Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-04 / 200. szám

2. PAPA ÉS VIDÉKE 1921 szeptember 4. különösen a pénzügyi adminisztráció keretében?! Különös figyelmet forditottam mindig á hadirokkantakra. Most a trafik-jogok revíziójával kapcsolatban már több mint két hete megtettem panaszomat írásban Hegedűs pénzügyminiszternek. Ugy látszik nem történik semmi e téren a rokkantak érdekében, pedig a közelgő tél is sürgeti a gondoskodást. Külömben figyelmébe ajánlom e kérdést a népjóléti miniszternek Bernolák dr.nak, aki nemannyira a törvények kodifikálásával, mint inkább a mindennapi élet égető kérdéseivel foglalkozzék. Mégis csak furcsa dolog, hogy pld. több hónapja kell sürgetnem egy hadirokkant illetményeinek kiutalását. Szegény jó Benárd Ágoston, akii annyit ócsároltak, népjóléti miniszter korában rokkantak ügyét — hitelesen tudom bizonyítani — szivén viselte.. Tárgyaltam még a soproni felső-kereskedelmi iskola esetleges Pápára helyezéséről, majd a várost mélyen érdeklő állami kislakások építéséről, végül a párt belső ügyeiről. Az égető kérdéseket elaludni nem hagyjuk s a semmittevésre nyílt, frontális támadással fogunk válaszolni! A jövő kapui. (L. J.) A jövő kapui nyílnak meg szept. hóban. Életünk reménységei a mi legdrágább kincseink második otthona tárja ki kapuit, hogy magába fogadja, oktassa,mevelie a jövő Magyarországot. A szülő minden bánata, öröme ilyenkor megoszlódik, vagy fokozódik, amint a sora hozza. Mi is örülünk, mikor a reménykedő, de az élettől csak ritkán duzzadó arcokat és csillogó gyermekszemeket látunk. Egy szebb, jobb jövő reménye csillog a gyermek szemével együtt a miénkben is. És mégis, menynyi ujabb gond és bánat nehezedik ezer és ezer szülő, apa és anya lelkére. Az iskoláztatás költségének nehéz gondja. A drága és sokszor be nem szerezhető tankönyvek áraival. Hány szülő, apa, vagy anya kénytelen gyermekét otthon tartani, mert a szűkös keresetből nem tejlik könyvre, meg irkára. (Magam is ismerek egynéhányat. A szerk.) Ez még csak a jobbik eset. De hány gyermeknek kell az iskola padjai helyett a munka padjainál állani már 12—13 éves korában, hogy megossza a kenyérkereset, a megélhetés nyomasztó gondjait. Eisatnyitva az utodokat. Nap-nap után halljuk a panaszok seregeit a drága tankönyvek miatt. Az anya a konyhapénzből csipked el irkára, tollra, gummira, stb., hogy aztán a táplálkozásnál sinyli. meg, az természetes. Igy amit a gyermek szellemi táplálék gyanánt kap, elveszti fizikaiakban. Ezen pedig segiteni kell. A kormány az egészséges oktatás pedagógiai részét megoldotta. Most oldja meg a nehezebb és pillanatnyilag talán fontosabb részét, az anyagi részt is. Az egészséges táplálkozás kérdését is. Teljék a gyermeknek meleg szobája és tápláléka is. Ez a mi ujabb és örökös gondunk. Ezért csak sirva reménykedünk. Mert csak mi, szülők érezzük, mi az iskoláztatás gondja a letört Csonka-Magyarországon. Ezen segítsen a kormány. Segítsen a jövő reménységünkön. Az iskolák láttassanak el kellő számú tankönyvekkel a szegénysorsu ifjúság részére való használattal. Irkákkal, füzetekkel, stb. A nagyvállalatok és birtokosok szóllitassanak fel adakozásra az iskola alapra, melyből a fenntiek beszerezhetők volnának. Mert aki tanulni tud és akar, az ne legyen kénytelen anyagiak hiányában hátrányt érezni. A tanulás ne legyen kiváltság. Csonka-Magyarországnak minden tehetségre szüksége van, akár szegény ember gyermekének fejében lakozzék az, akár gazdagéban. Ehhez joga van mindenkinek. Ezért emeljük fel szavunkat lapunk hasábjain, hogy szívleljék meg az arra illetékesek a mondottakat és törődjenek ezzel a kérdéssel kicsit többet, mint szoktak. Végül még csak ennyit: „Eivész a nép, mely tudomány nélkül vala." Szervezeti élet. A pápai földmunkások gyűlése. Az ország földmives munkásai körében a mozgalom nap-nap után ujabb csoportokkal erősödve erősiti a magyar földmivelőnép szociális alapokon nyugvó táborát, melynek célja a teljesen nincstelen és csak törpe birtokkal rendelkező föidmivesek és munkások hathatós védelmes azok ügyeinek előmozditása A földmunkás, a cseléd és zsellér a maga elhagyatottságában is érzi, hogy az ő érdekét ma egyedül a keresztényszociálista földmives- és földmunkás-szövetségben képviselik, melynek zászlaja alatt sorakoznak a földnek igazi dolgozói, kik nehéz testi munkával túrják és verejtékkel öntözik azt a földet, mely nekik nyújt legkevesebbet. A földmunkás még ma is a legprimitívebb életviszonyok között él, sőt erkölcsi és közegészségügyi szempontból a legszornyüségesebb