Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-08-19 / 187. szám
v. • ••• ' 'B* 1921 augusztus 19. PAPA ÉS VIDÉKE 3. édesapját meggyilkolja. Szeretőjére viseletes szoknyáját adta, hogy a vér be ne fröcskölje, maga is avéttas ruhát húzott magára és egy éles borotvával felfegyverkezve az ablakon keresztül behatoltak az öreg szobájába. A leány apja nyakára illesztette az éles borotvát, de nem volt elég ereje és igy a vágás nem sikerült. Sós Mihály felébredt. Segítségért akart kiáltani, de hangja elcsuklott. A gyilkosok mégegyszer rátámadlak konyhakéssel és fejszével. Fújsz két fejszecsapást mért,rá, mitől az öreg végleg kiszenvedett. A két gyilkos eltakarította a vérnyomokat. Az öreg kezébe helyezték a beretvát a^zal a célzattal, hogy azt a látszatot keltsék, mint ha az öreg "öngyilkos lett volna. Másnap a leány jajveszékelve mondta el a szomszédoknak, hogy az apja öngyilkos lett. A csendőrség kiszállt és megállapította a gyilkosság részleteit. 9 külföldi sojíQ ÉS a baranyai A francia és az angol sajtó a Havasügynökség jelentése nyomán foglalkozik a baranyai eseményekkel. A francia lapok azt irják, hogy a mozgalom, melyet Károlyi sugalmazott, siettetni fogja a magyar csapatok bevonulásit. Lassan hajts!. . . Nem tulozunk, ha a pápai utcákon végigrobogó kocsikat igen sok esetben mint életveszélyes járműveket jellemezzük. Mintha csak figyelmeztetni akarnák a kocsihajtók a békés járó-kelőket: „az idő pénz", ezért pedig nem hajlandók szem előtt tartani holmi gyerekes félelemből eredő dolgokat, amilyen például szerintük a közbiztonság is. Az igen sokszor őrült iramban rohanó kocsik nemcsak a külső városrészékben, hanem gyakran a belváros legforgalmasabb utcáin is aggodalomba ejtik a közönséget s bizony nem kicsiben múlik, hogy nagyobb relmezte. A szárnysegéd a király szavára a kérvény egyik sarkát behajtotta. Schwakenberg újra odahajolt nagymamához : „Ez jó jel." Nagyszüleim négyesfogata vitte a királyt tovább a segesvári csatatérre a Schriatinemlékszobor almpkőletételéhez. Azon a dombon emelték az oroszok a mauzoláumot, ahol Bem golyója találta az orosz hadvezért. A király után a nagymama tett le egy követ. A gyűlöletnek és boszunak nem volt helye lelkében. Nemes szive tele volt reménnyel. A haza és férje újra szabad lesz, újra élni fog. Egy félszázadra rá a Scariatin emlék átellenében felállították a magyar honvéd emlékoszlopot. A magas obeliszkről letekint a magyar turulmadár. Bátor tekintete végignéz a csatatéren. Ore az alatta nyugvó magyar hősöknek. Óre a haza martirjának, Petőfinek. És ma ? ! . . . A ma szomorúbb a leggyászosabb múltnál. De ragyogó lesz a holnapi Mert eljön az a nap, — adja Isten, hogy ne legyen távol, — mikor az a székelyföld újra magyar lesz, mert nem is lehet más, mint magyar! ( Vé g e.) baleset nem történik. A közönség óvatossága azonban a legkevésbbé sem lehet jogcim a még fokozottabb hajtásra, hanem — azt hisszük — ennek fejében jogosan állhat elő ő is egy követelménnyel: ne olyan szélviharral repüljenek, talán valamivel lassabban is célhoz érhetnek, minek kelljen azt éppen a mi szintén rohanó, sokat szenvedett testünkön keresztül elérni? Azonban ha már egyszer szólni merészeltünk, tovább megyünk egy lépéssel. (E lépésnél talán nem leszünk veszélyeztetve valamelyik rohanó modern kivégző eszköz által.) Hát igen ! Egy lépéssel előbbre a figyelmeztetés után a rendőri hatóság figyelmének felkeltésére. Talán még ez volna a legbiztosabb mód arra, hogy végre nyugodtan is kinézhessünk már egyszer az utcákra, nyugodtan, anélkül, hogy előzőleg bebiztosítsuk tengődő életünket a veszélyes kocsihajtás miatt. A múltkori közleményünkbe a vörös hadsereg kifejezés tévedésből jutott bele, iclyette közös hadsereg értendő. Vasárnap táncolnak, hétköznap jajgatnak, de rosszak ezek az emberek, mondta a napokban egy becsületben megőszült tisztességes iparos. A derék bácsinak igaza van. Az emberek másról sem beszélnek mint a nagy drágaságról, a megélhetés lehetetlenségéről. Éhen kell halni — ugy mond — lekopik az emberről az utolsó rongy is. De mi lesz télen, ha majd fát is kell venni, sírják tovább. Érdekes ép azok, akik legjobban panaszkodnak, a nincstelenségről legtöbbet jajgatnak vasárnapokon, mintha varázsütésre megszűnt volna minden nyomorúság, táncra perdülnek és felednek bút, nyomort, keserűséget. Léha tivornyák, dőzsölések a korcsmákban, a mulatságokon vad, ízléstelen táncok. Sohasem halunk meg! és cseng a pohár, huzza a cigány. Oh te szerencsétlen, könnyelmü.sirásra ép ugy, mit örömökre egyaránt oly könnyen