Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-04 / 200. szám

Tizenhatodik évfolyam 200. szam Vasárnap u ápa, 1921 szeptember 4 KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak Egész évre 400. K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő : HORVÁTH JÓZSEF Nyugat-Magyarország kérdése nem cseh és jugoszláv kérdés A külföldi sajtó a nyugatRóma, szept. 3. A római lapok részletesen foglalkoznak a nyugatmagyarországi eseményekkel. Róbert Cantalupo a külügyminisztériumtól sugalmazott vezércikkben a következőket irja: Semmi ok sincs azt hinni, hogy a magyar kormány egyetértésben lenne a NyugatMagyarországon felbukkant bandákkal. Nyugat-Magyarországon a helybeli lakosság állott ellent. Ausztria gyenge ahhoz, hogy Nyugat-Magyarországot megszállja és ezért a cseh és jugoszláv kormányok bizonyos nyomást gyakorolnak rá, kiaknázni akarják az alkalmat. Prága és Belgrád nagyon csalódik, ha azt hiszi, hogy „Nyugat-Magyarország kérdése cseh vagy jugoszláv kérdés." Meg kell gondolniok, hogy komoly veszélyeknek teszik ki magukat, ha katonailag fellépnek. A Legújabb hirek. A bécsi kommunista lapok szerint a csehek 2 hadosztályt küldtek a pozsonyi hídfőhöz, a jugoszlávok szintén 2 hadosztályt irányítottak Nyugat-Magyarország felé. — MTI. megjegyzi, hogy a hirhez kétségek férnek, mert inkább a bécsi kommunisták jámbor óhaját fejezi ki. A jugoszláv forradalom egyre nagyobb mérveket ölt. Egy egész zászlóalj szerb gyalogság hollétéről nem tudnak, valószínűnek tartják, hogy a felkelők fogták őket körül. A határmenti kórházak rettenetesen megcsonkított sebesültekkel vannak tele. A. felkelők számát százerre becsülik. Felfegyverzésükkel az olaszokat gyanúsítják. Szűcs Dezső nyilatkozata a politikai helyzetről. Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő budapesti útjáról visszatérve, a következő nyilatkozatot adta a lap számára: Budapesli utazásom tulajdonképeni célja választókerületemben felmerült, sürgős elintézést követelő ügyek lebonyolítása. Természetes azonban, hogy nem tévesztettem szem elől a^kül- és belpolitikában felvetődött ujabb jelentőségeket s azokat a mozgalmakat, amelyeket e jelenségek a parlamenti pártok életében kiváltottak. Igazában ma, a kormány és politikai pártok minden figyelme külső és belső politikánkat uraló egyetlen kérdés : Nyugat-Magyarország ügye magyarországi kérdésről magyaroknak tudni kell, hogy Olaszország nem ellenségük. A csehek és a jugoszlávok vegyék tudomásul, hogy a nagyhatalmak még ideiglenesen sem tűrnék a korridor felállítását. Nem a kisantant dolga érvényt szerezni a trianoni békeszerződésnek, hanem a nagyhatalmak kötelessége biztosítani a békét Európának balkanizált részén. Páris, szept. 3. Amig francia lapok általában semleges álláspontra helyezkednek a nyugat-magyarországi kérdésben, addig az angol kommunista újságok erélyesen kikellnek Magyarország akciója ellen és kórusban követelik, mint Bulgáriát, Magyarországot is le kell fegyverezni. Tiltakoznak továbbá az ellen, hogy Magyarországot felvegyék a népek szövetségébe. felé fordul. Felfogásom szerint e kérdés sokkal mélyebb jelentőségű, mint sokan hiszik. Ez nemcsak Magyarországot mélyen érdeklő ügy, de messze kihatással van Ausztria jövőjére s az entente természetellenes polititikájára. A magyar társadalom mozduljon meg, cselekedjék s nyugodt lélekkel várja a fejleményeket! A belpolitikát különösen három dolog foglalkoztatja. Az egyik a folyton fokozódó drágaság leküzdése, a másik kettő a közigazgatás és a főrendiház reformja. Megvallom őszintén, hogy a Hegedüs-féle pénzügyi politikától vártam a drágaság leküzdését s a tisztviselői és munkás nyomornak nem megszüntetését, de