Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-19 / 187. szám

v. • ••• ' 'B* 1921 augusztus 19. PAPA ÉS VIDÉKE 3. édesapját meggyilkolja. Szeretőjére viseletes szoknyáját adta, hogy a vér be ne fröcskölje, maga is avéttas ruhát húzott magára és egy éles borotvával felfegyverkezve az ablakon keresztül behatoltak az öreg szobájába. A leány apja nyakára illesztette az éles borotvát, de nem volt elég ereje és igy a vágás nem sikerült. Sós Mihály felébredt. Segítségért akart kiáltani, de hangja elcsuklott. A gyilkosok mégegyszer rátámadlak konyhakéssel és fej­szével. Fújsz két fejszecsapást mért,rá, mitől az öreg végleg kiszenvedett. A két gyilkos eltakarította a vérnyomokat. Az öreg kezébe helyezték a beretvát a^zal a célzattal, hogy azt a látszatot keltsék, mint ha az öreg "ön­gyilkos lett volna. Másnap a leány jajveszékelve mondta el a szomszédoknak, hogy az apja öngyilkos lett. A csendőrség kiszállt és megállapította a gyilkosság részleteit. 9 külföldi sojíQ ÉS a baranyai A francia és az angol sajtó a Havas­ügynökség jelentése nyomán foglalkozik a baranyai eseményekkel. A francia lapok azt irják, hogy a mozgalom, melyet Károlyi su­galmazott, siettetni fogja a magyar csapatok bevonulásit. Lassan hajts!. . . Nem tulozunk, ha a pápai utcákon vé­gigrobogó kocsikat igen sok esetben mint életveszélyes járműveket jellemezzük. Mintha csak figyelmeztetni akarnák a kocsihajtók a békés járó-kelőket: „az idő pénz", ezért pedig nem hajlandók szem előtt tartani holmi gyerekes félelemből eredő dolgokat, amilyen például szerintük a közbiztonság is. Az igen sokszor őrült iramban rohanó kocsik nemcsak a külső városrészékben, ha­nem gyakran a belváros legforgalmasabb utcáin is aggodalomba ejtik a közönséget s bizony nem kicsiben múlik, hogy nagyobb relmezte. A szárnysegéd a király szavára a kérvény egyik sarkát behajtotta. Schwaken­berg újra odahajolt nagymamához : „Ez jó jel." Nagyszüleim négyesfogata vitte a királyt tovább a segesvári csatatérre a Schriatin­emlékszobor almpkőletételéhez. Azon a dom­bon emelték az oroszok a mauzoláumot, ahol Bem golyója találta az orosz hadvezért. A király után a nagymama tett le egy követ. A gyűlöletnek és boszunak nem volt helye lelkében. Nemes szive tele volt reménnyel. A haza és férje újra szabad lesz, újra élni fog. Egy félszázadra rá a Scariatin emlék át­ellenében felállították a magyar honvéd em­lékoszlopot. A magas obeliszkről letekint a magyar turulmadár. Bátor tekintete végignéz a csatatéren. Ore az alatta nyugvó magyar hősöknek. Óre a haza martirjának, Petőfinek. És ma ? ! . . . A ma szomorúbb a leggyászosabb múlt­nál. De ragyogó lesz a holnapi Mert eljön az a nap, — adja Isten, hogy ne legyen távol, — mikor az a székelyföld újra ma­gyar lesz, mert nem is lehet más, mint magyar! ( Vé g e.) baleset nem történik. A közönség óvatossága azonban a legkevésbbé sem lehet jogcim a még fokozottabb hajtásra, hanem — azt hisszük — ennek fejében jogosan állhat elő ő is egy követelménnyel: ne olyan szélvi­harral repüljenek, talán valamivel lassabban is célhoz érhetnek, minek kelljen azt éppen a mi szintén rohanó, sokat szenvedett testünkön keresztül elérni? Azonban ha már egyszer szólni meré­szeltünk, tovább megyünk egy lépéssel. (E lépésnél talán nem leszünk veszélyeztetve valamelyik rohanó modern kivégző eszköz által.) Hát igen ! Egy lépéssel előbbre a figyelmeztetés után a rendőri hatóság figyel­mének felkeltésére. Talán még ez volna a legbiztosabb mód arra, hogy végre nyugodtan is kinézhessünk már egyszer az utcákra, nyugodtan, anélkül, hogy előzőleg bebizto­sítsuk tengődő életünket a veszélyes kocsi­hajtás miatt. A múltkori közleményünkbe a vörös hadsereg kifejezés tévedésből jutott bele, iclyette közös hadsereg értendő. Vasárnap táncolnak, hétköznap jajgatnak, de rosszak ezek az emberek, mondta a napokban egy becsületben megőszült tisztességes iparos. A derék bácsinak igaza van. Az embe­rek másról sem beszélnek mint a nagy drá­gaságról, a megélhetés lehetetlenségéről. Éhen kell halni — ugy mond — lekopik az em­berről az utolsó rongy is. De mi lesz télen, ha majd fát is kell venni, sírják tovább. Érdekes ép azok, akik legjobban panasz­kodnak, a nincstelenségről legtöbbet jajgat­nak vasárnapokon, mintha varázsütésre meg­szűnt volna minden nyomorúság, táncra perdülnek és felednek bút, nyomort, keserű­séget. Léha tivornyák, dőzsölések a korcs­mákban, a mulatságokon vad, ízléstelen tán­cok. Sohasem halunk meg! és cseng a pohár, huzza a cigány. Oh te szerencsétlen, könnyelmü.sirásra ép ugy, mit örömökre egy­aránt oly könnyen hajló magyar