Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-20 / 188. szám

Tizer.hsiodik évfolyam 188. szám Szombat Pápa, 1921 augusztus 20. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Virágos kert vala hires Pannónia, most kiszáradt, kiégett, széthasogatott pusztaság, nincs rnár annyi virág benne, mint annak előtte, nem lehet ráismerni, nincs ki öntözgesse. Talán elszáradt a kéz, mely ezer éven át gondozta, talán végleg letűnt a magyarok tündöklő csillaga, talán ellankadtak a honépitő szent király istápoló karjai? Mert ránk bocsátkoztak a kísértés órái, hogy elveszítsük azt a hitet s bizalmat, mely záloga lehetne egy biztató jövőnek. Mert elhomályosodott örvendetes napunk, hogy elfonnyadjanak lelkünk szirmai, a remény s az a meegyőződés, hogy nekünk élnünk kell, mert vagyunk olyanok, mint hóhéraink, mert nagy dolgokra vagyunk teremtve, melyekre készülnünk kell, dolgoznunk kell csendben is titkon, mint amilyen csendes és mély a tenger vize, hogy ne lássák, mi készül odalent, bennünk. Ilyen mélységek legyünk! Ilyen rejtéjeknek kell lennünk, hogy ne lássák rajtunk a kint, mely összefacsarja szivünket, mikor a hetedik tőr járja azt át, hogy ne lássák a tekintetünk villámait, melyekkel szétrobbantjuk majdan a keblünket, a csontjainkat összeroppantó gyürüt, hívják akár kis ántántnak, akár nagynak, akár emigránsoknak. Mert el kell jönnie ennek az időnek is. A szent király szelleme itt leng köztünk láthatatlanul és oszthatatlanul. Betölti a régi határok minden utolsó zugát is, ott maradt Erdélyben is, északon és délen, meg nyugaton is. Elszakított véreink ép ugy ünnepelnek ma, mint azelőtt és ezt nem tilthatja meg semmiféle cseh ostorcsapás vagy oláh botozás, mert ahol felhangzik ma az ének „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga?", ott látják és érzik István apostolnak el nem lankadó jobbját, bár a virágos Pannónia most viharok hazája, belső és külső orkánok száguldanak át rajta. A belsőket nekünk kell megtörnünk, a korrupciót és a bünt, a viszályt és testvérharcot nekünk megszüntetnünk, mert a szent király országépitésének első alaptéglája a nemzeti öntudat magábaszállása, az összetartás fontosságának és a kifelé, befelé való egységnek felismerése volt. Ez mentette meg a magyart ezer évvel ezelőtt, most is ez fogja megmenteni. Igen, önmegismerés, belső munka s fegyelmezett energiák gyűjtése kell, hogy programmunk legyen most; az Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) első apostoli király lángbuzgalmával, hitével és magyarságával ivódjék át lelkünk, teljék meg a szivünk, hogy visszatolhassuk a határokat, hogy nyugodt lelkiismerettel adhassuk át ezeket az utánnunk következő nemzedéknek, hogy ismét virágos kert lehessen a hires Pannónia, kertész benne István király, hogy óvja, ápolja a második ezerben is ezt a meggyalázott, ezt a végtelenül szerencsétlen, de jobb sorsra érdemes Hungáriát. Ha Éhínség fenyegeti a lakosságot. Az osztrákok kaíegórikusan kijelentették, hogy Nyugatmagyarországot augusztus 27-én átveszik. Nem tudjuk mit hoz a sors, de annyi máris bizonyos, hogy augusztus 27-én az osztrákok nem vesznek el egy talpalatnyi területet sem. Ezekben a válságos pillanatokban elvonul lelkünk előtt mindaz a sok szép istenadta kincs, amit ez keskeny, hűséges német anyanyelvű magyar testvérlakta terület magán hordoz, vagy méhében rejt. Nyugatmagyarországnak megvan a maga gazdagsága, de tévednénk, ha ugy akarnók oda állítani, mint egy tejjel-mézzel