Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-05 / 176. szám

Tizenhatodik évfolyam 180. szám S

ze

rd

a Pápa, 1921 augusztus 5. PAPA / VIDEKE KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 10S K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő:. NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. I. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fö-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Kézrekerűlt betörőbanda Több városban megfordultak — A pápai rendörségen várják további sorsukat Nagy port vert fel napokkal ezelőtt az a relytélyes betörés, melyet ismeretlen tettesek a Kossuth Lajos utcai Braun-féle üzletken követtek el. Annál inkább meglepetés tzerüen hatott az eset, mivel abban az időben, mikor a betörésnek végbe kellett menni, a Kossuth Lajos utcán még javában jártakkeltek az emberek, a rendőrség is többször patrulirozott, ugy hogy azt lehetett hinni, bogy a helyi viszonyokkal teljesen tisztában levő elvetemült csavargók voltak az éjjeli látogatók. A rablást követő napon azonban értesítés jött Budapestről a pápai rendőrséghez, hogy a jómadarak kézrekerültek Schell Sándor rézműves, Szomor Vilmos és Frank Elemér budapesti hivatalnokok személyében. Tegnap délelőtt a „három jó barát" tényleg meg is érkezett megfelelő fedezet mellett Pápára, ahol a rendőrség nyomozó osztálya vette őket pártfogás alá. A kézenfekvő bizonyítékok hatása alatt, minden huza-vona nélkül elmondták, hogy a betörést megelőző napon érkeztek Pápára. Körülnéztek a városban, hol lehetne nagyobb sikerrel „dolgozni." Sok után-járás után megállapodtak, hogy céljuknak legjobban megfelel Braun üzlete tekintve, hogy redőny helyett egyszerű lakatos ajtókon kell magukat keresztül dolgozni. Délután elmentek fürdeni a Tapolcába, ahol a késő estig eltöltötték az időt és elindultak tervük megvalósítására. Akcióba tulajdonképen éjjeli 12 órakor léptek. Kifürkészték az alkalmas pillanatot, midőn a közelben nem volt senki. A lakatot egy ügyes gyomással levették, kettő közülük beosont az üzletbe, másikuk kint lesett és két perc alatt végeztek. A mellék utcákon keresztül elhagyták a várost és Puszta-Gyimót felé vették utjukat, ahol felültek a vonatra. A betörők állítólag több Városban megfordultak, igy Szombathelyen, Kecskeméten is. A legszélesebb körű nyomozás alá vették multjukat. Egyelőre Pápán folytatják a nyomozást, még a mai nap folyamán azonban felszálitják őket Budapestre. Református egyházi élet Zsinat Budapesten A hitélet bensőségesebbé tétele és a vallási buzgóság fokozása érdekében augusztus végén, mint csütörtöki számunkban irtuk, Kunhegyesen a református lelkészek, tanítók és presbiterek országos értekezletet tartanak. Megkérdeztük Kiss József református kerületi esperest, képviselteti-e magát a különben sem hivatalos kongresszuson. Kiss József esperes megkeresésünkre a következő felvilágosítást adta: — Bár az értekezlet akkora fontossággal bir, hogy jó volna, ha minél többen Bírósági Glés Pápán megjelennének azon, de az óriási távolság és a nem éppen kedvező vonatösszeköttetés miatt Pápáról aligha fog valaki Kunhegyesre utazni. Sokkal jobban foglalkoztat bennünket a szeptember 27-én Budapesten tartandó zsinat, amelyen hárman fogunk megjelenni Faragó János kollégiumi igazgató, dr. Antal Géza theologiai tanár és én. — A zsinatot megelőzőleg augusztus 18-án a dunántúli református egyházkerület bírósági ülést fog tartani. Prónay a ment

elm

i bizottság előtt Bocsánatot kell kérnie Rakovszkytól a Ház előtt Budapest, aug. 4. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága tegnap délelőtt 11 órakor Kutkafalvy elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Rakovszky István volt házelnök és Beniczky Ödön volt belügyminiszter, nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyeit tárgyalták. A nemzetgyűlés tudvalevőleg a mentelmi bizottságot arra utasította, hogy ebben a két mentelmi igyben a bizottság jelentését 24 óra ilatt tegye meg. Megjelent a bizottság előtt Prónay ilezredes és közölte Kutkafalvy elnök;el, hogy a honvédelmi miniszter intézkedésére idejött s a bizottság rendelkezésére áll. Az elnök tudomásul vette Prónay jelentését és felkérte, hogy maradjon kint, mig a kihallgatás rákerül. Közölte azt is, hogy előzetesen Rakovszkyt fogják kihallgatni. Rakovszky meghallgatása után Prónay a bizottság előtt a következő nyilatkozatot tette: A Szegedről elindult maroknyi tiszti csapat egy zászlóaljjá nőtte ki magát. Ez teremtette meg Magyarországon a rendet és az alkotmányos élet helyreállításához lényegesen hozzájárult. Most pedig azt látja, hogy a nemzetgyűlés egy része olyan politikát követ, amely nem egyezik meg a zászlóalj tisztjeinek és legénységének politikai nézetével. Ennek a politikának nézete szerint az a célja, hogy a kormányzó tekintélyét lejárassa és puccsot csináljon. Ő és tiszttársai, valamint legénysége a kormányzó személyének oszlopai és támaszai és miután az a cél, hogy mindazokat elgáncsolják, akik ezt a felfpgást vallják, kénytelenek ilyen lépésre elhatározni magukat. Kijelenti, hogz nincsen szándékában Rakovszkyt, a 60—70 éves öreg urat megsérteni, csak elkeseredett afelett, ami a nemzetgyűlésen történt, sajnálja, hogy a dolog megtörtént. Rakovszkyt magánembernek gondolta és ezt a levelet is mint ilyennek irta. A tárgyalás közben Rakovszky arról értesült, hogy Prónay kihallgatása előtt egy-két újságírónak azt mondotta, hogy ő (Rakovszky) a nemzetgyűlésen nem olvasta fel teljes egészében a levelet, valamint kétségbe vonta azt is, hogy a levelet a Ház elnökének címezte volna. Rakovszky — miután erről értesült — a bizottságtól újból kihallgatását kérte. Ki is hallgatták és ekkor elmondotta, hogy ő maga is utánna nézett a dolognak és konstatálta, hogy a levelet szórói-szóra olvasta fel, ami a gyorsíró jegyzetekből is megállapítható. Ami pedig azt illeti, hogy Prónay nem a Ház elnökéhez címezte volna a levelet, ezzel szemben áll, hogy a Ház a levél vétele időpontjában az elnöki lemondás elfogadásáról még nem határozott. Rakovszky kihallgatása után hosszabb vita indult meg a bizottság tagjai között. Végül ugy határoztak, hogy Prónay felettes katonai hatósága által köteleztessék arra, hogy a nemzetgyűlés által meghatározott időben jelenjék meg a ház eiőtt és a jogi sértésért ugy Rakovszkytól, mint a nemzetgyűléstől kérjen bocsánatot. A Rakovszky-ügy letárgyalása után Beniczky mentelmi ügyét tárgyalta a bizottság és ez ügyben is meghozta határozatát, mely szerint javasolja a Háznak annak kimondását, hogy Beniczky mentelmi jogát nevezett tisztek súlyosan megsértették és utasítsa a Ház a honvédelmi miniszter urat a megtorló eljárás azonnali foganatba vételére.