Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-20 / 188. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 augusztus 20 ban részesültek és megélhetési viszonyaik Olyanok, hogy a gabonaárakat keresetükből nem képesek megfizetni és nem képesek előre bevásárolni sem. A magyar kormány az elmult gazdasági év 11 hónapján a kővetkező vaggontétel gabonát fordította a kedvezményes ellátásra szorulóknak: Sopron városa 287 vaggon, soproni járás 128 vaggon, nagymartom járás 102 vaggon, Kismarton városa 14-5 vaggon, Ruszt 6'5 vaggon, kismartoni járás 8667 vaggon, felsőpulyai járás 43 vaggon. Nyugatmagyarországon is mint mindenhol az idei burgonyatermést a szárazság teljesen tönkretette, a gabonatermő föld meg alig akad a határmenti kövecses vidéken s igy, ha sürgős intézkedés nem történik, a lakosság kis burgonyaterméséi októberig feléli, s akkor egész Nyugatmagyarország népe itt áll a két legfőbb élelmiszer: egy csepp Itszt s egy szem burgonya nélkül. Ez még csak azokra vonatkozik, akiknek földjük van, de mit csináljanak a földmivesszegények, a napszámosok és mit fognak enni a városok lakói ? Ha figyelembe vesszük az idei rossz burgonyatermést, határozottan kimondhatjuk, hogy Sopronvármegye átcsatolásra ítélt területének az éhínség elhárítására 2000 vagon gabonára volna szüksége. Hogy a koldus Ausztria, mely saját népének gabonaszükségletét sem tudja fedezni az osztrák korona teljes elértéktelenedése miatt, mibői és honnan tudná azt előteremteni — azt nem tudják megmondani, illetőleg azt állítjuk, hogy sehonnan ! Nyugatmagyarország dolgozó népe gondtól terhelt homlokkal és ökölbe szorult kézzel néz a bekövetkezendő események elé, és nem fogja megengedni, hogy itt ezren és ezren éhezzenek, nem fogja megengedni, hogy az édesanyától, mely ezer év óta táplálta e vidékei, elszakítsák. Ha az antant és Ausztria nem tér jobb belátásra, ugy az elcsatolás után egy-két hónapon belül lángra fog lobbanni a lakosság izzó kedélye és feltartózhataílanul tör előre: Vissza Édesanyánkhoz, Magyarországhoz! India az angol trónörökös alien London, aug. 19. A walesi herceg tervbevett indiai útjával kapcsolatban a lahorei kormány figyelemreméltó határozatot hozott. A határozat szerint céltalan volna a hercegnek mindaddig Lahoreba jönnie, amig nem teszik jóvá az országon elkövetett igazságtalanságot és nem vezetik be a homerulet. As angol lapok helyeslik Lloyd George politikáját Hága, aug. 19. Az angol lapok folytatják az európai helyzet megvitatását Lloyd George beszéde és a felsősziléziai kérdés nyomán. A Westminster Gazetta szerint Lloyd George hirtelen párisi elutazása óta az ántánt végének kezdetéről lehet beszélni. Bármenynyire sajnálatos ez, Lloyd George álláspontja helyes, mert szembe kell szállni a gyűlölet politikájával. A Morningpost a népszövetség autoritását üdvözli. Kifejti, hogy a franciaangol ellentét nem a sziléziai határkérdésben rejlik, hanem a franciák ama meggyőződésében, hogy Lloyd George a németeknek akar kedvezni és az erre vonatkozó gyanúsításokat konokul cáfolat nélkül hagyja. Pápa és a többi városok. Mi vari a tejgazdasági szakiskolával ? Sopronból megindult a népvándorlás. Már hetekkel ezelőtt a különböző hivatalok vezetői megjelentek a szomszédos városokban, hogy hivatalaik elhelyezéséről gondoskodjanak. Mint értesülünk a megye székhelyéül Csornát szemelték ki, mig a többi nagyobb hivatalos forumok Győrött, Szombathelyen és Nagykanizsán keresnek otthont. A postaigazgatóság elhelyezésével kapcsolatban Pápa városa is előtérbe került. Itt jártak az igazgatóság megbízottai, hogy a polgármestertől a hivatal számára helyiséget, a tisztviselők számára lakásokat kérjenek. Nem is kell mondanunk, hogy a polgármester legjobb akarata mellett sem tudott megnyugtató választ adni. Hisz a lakásviszonyokat illetőleg olyan rossz helyzetben vagyunk, hogy átutazó rokonainknak sem tudunk szállást adni, nem hogy egy egész országrészre kiterjedő hatáskörrel felruházott hivatal óriási személyzetének megfelelő lakást tudnánk biztosítani. Pápa városa igy csúszott le egy másik olyan nagyobbszabásu intézményről, ami nívóját nem kis mértékben emelte volna. A mezőgazdasági kamara Győrbe kerül, pedig ép ugy kerülhetett volna Pápára is. Annak idején beszéltek is