hajló magyar testvérem, légy már egyszer következetes! Ha már egyszer felejteni kell a nagy megpróbáltatást, van annak más módja is, nemcsak a már őrülettel határos mulatozás. Vagy a hat napi fáradságos munkadíjnak elpocsékolása és a következő hét sivár éhenkórász áttengése lelki szükségévé vált ? . . . Ha már vasárnap táncolunk, ne legyünk olyan szemtelenek, hogy a hétköznapókon az éhségtől támolyogva siránkozzunk. x Bajtársi összejövetel. Bokács István dr. felsőkereskedelmi isk. igazgató (Budapestről), Csapó Géza iparos, Fábián Imre doh. jöv, főtisztviselő, ifj. Horváth József épitész, Molnár Imre dr. ügyvéd, Tóth László iparos, ez uton felkérik bajtársaikat, akik az egykori m. kir. 20. III. népfölkelő zászlóaljban együtt szolgáltak, hogy f. hó augusztus 20-án este 8 órakor a Polgári Kör kerthelyiségében jelenjenek meg. A pápai nuncitis Pannonhalmán. Scioppa Lőrinc érsek, magyarországi nuncius mint vendég pár napot Pannonhalmán töltött. A nunciust meglepte Pannonhalma szépsége, kulturát hirdető gazdasága, aminek bizonysága a hatalmas könyvtár. Nagyboldogasszony napján, fényes segédletttel ünnepi misét celebrált, amely alkalommal a főmonostori székestemplomot szorongásig megtöltötte Győrszentmárton és a környékbeli községek lakossága. — A nuncius naponkint sétakocsizást tett Strommer Viktorin dr. főapátsági perjel kíséretében s ilyen alkalommal meglátogatta Kelemen Krizosztom nyalkai és Pammer Odiló pr. ravazdi plébánosokat, hogy a a magyar plébániákat is közvetlenül megismerhesse. Pannonhalmi tartózkdása alatt erdeklődése mindenre kiterjedt, elismeréssel adózott a Szent Benedekrend működése és alkotó munkája iránt, melegen megköszönte Bárdos Rémig dr. főapátnak a tapasztalt vendégszeretetet s kijelentette, hogy Pannonhalmát többször felkeresi. A győri ev. egyház konventje vasárnap délelőtt 11 órakor hegyeshalmi Fisher Gyula dr. felügyelő elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, melyen egyhangúlag elhatározták, hogy a soproni lyceum elhelyezésére a Szeretetházat fölajánlják. Nagy visszatetszést keltett a konventgyülésben egy újpesti mozgófényképszinház részvényjegyzési felhívása A mozi ugyanis a Luther nevét vette föl. A közgyűlés Pálmai Lajos esperes indítványára elhatározta, hogy sürgősen felir a püspökhöz, hogy a mozi tiltassék el Luther neve viselésétől. A magyar ref. egyház hollandi vendégei. A napokban a fővárosba érkeztek Hollandiából Bouwman és Hoekstra kampeni theológiai tanárok és Willenga amsterdami lelkész, hogy megismerkedjenek a magyar társadalmi és egyházi viszonyokkal. A vidékre is kirándulásokat terveznek és a gödöllői egyházat már meg is látogatták, ahol ifj. Szabó Aladár dr. lelkész tolmácsolásával beszédet intéztek a közönséghez. A gödöllői ünnepségen a kormányzó is megjelent. A budapestiek augusztus 21-én, vasárnap vallásos estét rendeznek, hogy itt 1 is tanúságot tegyenek a magyaroknak a hollandiak iránti hálájáról. Király és nemzetgyűlés cimmel Meszlényi Zoltán dr. esztergomi hercegprimási titkár és levéltáros Károly királynak látogatása alkalmával cikket akart közölni az Esztergom cimü lapban. A cikk megjelenését a cenzúra nem engedélyezte, mire Meszlényi Zoltán di. a cikket saját felelősségére kinyomatta és terjesztette. A biróság sajtórendőri kihágás cimén tett folyamatba eljárást a szerző ellen, akit a napokaan megtartott tárgyaláson bűnösnek is mondott ki és kétezer korona fő- és ezer korona mellékbüntetésre ítélt, tekintettel azonban a vádlott büntetlen előéletére, az ítélet végrehajtását egy évre felfüggesztette. A királyi ügyészség képviselője megnyugodott az Ítéletben, a vádlott azonban a bűnösség kimondása miatt jogorvoslattal élt. A cipészmunkások keresztényszociálista szakszervezete ma, pénteken este 8 órakor a Ker. Munkásegyesület helyiségében hivatalos ügyek elintézése miatt taggyűlést tart, melyre pontos megjelenést kér az elnökség. „A Nép" olvasóközönségét és előfizetőit értesítjük, hogy a szerdai lapszámot azért nem kaphatták meg, mert az ügyészség a szerdai lapszámot elkobozta. A kasszafurók nyomában van a rendőrség. „A Nép" kiadóhivatalában az elmúlt szombaton éjjel betörők jártak és a vertheimszekrényt feltörték s onnént félmillió készpénzt és értékpapírokat elemelték. Mint értesülünk a nótárus betörők nyomába van már a rendőrség. A postások táncmulatsága cim alatt megjelent ünnepélyről szóló beszámolónkban tévedésből a szereplők névsorából Mayer Iduska neve kimaradt, Mayer Iduska közvetlen és bájos megjelenésével az előadás sikerét nagyban előmozdította.
