Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-07-15 / 28. szám

szóltak pro és kontra, végű! a közgyűlés elfogadta a pénzügyi bizottság javaslatát. Több kisebb ügy letárgyalása után kimondották, hogy az utak annyira szükséges átépítésére 70 milliós kölcsönt vesz föl a város. Ezer szerencse volt, hogy ezzel a napirend kimerült, mert a közgyűlési terem az utolsó pontnál már kongott az ürességtől. A Ker. Munkásegyesület műkedvelő előadása. Ker. Munkásegyesületünk jul. 9, és 10-én a Városi Színházban a kommunisták által tönkretett otthonának felszerelésére Herczeg Ferenc halhatatlan vígjátékát: „A Gyurkovics ieányokat" hozta szinre. A cél oly igazában keresztény és hazafias volt, hogy el lehetett volna várni a pápai keresztény magyar közönségtől, hogy derék munkásainkat pártolják és tüntetőleg megtölsék e két nap a színházat. De persze meleg volt! Télen hideg van, nyáron meleg, mikor keresztény hazafias célról van szó. Pedig vannak kötelességek, melyek oly parancsolók, hogy hidegben és melegben egyaránt kell teljesíteni. Ezek közé tartozik keresztény munkásaink pártolása. No meg nem is volt tulmeleg a színház és az előadás nagyon kedves, nagyon sikerült volt. A Gyurkovics mama és leányai vetekedtek udvarlóikkal a jó játékban. Mindegyik megtalálta szerepének jellegzetességét. A két főszerepben Menyhárlh Rózsika mint Mici bájos és eleven előadásával, kitűnő arcjátékával és Nyáry Géza mint Horkay Feri, aki addig segítette főkötő alá a Gyurkovics leányokat, mig maga is csapdába esett, mindvégig lebilincselték a nézőket és a rendes műkedvelők nivóján felülemelkedtek. Makray Károlynéban Gyurkovicsné szerepében felismertük a régi műkedvelő gárda kiváló tagját. Csuti Bözsi, Menyhárlh Vilma és Horváth Mariska alakították kedves közvetlenséggel a nagyobb Gyurkovics leányokat, de helyesek voltak a kicsinyek is. Makray Károly mint Radványi ezredes, Czepek Lajos mint gyámfia, derekasan megfeleltek nehéz szerepük kívánalmainak. Lakat Dezső, Markoviís László és Szaíay Dezső kisebb szerepükben is nagyban hozzájárultak a darab sikeréhez. Sok kacajt fakasztott Díenstmann Pál Jankó inas szerepében. Örömmel üdvözöljük az egyesület új gárdáját, mely e két előadáson bemutatkozott. A jó összjáték és szereptudás a rendezés nehéz munkáját végző egyesületi elnök és főtitkár érdeme, kik a darabot annyi munkakedvvel betanították. HÍREK. •• Személyi hirek. Thuróczy Kornél az Irgalmasrend tartományi főnöke Mura Fülöp kormánytanácsos-perjel kíséretében 12 én városunkba érkezett. — Varga Rezső budapesti dohánygyári igazgató, aki gyógykezeltetés céljából több hetet városunkban töltött, teljesen fölgyógyulva újra elfoglalta hivatalát. Tisztviselőtársai és barátai igen kedves, intim búcsuestélyt rendeztek a tiszteletére a Kath. Kör kerhelyiségében, amelyen számos felköszöntő hangzott el! Aranyéremmel kitüntetett pá-< pai iparosok. A veszprém megyei iparkiáilításon városunk iparosai- j közül számosan állítottak ki szebbnél szebb tárgyakat és iparcikkeket A felhalmozott gyönyörű ipar pro-. dukciók közül Szkurszky Pál helybeli volt iparművész növendék női-szabó és divatrendező lehelet-finomságú s pompás megrajzolásu batisz-munkáit és a mult és jelen toalettjeit ábrázoló figuráival sok elismerést szerzett ügy önmagának, mint városunk fejlett, jóhirnevü iparának egyaránt. Külön