róla, remény is volt ', hozzá, hogy a kormány tekintettel városunk megfelelő fekvésére a Dunántul kellős közepén, az őstermelők hazájában, a maga részéről is hozzájárul a pápaiak kívánságához. A történtek után Ítélve azonban kénytelenek vagyunk ezen ábrándunkról is lemondani. A győriek beígértek füt-fát, megindították a küldöttségek hosszú sorát, mig végre a magas kormány méltányolva Győrt, mint piaici, TÁRCA. > >9< Lakatlan-e Pápa területe Szent István előtt? Irta: Jankó László. Pápa múltja az újkorból és a középkor utolsó századaiból ismeretes. A legelső adatot 1225-ben, egy pápai bullában találjuk, mely a plébániát mint főesperességet emliti; a város, a község keletkezését mondák magyarázgatják s általában első, szent királyunkkal, Istvánnal hozzák különbözőleg kapcsolatba* Akármennyire nyilvánvaló, hogy a Tapolca mentén települések igen régen keletkezhettek, mégis, hogy volt-e itt lakosság a magyar kereszténység, a magyar királyság előtt, arra nézve adataink eddigelé nem szerepeltek s Pápa városának 1905-ben megjelent monográfiája — a város történetéről, múltjáról szóló régebbi irodalom alapján is — e helyet ugy emliti, mint amely „nagyon valószínű, Szent István kordig általában lakatlan" ** * Gyurikovics Gy.: „Pápa mezővárosa nevének eredetéről és régiségeiről.„ (Tud. Gyűjt. 1824. VIII. 72.-80. 11.) ** „Pápa város egyetemes leírása." (összeállította dr. Kapossy Lucián.) 1905. 39. 1. (V. ö. Kiss István: „A pápai plébánia története." 1908. 9.—13. 11., továbbá Sebestyén Béla: „Enyingi Török Bálint, mint Pápa város földesura." 1911. 13.— 20. II.) Régtől érdekelt e kérdés, amelyre egyéb adatok híján a régészet kútfői, a földből előkerülő leletek vannak hivatva világosságot deríteni. A Kis-Magyar-Alföld keletkezésében harmadkori medence, amely lassankint feltöltődött és az ember megjelenésének idején, a diluviumban már szárazulatot alkotott. A Nagy-Hanta (Öreghegy) és Kis-Hanta (Kishegy) emelkedéseknél, de az „Agyaglik" dűlőn is a diluviális löszt ma is a felszínen találjuk. Az ősember lassankint hovatovább megkereste a tavak mentét, a folyók, mocsaraktól környezett kiemelkedéseket. Pápa területén pedig nem hiányoztak az e fajta helyek. Az itt levő kiemelkedések, a Tapolca vizének közelsége, egykor tóvá terülése, a Bakony hegyvidékének szomszédsága, hajdan az erdőség idáig lehuzódása, de maga az a körülmény, hogy a hely későbben mindinkább forgalmas környezetbe esett, szinte föltételezik az igen régi településeket. Régtől élt bennem a gondolat, hogy a legrégibb településeket a magában is olyan hivogatólag kiemelkedő „Öreghegy" környékén kell keresnünk. Hogy azonban Pápa ismertnél régebb múltjának igazolására adatokkal rendelkezhessünk, egyelőre várnunk kellett. Vizsgálgattam a közeli környéket, megragadni igyekeztem minden előforduló adatot, amely városunk régebbi múltjának bizonyságaihoz közelebb segíthet bennünket Az „Archaeologiai Értesítő" 1913-i évfolyamában* igy adhattam hirt vaszari, nórápi, kupi, sőt már Pápa-bdróchegyi bronzkori, illetőleg régebbi középkori leletekről is; rámutattam, hogy „a nyomokat követve és tovább kutatva remélhető, hogy a Pápától most még távolabb eső archaeológial kör mindinkább szükülni fog s talán magának Pápa városának területe is belekerül majd tisztább régészeti világításba Nem szólva a Takácsi, Vaszar, Kup községek határában talált neolithkori kövésőkről, kőbaltákról, a kéttornyulaki határban és a borsosgyőri téglatelepnél kelta agyagedények jutottak felszínre. A dákai határban kavicsaknázás közben kelta sirlelet került napvilágra. A sirüregben — a koponyavarratok után Ítélve — 30—35 év körüli nőnek csontváza, a sirmellékletek: bronz babos kar- és lábperecek, agyagedény, vasderéklánc és egymásra hajló végekkel biró, rovátkolt díszítésű, aranyozottnak látszó bronzkarperec. A babos karperecen szövetnek berozsdásodott darabjai. Városunkat már a római időkben, ha nem is közvetlenül, de kétségkivül fontos utvonalak fogták közre. Igy magyarázhatjuk azokat a szórványos jelenségeket, melyeket a környékről tudunk. Díóspusztán már régebben került felszínre egy I. századi római sírkő, mely a pápai vasúti állomásra menet* Jankó László: „Néhány archaeologiai adat Pápa város környékéről." (Arch. Ert. 1913. I. 60.— 70. 11.)