Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-05 / 176. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 augusztus 2. 9 nemzetgyűlés Diese. Tűzhányó Nagyvárad mellett Vulkánikus Forrongások Budapest, aug. 4. A nemzetgyűlés ülését Kenéz Béla alelnök nyitotta meg. Tomcsányi igazságügyi miniszter a büntető- és kivételes hatalomról szóló tör­vényjavaslatot nyújtja be, amely az orosz hadifogságból hazatérő hadifoglyokkal van összefüggésben. Ezután Somogyi István a mentelmi bizottság előadója, a Ház elé ter­jeszti a mentelmi bizottság jelentését Ra­kovszky István és Beniczky Ödön képviselők ügyébeu. Kéri ennek kinyomatását és szét­osztását és napirendre tűzését. Rassay Károly a mentelmi bizottság ezen jelentésének tárgyalására a sürgősség kimon­dását kéri. A szavazás megtörténik. Áttértek a hazaárulók vagyoni felelős­ségéről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasására. A javaslathoz Rassay szól hozzá, majd Tomcsányi kijelenti, hogy törvény­javaslat harmadszori olvasásánál esetleges változtatását eszközölni nem lehet, kéri az eredeti szöveg elfogadását. Ház az eredeti szövegben fogadja el a javaslatot. Usetti a katonatisztek és állami tiszt­viselők gyermekeinek nevelő intézetéről szóló törvényjavaslatot nyújtja be. Hangoztatja en­nek jelentőségét, amelyre a kultura fejlesztése szempontjából szükség van. — Szilágyi La­jos : Nagyon helytelen politikát folytat szerinte a kormány akkor, amidőn ilyen előzékenyen viseltetik az antanttal szemben, éppen ezért törvényjavat a Ház elé hozatalánál. Ez na­gyon rossz hatást gyakorol az elszakított területekre, amennyiben bizonyos behódolást jelent az antant intézkedéseire. Vass kultuszminiszter rövid tájékoztatást nyújt ezen törvényjavaslat Ház elé hozatala tárgyában. — A Ház a javaslatot elfo­gadta. Végül az elnök napirendi indítványt tesz. — Legközelebbi ülés pénteken. A reumatikus és csúzos betegek közül igen sokan kerestek és találtak gyógyulást a múltban a Nagyvárad mellett elterülő Püspökfürdő kénes forrásaiban. A fürdőnek természetes hőforrása van, mely a medencéket táplálja, s amely közvetlen a forrásnál oly nagy hőfokú, hogy a beléhelyezett tojás megfő a forró kénes vizben. Az elmúlt héten érkezett Nagyváradra egy német geologus, aki két ottani középiskolai tanárral felkereste a hőforrások kiinduló pontját, mely egy ki­aludtnak tartott vulkanikus képződmény tövé­ből ered. A geologus a két tanár kíséretében le­ereszkedett a kráterbe, ahol azt a szenzációs felfedezést tették, hogy a kialudtnak vélt tűzhányó csak látszólag nyugodt, a hőfok folytonos emelkedése arra enged következ­tetni, hogy a vulkanikus forrongások még mindig nem múlottak ei. Megállapították továbbá azt is, hogy a forrás vizének hőfoka állandó emelkedést mutat, miből a német geológus arra követ­keztetett, hogy egy bizonyos hőfok elérésé­nél elkerül heteilen a tűzhányó erupciója. Szeptember 1-én lép életbe az állat forga imi adé A szerzőfél fizeti a vételkor A hivatalos lap tegnapi száma közli az 1921. évi 39.»ik t.-c. 17—28. §-át az állat­forgalmi adóról. Minden olyan állat után, melynek át­ruházása marhalevéllel történik a vételár vagy a forgalmi érték 3%-a fizetendő a szerző által a marhalevél átíratása alkalmával. Ab­ban az esetben, ha a buza ára Budapesten 500 koronára vagy még alacsonyabbra száll a 3%-os forgalmi adót 2%-ra redukálja a pénzügyminiszter. Az adó összeg mindig teljes koronára egészítendő ki. Ha több állatról van kiállítva a marha­levél az átruházás alkalmával a marhalevél­ről kért vagyis csak az eladott állatok után kell forgalmi adót fizetni. Nem esik forgalmi adó alá a lónak levágás céljára való meg­szerzése. Az adás-vételnél a forgalmi adot a vételár az ajándékozás, csere stb. alkalmával a forgalmi érték után állapítják meg s a fizetés megtörténtét a marhalevélen feltün­tetik. Ha a bejelentett ár a tényleges árnál lényegesen csekélyebb a forgalmi értéket nem a bejelentett ár hanem a hatóság által megállapított forgalmi érték után kell fizetni. A forgalmi adot készpénzben vagy bélyeg­jegyekben lehet leróni. Visszatérítik a lefizetett adót ha a szerző igazolja, hogy az ajándékozási illetéket már lefizette, továbbá ha hat héten