dicséretet érdemel a batiszolt Veronika-kendője a tövissel koronázott Krisztus fejjel. Mint értesülünk a kiváló tehetségű fiatalembert a bíráló bizottság aranyéremmel kitüntetett oklevéllel jutalmazta meg. Ugyancsak arany kitüntetést nyert Stern Vidor nyomdász segéd is. Halálozás. Mint őszinte részvéttel értesülünk, özv. Tóth Józsefné szül. Sinkó Erzsébet f. hó 8-án hirtelen elhunyt. Temetése igen nagy részvét mellett jul. 9-én volt. R. I. P. Uj nagyközségek. A m. kir. belügyminiszter veszprémvármegyei Vészár és Gecse kisközségeknek nagyközséggé valő átalakulását megengedte. Atlétikai verseny. A Magyar Atlétikai Szövetség által rendezett dunántúli atlétikai senior és junior bajnoki verseny folyó hó 14—15 én Győrben az Erzsébetligeti pályán kerül eldöntésre. A Pápai Sport Egylet 3 senior és 6 junior atlétája fog részt venni a már előre tartható nehéz küzdelemben. A tréningen elért szép sikerek után ítélve, méltó ellenfele lesz a körlet többi reves atlétáinak. A Mansz. második tanfolyamának megnyitása. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének második szövőtanfolyama vasárnap Jul. 15 én lesz megnyitva Szigethy Ödön háziipari felügyelő úr által d. e. 11 órakor az áll. polgári leányiskolában. A háziipar iránt érdeklődőket szívesen látja az elnökség. A Dunántúli Egyetemi Hallgatók Pápai Széchenyi Szövetsége f. évi augusztus hó 4 én este 9 órakor a Kaszinó kertheiviségében (kedvezőtlen idő esetén a Griff szálló nagytermében) mindenképen elsőrendűnek ígérkező nyári táncmulatságot rendez, melyre a meghívókat a jövő hét folyamán bocsátja ki a rendezőség. Sport hir. A Pfc. hétfőn, f. hó 16 án este a városi színházban rendezi birkózó és vívó háziversenyét, melynek keretében budapesti boxolók is bemutatják ezt a Pápán még nem kultivált sportágat. Külön érdekessége lesz az estnek dr. Csillag Miklós és Sebestyén Vilmos birkozóiskoláján, A tréningen mútátott formák alapján szívós és erős küzdelemre van kilátás. Augusztusra a százezerkoronások is forgalomba kerülnek, Popovícs Sándor, a Jegyintézet elnöke kijelentette, hogy az ötvenezerkoronások még ebben a hónapban forgalomban kerülnek, augusztusra pedig elkészülnek a százezerkoronás bankjegyek, amelynek alakja és formája ugyanolyan lesz, mint az ötvenezreseké, csak szinben és apróbb níianszokban lesz némi eltérés. Középiskolát Végzettek Egyéves Kereskedelmi Szaktanfolyama. (VIII. Vas-utca 9 sz.) az 1923/24. tanévre 120 hallgatót vesz fel. A szaktanfolyam célja az, hogy olyan férfiaknak és nőknek, akik a középiskolai éretségi vizsgálatot letették; vagy katonai tisztiképző- vagy tanítóképző-intézetet végeztek, egy év alatt lehetőleg alapos kereskedelmi szakképzést nyujlson amellyel kereskedelmi gyakorlati kenyérkereseti pályára léphetnek. A felvételt a szaktanfolyam igazgatóságához cimzet folyamodványban augusztus hó 1 éig kell kérni. Bővebb felvilágosítást a tanfolyam részletes tájékoztatója nyújt, amely Budapest, VU1., Vas-utca 9 szám alatt a kapusnál 300 K ért kapható. Az igazgatóság postán is küld tájékoztatót 312 K előzetes beküldése ellenében. Kéményseprő-munkások ker. szoc. szakszervezete f. hó 15 én d. e. 9 órakor Szentilonai-utca 12. sz. alatt tagértekezletet tart. melyei Szieben József főtitkár is részt vesz Budapestről. Tá RCA. ••• Család és iskola. Irta s a bencés főgimn.