendet, életvonalat, hogy a tu­domány és dilettantizmusra támasz­kodva egy dicsőségteljes élet végén azon szomorú vallomásra fakadjon: egy üres váza illata nem elégséges a megélhetésre. Mellette Psichari, ki egy formátlanságban elfolyó élet­től való félelmében a katonai élet rendjébe menekül; a a ivatagban « chaos utolsó mélységét ijedten átéli, hogy végre a katonai hivatás misz­ticizmusával megtalálja Isten hívá­sának misztikáját. Psichari lélekalakulása meredek fölemelkedés az élet sekélységéből az élet magaslatára. A harctéren hir­TÁRCA. ••• Család és iskola. Irta s a bencés főgimn.-ban lartott szülői értekezleten fölolvasta dr. Szalay Jeromos. (Folytatás.) Feltétlenül szükséges egy bizonyos napirend megállapítása, a tanulás és szórakozás idejének megállapítása. \ tanulók legnagyobb része annak •köszönheti az eredménytelenséget, a rossz osztályzatot, hogy nen volt megfelelő napirendje, vagy ha az iskola adott, nem volt, aki megtar­tására szorítsa. Napirend esetén az ifjú rendhez szokik, megtanul en­gedelmeskedni, erkölcsi felfogása észrevétlenül kialakul. Természetesen minden kényszerítésnél számon ké­résnél többet ér a háziak részéről adott jó példa a gyermek egyénisé­gének kialakulására. Nagyon fontos, hogy a szülők, szállásadók hogyan viselkednek az intézet fegyelmi szabályaival szemben. Amely szülő vagy szállásadó az is­kola nevelési elveit számba nem veszi, vagy azokat ócsárolja, az elveszi a gyermek hitét a nevelés alapigazsá­gaiban. Ha a szülői ház- vagy a szállás nem segít az iskolának, so­hase fog az iskola eredményt elérni. Pedig de sokan bántják az iskola munkáját tudatlanságból vagy meg­gondolatlanságból I Nem szólva bő­vebben azokról az esetekről, mikor a számító tanulónak az iskolában kellemetlensége van, s másnap a szegény vértanú arcáról a tanár úr leolvashatja, hogy az ügyet otthon milyen mértékben tárgyalta meg a szülői elfogultság vagy a kosztadó­nak azon törekvése, hogy a deákok­tól elsőrangú helynek minősíttessék szállása. Nem ezekről az erkölcsileg na­gyon súlyos esetekről akarok szólni. Az ilyen durva hibákat kevesen kö­vetik el. Inkább azokról az esetek­ről akarok szólni, mikor szülői vagy szállásadói közreműködéssel az in­tézet tiltó szabályait lépik át. Az intézet szabályai között van, hogy a betegséget a szállásadó vagy helyettese tartózik bejelenteni az osztályfőnöknél. Vájjon hány eset­ben történik az meg ? Az elmúlt év­ben egyik osztályban mulasztás történt 156 esetben, jelentették 10 esetben. Ha a szülők vagy szállás­adók azt a kötelességüket szorosan vennék, hány oknélküli mulasztás maradna el, hány hamis igazolás nem tompítaná az ifjú erkölcsi ér­zékét. Gyakran vegyülök tanulók közé. Tréfás beszélgetés közben hány ilyen csel napfényre jő. Nem nehéz elképzelni, hogy a tanárnak kedve .zőtlen felfogása alakul ki az ilyen szülőkről vagy szállásadókról. Napirenden van, hogy a gyermek elkésik az otthoniak hibájából. S nem egyszer megtörténik, hogy a fiú visszamegy, s otthon igazolják a mulasztást. Milyen kellemetlen be­nyomást keltenek ezek a későn érkező tanulók, s a tanuló jövendő egyéni­ségének milyen fontos pillérét in­gatják meg ezzel a szülők vagy szállasadók. Ennak a kérdésnek okait nem is fejtegetem. Mi tudjuk, akiknél meg­történik, azok érzik. Csak egyre té­rek ki. Nem egyszer megtörténik, hogy a szülőnek vagy szállásadónak nincs lelke a szegény fiút felverni, különösen nincs vasárnap reggel. Hát ezzel megbűnhődnek még azok is, akik ilyen esetben a rájuk bízott gyermek legnagyobb kincsével, er­kölcsi egyéniségével nem is törőd­nek. Az ilyen fiú azért a néhány hamisan igazolt óráért idegeivel bűn­hődik. Csak nézzünk végig az utcán közvetlen előadás megkezdése előtt. Ezek a féltve őrzött csemeték ro­hannak, rendesen fel se öltözve, éppen hogy a könyveiket nem hul­latják el. Természetesen reggeliről szó nincs. Mindez mennyire megy idegeikre, azt nem fejtegetem. Színházba, moziba hányszor men­nek engedély nélkül a tanulók. Nem kell hosszasan magyaráznom ennek veszedelmes oldalát. Ezzel a kérdéssel kapcsolódik a korai cigarettázás, mulatozás kérdése, Nem egy eset történt, hogy a koszt­adó erélytelenségből, vagy aggodal­mából a kosztos deák elvesztése miatt, megengedte a fiatal gyermek­nek a cigarettázást, azzal vigasztalván magát, hogy hasonló korban ő is cigeretázott. Ehhez kapcsolódik a kinmaradás és korcsmázás kérdése. Hogy az imponálóan merész ifjú korcsmázás közben vagy esti szóra­kozásában más kevésbbé hasznos dolgokat is megtanulhatott, mint a poharak üritgetését, arra a gondos

Next

/
Thumbnails
Contents