Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-07-15 / 28. szám

ElOfizetést árak: negyedévre 50ö kor., egy hónapra 160 kor. Egyes szám ára darabortként 60 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szer kesztőség é s kiadóhivatal Keresztény Nemzeti Nyomaa. ieí^^on V1. sz. Hirdetések mlSIIméteres díjszabás szerint. Tábortüzek égnek éjszakánként a szűkre szabott szomorú magyar föld sok pontján, A tábortűz körül üde, napbarnította arcú cserkész fiuk ülnek, ifjú lelkűkből hol fölsír, hol fölkacag a magyar dal. Egész nap járnak-kelnek, dolgoznak, szívják magukba az Isten-alkoita termeszei szépsé­geit s mikor az est föléjük te­ríti sátrát, körül ülik a tábor­tüzet s fáradt testtel, éber lé­lekkel magyar sorsról, magyar jövőről beszélgetnek , . . Egész nap nézem, látom az élet vad tülekedését, hallom ideget, agyat őrlő zaját s elcsüggedek.,. Csak mikor este lelkem elé tóiul a cserkész tábortüzek képe, kez­aenek eltikkadt, halványuló reményeim újra föléledni. A tábortüzek magasan fölcsapó lángjai tépik a magyar éjsza­kát... A fiuk szemében látom, élvezem a magyar jövő föl­csillanó fényét Szépek, bizta­tók, reménytől csillogók a cser­kész tábortüzek. A veszprémi Ipartestület ipari ás gazdasági kiállítása. A Veszprémi Ipartestület kar­öltve a Veszprémvármegyei Gaz­dasági Egyesülettel fényesen si­került kiállítást rendezett, mely egy vidéki kiállítás kereteit nem­csak az által haladta messze túl, hogy neves fővárosi cégek vet­tek benne részt, hanem a kiállí­tott tárgyak qualitása és quan­titása által is. A kereskedelmi és polgári iskola termei elveszí­tették a tanterem rideg jellegét, s a sok bársonyos szőnyeg, selymes kézimunka, műtárgy, értékes festmény, ezer apró csecse-becse által meleg, ott­honos benyomást keltett. Min­denütt találkoztunk a veszprémi tisztviselőnők munkáival, a női kéz puha érintésével úgy a tárgyak előállításában, mint azok izíéses elrendezésével. Zászló­juk alatt — nemcsak képletesen, mert csakugyan ott lengett szép, új lobogójuk — láttuk Istvánfíy tábornokné, itt Pápán is a Mansz. kiállításán bemutatott szép hímzéseit; ugyanabban a genre-ben dolgozik Véghelyi Kálmánné és Demjén József festőművész: saját tervezett le­heletszerű tülíhimzések. Pettkó Zsigmond főgimn. rajztanár mű­vészies virágfestményei és gyö­nyörű cserkészzászlója kelle­mesen tünt föl, valamint Mat­kovics Lászlóné szép gobelinjei s velencei csipkéi. Érdekes versenyre kél a házi­ipar a hivatásszerű iparral egy­egy téren. Láttunk tisztviselőnők által készített perzsaszőnyegeket rivalizálni a Budapesti Turáni Szőnyegművészet alkotásaival; dr. Tuboly Lajos sárvári fő­szolgabíró nagyon ízléses és praktikus fonott bútorait Hoff­mann Géza veszprémi asztalos gyönyörű ebédlőjével. Az új herendi porcellángyár szép munkáit sajnos csak az első napokban lehetett látni, mert egy kellemetlen incidens folytán idő előtt el lettek íávolítva. Im­pozánsan rakodott ki Walla tün­dérmajori agyagi, pargyára szebb­nél-szebb választékban, mellette láttuk a városlődi edényipart képviselve. Nagyon kitett ma­gáért Újhelyi Sándor veszprémi szabómester elegáns egyházi ru­háival. A szabók termében ott láttuk Hajagos Imre, az ipar­testület elnökének, Vágó Dezső és Balázsi pápai szabók szép munkáit is. Mint különlegessé­gek megemlítendők Dertil János hajmáskéri fodrász hajképei, Fekete Elli üvegfestészete és Harmos Magda művészi agyag­festészete, Kiszely alezredesné és Wadácsi főhadnagyné kedves kis babái. Nagy tetszést keltett a pápai Mansz, szövőtanfolyamának ki­állítása, melyhez a Kath. Nő­védő háziipari szakosztálya és a Ref. Leányegylet