állapotok uralkodnak, ami élő tiltakozása annak, hogy itt kultura van és a szociális felfogásnak csak parányi jele is mutatkoznék. Ezen, tarthatatlan állapotokról persze kevesef beszélnek azok a nagvhangu próféták, kik magukat szeretik a földmivesnép vezéreinek feltüntetni és szinte monopolizálni akarják azt a jogot, hogy a földmives nép nevében csak nekik van joguk beszélni. Hogy ez igy van, arról meggyőződhetik bárki is, ha időt és fáradtságot vesz magának s megtekinti a majrok és uradalmak összezsúfolt lakásait, ahol két-három család egy szobában éli baromi életét. Persze nem általánosítunk, mert vannak kivételek, de igen sok helyen ez igy van, ami igen sötét árnyékot vet a föld dolgozó népének szomorú helyzetére. A föidmivesek és földmunkások érdekében megindult mozgalomhoz az itteni kisemberek is szívvellélekkel csatlakoztak és a szervezkedés további terjeszkedésének céljából f. hó 8-án, csütörtökön délután 3 órakor Szent Ilonai-u. 12. sz. alatt keresztényszociálista földmives és földmunkás gyűlést tartunk, melyen az orsz. szövetség részéről Csik József főtitkár fog megjelenni. R felsőruha varrótanfolyam. Sok nagyhangzásu szó után praktikus munka, egvszerünek látszó, de nemzetfelépitö hazafias munka 1 Hány gyűlésen, értekezleten hangoztatják a keresztény összetartást, a keresztény ipar istápolását. Elhagyván a gyüléstermet fejünk még zúg a sok lendületes, lelkesítő beszédtől s szilárdan elhatározzuk, hogy most vagy soha rátérünk mi is az erélyes tett útjára s ezentúl csak keresztény üzletekben fogunk bevásárolni, csak keresztény magyar ipart támogatni. Jókor jön az erősfogadás, hisz ép most van szükségünk egy uj ruhaszövetre, mert eddigi hü öltözetünk, melyek oly megható kitartással szolgálták személyünket háborus-bolsevista világokon keresztül, felmondják a szolgálatot. Körülnézünk egy csinos dunántuli város utcáin, kutatván, hogy ugyan melyik kereskedésben tehetjük meg bevásárlásainkat. Mert most inkább megválogatjuk ám a céget, mint azelőtt, abban a régi jó háború előtti időben, amikor olyan olcsó volt minden s oly jól ment dolgunk, hogy ha el-elgondolkodunk rajta, ugy tűnik, mintha mohos ősrégi mesét mesét mondanánk el önmagunknak. Keressük a keresztény magyar céget, ahol megvásárolhatjuk ruhaszövetünket. Keressük, keressük fel az utcán, le az utcán, jobboldalt, baloldalt. De bizony hiába keressük. Van ott ugyan elég kereskedés, de se nem keresztény, se nem magyar! Igy járunk mi nem egyszer 1 Előbb meg keli főzni az ebédet s csak azután lehet a vendéget vele megkínálni. Mi is előbb teremtsük meg a keresztény magyar ipart s kereskedelmet s csak azután uszítsuk rá a közönséget. S ha jó keresztény magyar ipart s kereskedelmet létesítünk, nem is szükséges a közönséget ráuszítani, kap az magától is. Meg vagyok róla győződve, hogy mindazok, akik látták ezt a kiválóan csinos, ügyes rendezett kiállítást, mely bemutatta szép eredményét a tavaszi három hónapos ruhaszabási kurzusnak, mely a Kath. Nőv. Egy. háziipari szakosztálya keretében tartatott meg, nem fognak habozni ez uj tanfolyamra beiratkozni, vagy ruháikat ugy a régi, átalakulásra szorulókat, mint az ujakat dr. Krasovitzné üg/es kezeire és kitűnő ízlésére bizni. Akik nem látták ez első kiállítást, tegyenek egy kísérletet és nem fogják megbánni. Ebben a keretben a munkadó és a munkavevő nemzeti, kereszztényszociális munkát végez. Garnerra Alberta Mára bárónő. Félnek üi oszítólr ssenűoröH. Bécs, szept. 3. A mai napra volt kitezve az osztrák csendőrség előnyomulása a stájer határtól, de ez még nem kezdődött meg. A késedelem okát még nem tisztázták. Jellemző, hogy maga Orneuer csendőrigazgató is még röviddel ezelőtt egész biztosan számított az előnyomulásra. Ornauer csendőrigazgató ma este váratlan módon Bécsbe utazott. A stájer határon a magyarok ellenállása jóval erősebb, mint északon, g ichi jegyzése. Budapest, szept. 3. Zürichben ma 100 magyar koronáért 1*46 svájci frankot jegyeztek. A Szent Ferenc-rend Budapesten tartott káptalanján tartományfőnökül dr. Bendes Valérián pápai házfőoököl választották meg. Páter Valérián személyében a pápai hivek egyik legkedvesebb lelkiatyjukat veszítik el. Bár nem szívesen engedjük a kiváló szerzetest körünkből, tnágis örülünk, hogy rendtársainak bizalma őt emelte a tartomány élére, hogy n3gy theológiai tudását és szervező erejét szélesebb körben érvényesíthesse. A kéményseprőmunkások orsz. szövetségének pápai csoportja ma, vasárnap d. e. 9 órakor a pártirodájában hivatalos órát tart, melyre pontos megjelenést kér az Elnökség.