enyhítését. E téren lényeges eredményt nem látok. Ami pedig a közigazgatás és főrendiház reformját illeti, a tradicionális pilléreket meg fogjuk védeni, de nem fogunk elzárkózni egy egészséges demokratikus reform elől, amelynek mértékét a nemzetgyűlés megszületése óta folyton tapasztalt jelenségek nagyon szépen mutatják. Most már a tapasztalatokon okulva, bátran kimondhatjuk, hogy sok minden máskép, jobban történt volna, ha a közigazgatás reformját a nemzetgyűlés mindjárt kezdetben megvalósította volna. Több kérdésre most nem térek ki, mert választókerületemhez intézendő nyilt levelemben úgyis több kérdésre ki fogok terjeszkedni, s egyben bizonyos politikai irányt óhajtok megjelölni. Egyébként budapesti tartózkodásom alatt nagyon sok kérdést vetettem fel illetékes tényezők előtt s kértem azoknak sürgős orvoslását. Elsősorban a Pápai Hitelszövetkezet tulajdonát képező gazdasági daráló Szerkesztőség: Török Bálint u. 1. (Telefon: 11.) Kiadóhivatal: Fö-tér 12. (Telefon: 61. sz.) vámmentes darálási joga ügyében folytattam tárgyalást többekkel, elsősorban nagyatádi Szabó Istvánnal. Kifejtettem előttük azt, hogy a magángazdaságok tulajdonát képező darálóknak megengedett, szigorúan gazdasági szükséglet céljait szolgáló vámmentes daráló csak az erősebb gazdaságoknak kedvez s ez az ide vonatkozó törvényes rendelkezés egyik hibája, egyoldalúsága. — Az amúgy is erősen terhelt kisgazdaságokon segítünk akkor, ha egy társaság, Hitelszövetkezet vagy más közület tulajdonát képező gazdasági darálóknak is megengedtetik, hogy a közület tagjainak gazdasági szükségletére mentesen darálhassanak. Ezt követeli az igazség, az egyelő elbánás módja. A miniszter megígérte, hogy e kérdést sürgősen letárgyalja s biztatást is nyújtott. Én az irásos előterjesztést is megtettem s majd meglátom, mennyire kisgazda ebben is nagyatádi Szabó István ! Vass József közélelmezési miniszter korábban tudott tenni a Pápai Hitelszövetkezetért, illetve annak gazda és nem gazda tagjaiért. Egyédkéní a jövőre vonatkozólag jegyzünk. Szóvátettem a közszolgálati alkalmazottak bizonyos kategóriáinak kedvezményes ellátási ügyét. Felpanaszoltam, hogy miért vonták meg a zárda és a ref. nőnevelő intézet háborús és drágasági segélyben részesülő tanerőinek kedvezményes ellátását egy kultuszminiszteri rendelet alapján akkor, amikor ugyanilyen kategóriáknak más oldalon megadták. Súlyos kifogást emeltem amiatt, hogy a pápai közszolgálati alkalmazottaknak különösen azon kategóriái, amelyek a kultuszminiszter fenhatósága alá tartoznak, még ma sem kapták meg rendkívüli segélyüket, holott julius végén az indemnitási vita befejezését azért sürgették, hogy augusztus 1-én a rendkívüli segélyt folyósíthassák. Ennek pedig már több mint egy hónapja ! Panaszom tárgyát képezte az is, hogy nem csak a havi kedvezményes ellátási jegyek, de különösen az élelmiszerek oly későn érkeznek meg, annak dacára, hogy az előterjesztések mindig kellő időben megtörtének. Külön kiemeltem az állampénztári tisztviselők helyzetét. Munkával tul vannak terhelve, hivatalos időn tul végzett munkájukért semmi pótlékot nem kapnak, stáímuk rendezve nincs, szolgálati éveik után külön pótlék megállapítva nincsen stb. Ezt a mostoha bánásmódot nem érdemlik sem. munkájuk, sem képzettségük, sem társad Imi állásuk után. Már régen meghirdették az állampénztári állásokra a pályázatokat s az állások még ma sincsenek betöltve. Ezzei kapcsolatban szóvá tettem azt is, hogy ha a fokozódó bürokratikus kezelés mellett az ügyek elintézése csiga lassúsággal megy, mire való akkor a sok tisztviselő. Itt van a sok menekült tisztviselő, állásnélküli okleveles egyén, miért nem alkalmazzák őket,