csatlakozott. Nagy keletje volt munkáink­nak, sőt háromszoros megrende­lések is föl lettek véve egyes tárgyakra. Makoldyné Géramb Alice bárónő vezetése alatt ki­állított az Erzsébet Urinők Ipar­művészeti Szalonja is. De ki tudná mind fölsorolni! Szembe­i ötlők voltak még Volfrám József vörös és sárgaréz edényei, dr. Bertalan Imréné kedves porcellán festészete, Georgi Lajos vesz­prémi könyvkötő bekötései, Biró szobrászművész kerámiái, Forszt és Takács szücsmunkái, Tóth Árpád veszprémi harangöntő 3 szép harangja, Gombárovics Jenő bábsátora, a balatonfüredi Yadit-Kiub remek jégvitorlása, Varjas Lajos és az enyingi gyár választékos kocsikiállítása. Végre két igen ügyes tanoncmunka : Pálinkás Mihály kárpitos tanonc chaise-longue-ja és Kalasy Lajos amerikai szisztéma szerint meg­tervezett miniatűr íróasztala arany éremmel lettek kitüntetve. A nagy gazdaságok közül kiemelendő a veszprémi püspök­ségé, főleg különböző gyapju­fajaiért, a zirci apátság kerté­szete, gróf Jankovics gici gaz­dasága szövészete és méhé­szetével, Esterházy Tamás gróf pápai uradalma. Háziipara ál­tal föltűnik Tapolca gyékény­munkáival s a pápai földmives­iskola. A csetényiek egy szövő­széket állítottak ki, melyen az ottani asszonyok mutatták be gyakorlatban munkájukat. Külön teremben van a borá­szat, 33 kiállító 23 bormintával, köztük Károly király hagyaté­kából származó ötputtonos tokai aszú, melynek palackja 35.000K. Két 350 l.-es hordó van kiállítva szobrászmunkával Somlyó és Badacsony fölirattal, a buda­foki pincemestertanfolyam tulaj­dona. Érdekes egy edénygyüj­temény tölgyfából: a kisgazda összes szüretelő készlete. Far­kasjózsef művészies kivitelű kis hordója fafaragvánnyal és a pápai Biró József magyaros bútorai díszelegnek még e te­remben. Kiváló dicséretet érdemel a kiállítási bizottság önfeláldozó munkájáért. Adja Isten, hogy működésük által jelmondatuk mielőbb valóra váljék, s csak­ugyan az ipar pártolása által virágozzék a hon. Városi közgyűlés. Mint múlt számunkban jeleztük, városi képviselőtestületünk julius 5-én közgyűlést tartott. A közgyűlés­nek igen vakációs képe volt: alig 30 városatya vett benne részt. Az elnöklő polgármester meleg szavakkal psrentálta el a képviselő­testület két tagját, dr. Steiner Jó­zsefet, a város néhai főorvosát és Bödai István bútorkereskedőt. Gyu­rútz Ferenc napirend előtti felszóla­lására, amelyben arra nézve kért föl­világosítást, történt-e gondoskodás a télre, hogy a szegények tűzifához, segélyhez juthassanak, dr. Tenzlin­ger József polgármester megnyugtató választ adott. Majd áttértek a napirendre. Vita nélkül keresztül ment a kéménysep­rési díjak felemelésére vonatkozó tanácsjavaslat. Elfogadta a közgyűlés Szóld Manó és Wittmann Mihály nagybérlők ajánlatát a szemétfuva­rozásra a tanács kisebb módosítá­sával. Felemelték az árvaszéki pén­zek után járó kamatot. Örömmel vette tudomásul a köz­gyűlés, hogy a város a népjóléti minisztériumtól nagyobb kölcsönt kap lakásépítési célokra, amelyet úgy fog fölhasználni, hogy hasonló feltételek melleit építési célokra to­vább adja magánosoknak. A képviselőtestület, elhatározta, hogy a vágóhid tetőzetének megépí­tésére 2 millió K-t vesz fel kölcsön, Jóváhagyásilag tudomásul vette a város bérlőivel kötött ujabb szerző­dést, amely szerint a haszonbér I q buza magyar holdanként. Nagyobb vitát provokált a polgár­mester reprezentációs költségének felemelését célzó tanácsjavaslat. A pénzügyi bizottság azt javasolta* hogy a jelzett célra havi 2 q buza, illetőleg annak átlag-ára áUapíttassék meg. A javaslathoz többen hozzá-

Next

/
Thumbnails
Contents