folyó Kánaánt. De beszéljenek a száraz adatok. Nyugatmagyarország elszakítása esetén a három vármegyéből, éspedig Moson», Sopronés Vasvármegyékből összesen 437.063 hektárnyi terület, 345.082 lakossal jutna az osztrákoknak. Mosonvármegyéből a nezsideri járás 24 nagy- és 4 kisközséggel. Ez a terület Nyugatmagyarország legtermékenyebb része. Sopronvármegyéből a kismartoni járást 10 nagy- és 16 kisközséggel, soproni járást 5 nagy- és 24 kisközséggel, felsőpulyai járást 2 nagy- és 24 kisközséggel veszítenénk el. Vasvármegye területéből pedig a felsőőri, németujvári és gyanafalvai járás, összesen 4 nagy- és 186 kisközséggel jutna az osztrákoknak. Ezeken kivül. e területtel három szabadkirályi várost is elveszítenénk, éspedig Sopront, Rusztot és Kismartont. A lakosságból 45 ezer magyar és 50 ezer vend jutna az osztrák uralom alá. Maguk az osztrákok is elismerik, hogy a Nagyczenk, továbbá a felső- és alsóőri {járásokban a magyarság van túlsúlyban. A bécsi lapok ujjongva kürtölik világgá, hogy „az átadás folytán Ausztriának jut a neufeld - zillingsdorfi szénterület, (ahonnan Lakosság Felsőpulyai járás . . . 32.978 Kismartoni járás . . . Nagymartoni járás . . Soproni járás .... Sopron város . . . Összesen: 42.668 29.595 43.334 37 600 Bécs városa látja el elektromos műveit szénnel), amelynek évi termelése 260.000 tonna, ezenkívül az évi 100.000 tonna szenet termelő, Sopron melletti brennbergi bányamüvek, ugy, hogy Ausztria termelése más kisebb szénbányák termelésével együtt a közeljövőben 400.000 tonnát fog kitenni. — Ezenkívül 118.000 holdat kitevő erdőséghez jut Ausztria. A nagyobb ipartelepek közül a soproni waggongydr és a neufeldi szövőgyár a lényegesebbek. Ipartelepekben ez a terület nem gazdag, mindazonáltal ipari felvevő képessége nem fogja a sokkal erő• sebb kivitelre épített osztrák ipari kedvezőtlenül befolyásolni. Gazdag a terület gyógyfürdőkben és természetes ásványvizekben is. — Az átcsatolás által a kereskedelem is rendkívül fel fog lendülni, mert a német lakosság erőssen fogja keresni a szorosabb kapcsolatokat. Az átcsatolással, jegyzik meg végül, természetesen megterhelések is fognak járni. Ilyen teher lesz az ennek a területrésznek megfelelő magyar államadósságok átvétele, továbbá az ottan jegyzett hadikölcsönkötvények figyelembe vétele. Legnehezebb feladat lesz a magyar pénznek osztrák pénzre való becserélésének kérdése, amelynek megoldásától függ a lakosság idegenkedésének a legyőzése." Ha a bécsiek tudnák, hogy Nyugatmagyarország lakossága ép ugy mint jó maguk éhínség előtt áll, ha Magyarország leveszi róla kezét, bizonyonnyára más hangon beszélnének. Hogy ne mondjunk többet Nyugatmagyarországon nem terem annyi kenyérmag, amennyiből a lakosság szükségletét fedeeni tudná. Vegyük csak például * Sopronmegyét. Álljon itt a rideg statisztika: Ellátatlan Termés Öszszükséglet Hiány 8.459 67.630 q 81.379 q 14.349 q 20.068 52.738 „ 94.640 „ 41.902 „ 17.978 24.796 „ 50.146 „ 35 350 „ 21 900 53.514 „ 93 949 „ 40.435 „ 36.075 4.312 „ 45.776 „ 41.464 . 186.176 104.480 202.990 q 382.480 q 179.500 q Tehát Sopronmegye átcsatolásra itélt területén 104.480 ember számára kellett egy évi lisztszükségletről gondoskodni az elmúlt évben. A fenti statisztika nagy vonásokban hűen tárja elénk, mi vár egész Ny ugat magyarország népére, ha a trianoni békeszerződést végrehajtanák. Nem mellőzhetjük el, hogy e helyen szót ne emeljünk azok érdekében, kik a a múltban is kedvezményes hatósági ellátás-