testvérem, légy már egyszer következetes! Ha már egyszer felejteni kell a nagy megpróbáltatást, van annak más módja is, nemcsak a már őrülettel határos mulatozás. Vagy a hat napi fáradságos munkadíjnak elpocsékolása és a következő hét sivár éhen­kórász áttengése lelki szükségévé vált ? . . . Ha már vasárnap táncolunk, ne legyünk olyan szemtelenek, hogy a hétköznapókon az éhségtől támolyogva siránkozzunk. x Bajtársi összejövetel. Bokács István dr. felsőkereskedelmi isk. igazgató (Buda­pestről), Csapó Géza iparos, Fábián Imre doh. jöv, főtisztviselő, ifj. Horváth József épitész, Molnár Imre dr. ügyvéd, Tóth László iparos, ez uton felkérik bajtársaikat, akik az egykori m. kir. 20. III. népfölkelő zászlóalj­ban együtt szolgáltak, hogy f. hó augusztus 20-án este 8 órakor a Polgári Kör kerthelyi­ségében jelenjenek meg. A pápai nuncitis Pannonhalmán. Scioppa Lőrinc érsek, magyarországi nun­cius mint vendég pár napot Pannonhalmán töltött. A nunciust meglepte Pannonhalma szépsége, kulturát hirdető gazdasága, ami­nek bizonysága a hatalmas könyvtár. Nagy­boldogasszony napján, fényes segédletttel ünnepi misét celebrált, amely alkalommal a főmonostori székestemplomot szorongásig megtöltötte Győrszentmárton és a környék­beli községek lakossága. — A nuncius na­ponkint sétakocsizást tett Strommer Viktorin dr. főapátsági perjel kíséretében s ilyen al­kalommal meglátogatta Kelemen Krizosztom nyalkai és Pammer Odiló pr. ravazdi plébá­nosokat, hogy a a magyar plébániákat is közvetlenül megismerhesse. Pannonhalmi tar­tózkdása alatt erdeklődése mindenre kiter­jedt, elismeréssel adózott a Szent Benedek­rend működése és alkotó munkája iránt, melegen megköszönte Bárdos Rémig dr. főapátnak a tapasztalt vendégszeretetet s kijelentette, hogy Pannonhalmát többször felkeresi. A győri ev. egyház konventje vasárnap délelőtt 11 órakor hegyeshalmi Fisher Gyula dr. felügyelő elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, melyen egy­hangúlag elhatározták, hogy a soproni lyceum elhelyezésére a Szeretetházat fölajánlják. Nagy visszatetszést keltett a konventgyülésben egy újpesti mozgófényképszinház részvényjegyzési felhívása A mozi ugyanis a Luther nevét vette föl. A közgyűlés Pálmai Lajos esperes indítványára elhatározta, hogy sürgősen felir a püspökhöz, hogy a mozi tiltassék el Luther neve viselésétől. A magyar ref. egyház hollandi vendégei. A napokban a fővárosba érkez­tek Hollandiából Bouwman és Hoekstra kampeni theológiai tanárok és Willenga amsterdami lelkész, hogy megismerkedjenek a magyar társadalmi és egyházi viszonyok­kal. A vidékre is kirándulásokat terveznek és a gödöllői egyházat már meg is látogat­ták, ahol ifj. Szabó Aladár dr. lelkész tol­mácsolásával beszédet intéztek a közönség­hez. A gödöllői ünnepségen a kormányzó is megjelent. A budapestiek augusztus 21-én, vasárnap vallásos estét rendeznek, hogy itt 1 is tanúságot tegyenek a magyaroknak a hollandiak iránti hálájáról. Király és nemzetgyűlés cimmel Meszlényi Zoltán dr. esztergomi hercegpri­mási titkár és levéltáros Károly királynak látogatása alkalmával cikket akart közölni az Esztergom cimü lapban. A cikk megjelenését a cenzúra nem engedélyezte, mire Meszlényi Zoltán di. a cikket saját felelősségére ki­nyomatta és terjesztette. A biróság sajtó­rendőri kihágás cimén tett folyamatba eljá­rást a szerző ellen, akit a napokaan meg­tartott tárgyaláson bűnösnek is mondott ki és kétezer korona fő- és ezer korona mellék­büntetésre ítélt, tekintettel azonban a vádlott büntetlen előéletére, az ítélet végrehajtását egy évre felfüggesztette. A királyi ügyészség képviselője megnyugodott az Ítéletben, a vádlott azonban a bűnösség kimondása miatt jogorvoslattal élt. A cipészmunkások keresztényszociá­lista szakszervezete ma, pénteken este 8 órakor a Ker. Munkásegyesület helyiségében hivatalos ügyek elintézése miatt taggyűlést tart, melyre pontos megjelenést kér az el­nökség. „A Nép" olvasóközönségét és elő­fizetőit értesítjük, hogy a szerdai lapszámot azért nem kaphatták meg, mert az ügyészség a szerdai lapszámot elkobozta. A kasszafurók nyomában van a rendőrség. „A Nép" kiadóhivatalában az elmúlt szombaton éjjel betörők jártak és a vertheimszekrényt feltörték s onnént félmillió készpénzt és értékpapírokat elemelték. Mint értesülünk a nótárus betörők nyomába van már a rendőrség. A postások táncmulatsága cim alatt megjelent ünnepélyről szóló beszámolónk­ban tévedésből a szereplők névsorából Mayer Iduska neve kimaradt, Mayer Iduska közvet­len és bájos megjelenésével az előadás sike­rét nagyban előmozdította.

Next

/
Thumbnails
Contents