belül igazol­ják, hogy az adás-vétel megszűnt, hat héten tul is igényelhető a visszatérités ha az át­ruházás birói ítélettel lett érvénytelenítve. Visszatérítési ügyekben a fél lakóhelyére nézve illetékes pénzügyigazgatósághoz lehet folyamodni. Aki a tényleges vételárnál alacsonyabb összeget vall be, a marhalevelet át nem iratja vagy bármely oly tiltott cselekményt TÁRCA. Somló-vára. Irta : Porkoláb István. (Folytatás.) A másik monda alig ismert s az előb­binél poézisben is kevésbé gazdag. Bölcsője szintén a török világ s tárgya a harc. De nem fűződik névhez s hiányzik belőle a sze­relem, a romantika, helyét a furfang, a csel tölti ki, amely akkor is segit, mikor már a fegyver gyengének bizonyul. — Jött a török — meséli az apa, aki az apjától hallotta, a fiának, aki tovább me­séli az unokának — és ostrom alá fogta Somló-várát. Nehéz napok következtek el a védőkre; fűszálnál is több volt az ellenség s oly sürün hulltak a várba a pogány ágyu­iból a nehéz vas-golyóbisok, mint őszfelé a hegyoldalban a vackor, mikor leverik ecet­nek. De mig a vackor nem tesz kárt, addig az ágyu-golyóbisok csakhamar annyira meg­rongálták a külső várat, hogy a védők a belső várba szorultak. A helyzet egyébként is kezdett válságossá lenni. Fogytán volt az eleség s a folytonos ostromban legyekként hulltak a védők. Pattantyúsai között komoran járt-kelt fel s alá a várnagy: — Ha igy megy — tűnődött — és nem jön segítség, pár nap múlva menthetetlenül elvész a vár. Pedig se­gítségre sincs remény. Hiszen a szomszéd vár: Devecser előtt is török ágyuk kanóca füstölög s lófarkas zászlók lobognak. Elég hát azoknak a maguk baja, nemhogy Somló megsegítésére gondolhatnának. A várban igy nagyon csüggeteg volt a hangulat. Visszhangra talált az ellenség fel­hívása is: — Adjátok meg magatokat — igérte a török — nem lesz bántódástok! S az őrségből némelyik, kósza, bitang hajdú, a bakonyi szélekből, cimboráskodni kezdett az ellenséggel. Eggyel több oka volt hát a ka­pitánynak, hogy piros arca gondba sötéted­jen. Hanem hamar ki is derült." Kisütött, mint a nap: mentő ötlete támadt. Hogyan támadt? Ki tudja? Támadt. Magától. Ahol közel a veszély, ott közel az Isten. Amint ott állt a sáncon, az ágyuk között és nézte, hogyan pásztázzák a láncos golyók a pogány sürü sorait, — akkor jött az ötlete. Talán az ágyúgolyók hozták. Nem szólt senkinek, csak a homlokára bökött kardforgatástól bütykös ujjával és megindult az éléstár felé. Az éhség­tár felé: — Mennyi liszt van? — Bizony kétségbeesetten mutatták a főzőasszonyok a kiürült hombárt: egy vékára való volt az egész! — Csakhogy ennyi is van! — dör­mögte a kapitány. — Fel kell sütni két nagy perecnek — parancsolta. A főzőasszonyok összesúgtak: — Minek a kapitánynak az a furcsa perec ? ... A véka liszten kivül a védők összes elesége egy vágó-marha volt, hatalmas, szép állat abból a bika fajból, amely csak a szí­nében különbözött a bölénytől. A kapitány megtiltotta a levágását. — Megbomlott a várnagy ? — sugtak­bugtak egymás között az őrségbeliek. — Mit akar a bikával, a pereccel? Csak nem egy­maga akar megenni mindent? — zúgolódtak. Mikor a perecek kisültek, a parancs­nok elővezettette a bikát. — Kössétek a szarvaira a pereceket! — parancsolta a csatlósoknak. Maga pedig rátűzte a bika szarvára a furcsa török betűkkel teleirt hártyalapot. Azután kieresztették a bikát az ostrom­lók közé: — Had lássa a török, menyi élel­miszer van a várban! Annyi, hogy még az ostromlóknak is jut a feleslegből. Ne remélje hát a török, hogy kiéhezteti az őrséget! Ezt jelképezte és bizonyitotta a perec, a bika és ez volt irva törökül a hártya-papirra felelet­ként a megadásra való felhívásra. — Hát mégse bolondult meg a kapi­tány! Nagyon is nem. A török szószerint j vette az üzenetet és másnap — teszi hozzá i a monda a végszót — eltakarodott a vár p alól jobb szerencsét próbálni. A sok közül melyik ostromot meséli el i: ez a monda és mennyiben van benne törté- ­neti valóság? adatok hiányában meg nemir állapitható. Kétségtelen csak az, hogy a tör- ­ténelemnek és a mondáknak egyaránt gaz- -: dag tárházából: a török-világból való. A A végbeli élet letűnte, a török-világ utáni idők-s

Next

/
Thumbnails
Contents