-ban tartott szülői értekezleten fölolvasta dr. Szalay Jeromos. A nevelés sokkal finomabb művészet Phidias, Rafael, vagy akár Dante művészeténél. A szépet márványban, festékkel, vagy szavakban, élő nyelvben megvalósítani, megteremteni: fönséges adomány, de az Isten képét kialakítani: fölér minden művészettel. Nem csoda tehát, ha a nevelés nagy kérdése, a világ-mozgató eszmék legfontosabbika lett. Igaz, a gazdasági viszonyok a népek elhelyezkedését lényegesen módosítja, de a népek való értékét nevelésük s ezzel járó műveltségük adja meg. E gondolat köztudattá vált s innen van, hogy a legkisebb nép is műveltségre, szellemi fejlettségre törekszik, mert bár anyagiasan gondolkodunk és cselekszünk a mindennapi életben, de érezzük, hogy szellemi fajsúlyúnk a döntő. A nagy munkában az iskoia ki ís veszi a maga részét emberül, hisz a íudós férfiak legjobbjai áldozzák fel életük legjavát, hogy a nevelés eszközét megjelöljék, módszerét megállapítsák s ezzel a nevelés célját megközelítsék, Ámde az általános tapasztalat azt mutatja, hogy még nagyon sok van hátra a cél eléréséig. Az iskola keresi a módokat s az eszközöket, hogy fontos nevelői és oktatói munkájában támogatásra találjon. S hol kereshetné jobban a segítőtársakat, mint azoknál, kiktől az oktatandó anyagot, a legdrágább kincset, a nevelendő gyermeket kapja. Mig a gyeimek a gimnázium kapuját át nem lépte, a nevelés, fiu jó- és rossz hajlamainak irányítása a szülők dolga. Ahogy a kis ember átlépi a gimnázium küszöbét, formálásának, nevelésének gondja is megoszlik az iskola és a szülői ház között. De nem kell gondolni, hogy most már kisebb lesz a gond, kevesebb a fáradtság, mert a teher egy részét az iskola átvette. Nem. A munka és a szerető gond csak fokozódik. Mig a gyermek a szülői ház kizárólagos légkörében él, a szülők általában szép eredményt érnek el. A gyermek akkor még viasz; melyet könnyen lehet idomítani, általában jórahajló, jóakaratú s ártatlan lelkületű. Sok minden megváltozik azonban az iskolába lépéssel. A gyermek ebben a korban testben, lélekben hatalmasan fejlődik, jó és rossz társak seregébe kerül, sokan pedig elszakadnak a szülői ot hontól. Tehát még nagyobb szükség van arra, hogy az Összes tényezők fokozottabb mértékben fejtsék ki erejüket a nagy cél elérésére. Az iskola és család, illetve a szállásadók közös munkáját volnának hivatva előmozdítani a szülői értekezletek. Azt hiszem kevés ilyen általános érdekű összejövetelt lehetne tariani, mint a szülői értekezletek. Érdekes témákban nem lenne hiány. A szülők általános tájékozatlansága az iskola dolgaiban — bocsánatot kérek szókimondásomért, nem rosszakaratból mondom — nagyon megkönnyíti a téma választását. Csak magának az ujabb iskola törekvésének, tantervének megismertetése évekre adna anyagot az értekezletnek. Hiszen a legtöbb szülő abbóí a korból ismeri csak az iskolát, melyben maga járt iskolába. Hogy azon iskola között, melyben a szülő járt és aközött, melyben a gyermek jár, rendesen egy emberöltő van, azt sokan elfelejtik. A legtöbb szülő rendesen így kezdi pedagógiai elmélkedéseit: „Emlékszem, mikor még én jártam iskolába", s gyermekkori emlékek alapján itél arról az iskoláról, mely gyermekét neveli. Tudjuk, vannak, kik elismerik, hogy óriási a haladás a régi és mostani iskola között, de a legtöbb szülő mégis csak, mint általában az ember, lauda-