Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-23 / 165. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 julius- 340. 3 Tisza-por tárgyalása. Budapest, jul. 22. A Tisza-pör főtárgyalásának mai megnyitása után Salusinszky dr. védő becsatolja a helyettesítése meghatalmazást, hogy Fényes László védelmében helyettesként Polónyi fog működni. Ezután folytatták Magyar Lajos kihallgatását. Elnök kérdésére, hogy nincs-e valami oka arra, hogy Pogányt védelmezze, a tanu kijelenti, hogy Pogánnyal igen jó barátságban van és Pogányra nézve még sem volt közömbös dolog, hogy a gyilkosság ügyeinek száma eggyel csökkenjen. Elnök kérdésére a tanu kijelenti, hogy a „Nagy Forradalom" cimü könyvnek ő a szerzője. Az abban foglaltakat személyes élményei alapján irta meg. Magyar Lajos vallomása után Sztupka Lajos alezredes hadbíró katonai ügyész következelt tanúkihallgatásra. Előadja, hogy Ulain ügyvédtől kapta az értesítést a Bálónéféle emlékkönyvről. Mikor Vágót kihallgatta, megengedte Ulainnak, hogy jelen legyen és kérdéseket intézzen Vágóhoz, de nyomást nem gyakorolt rá. Nem tartja lehetségesnek, hogy Ulain az ő távollétében hallgatta volna ki Vágót. Visszautasítja azt az állítását, mintha Vágót Paksy detektív előre preparálta volna. Az elnöknek arra a kérdésére, igaz-e, hogy Sztanykovszky csak azután tett beismerő vallomást, amikor Lengyel Zoltán négyszemközt beszélt vele, kijelentette, hogy Lengyel az ő jelenlétében beszélt Sztanykovszkyval, később tiz percre eltávozott, mert Vári főügyész jött hozzá. Ez alatt Lengyel egyedül maradt Sztanykovszkyval. Ezután beismerő vallomást tett. Sztupka kihallgatását holnap reggel folytatják. A nemzetgyűlés mai ;e. Négyessy László szenzációs felszólalása. — Bánffy külügyminiszter nyilatkozik a jóvátételről. — A cseh tárgyalásokba bele kell venni a felvidéki kérdést. Budapest, jul. 22. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Kenéz Béla alelnök. A gyűlés megnyitása után Kenéz Béla bemutatja az újpesti ker. nemzeti gazdasági párt elnökségének kérvényét. Azután jelenti, hogy Drózdy Győző megválasztása óta 30 nap telt el és végleg igazolt képviselőnek jelentik ki. Jelenti, hogy Négyessy László nemzetgyűlési képviselő napirend előtti felszólalásra kapott engedélyt. Ezután Négyessy László szólal fel. Elnézést kér, hogy napirend előtt szólalt fel. Nem mulaszthatom el az alkalmat — úgymond —, hogy az immár európaivá vált magyar ügyet a nemzetgyűlésen szóvá ne tegyem. Felszólalása tárgyát eddig egyetlen miniszterrel, sem a kormány összességével nem közölte, mert nem akarta, hogy ennek tudomásul vételével a felelősséget teljes egészében vállalja. A francia szenátus a magyarországi kérdést részletesen tárgyalta. Ezután többek között azt mondja: A hazai és a külföldi lapok közlése nyomán van már képünk arról a francia szenátusi ülésről, amelyen a trianoni béke ügyében az előadó után és a miniszterelnök beszéde előtt a szenátus két tagja felszólalt. Mind a kettő határozottan a magyar ügyben kész Magyarország mellett foglalni állást. Ezen közlések alapján bizonyos megjegyzésekre reflexiók támadtak és ezek a reflexiók tovább folynak. Azonban most már kezeink között van a Journal Officielle 22.-ik száma, amelyben egész terjedelemben közölve van mindkét felszólalás». A végeredmény is ismeretes. Ezen felszólalások anyagi eredményeket nem értek el, mert a trianoni szerződés olyan Magyarországhoz, amilyennek azt kontemplálták, hozzájárult. Azonban nem kicsinyelhetjük le azt az erkölcsi eredményt, amely már ezen két felszólalás folytán is eléretett. Meg kell állapitanunk, hogy a magyar béke igazságtalanságának eszméje nyilvánosan felvéttetett a francia szenátusban és ott nyilvánosan tárgyaltatott. Ez annál fontosabb, amennyiben az ellenünk eddig legelfogultabbaknak mutatkozó nemzet parlamentjében történnek felszólalások, miután a vezető és éppen a vezető kontinentális állam parlamentjében hangzottak el. leiksisRiereta is. A nagy tetszéssel fogadott beszédek után formális indítványok is tétettek erre vonatkozólag, amely azt mutatja, hogy a magyar ügy ebben a nagy nemzetben is megmozdította az emberek lelkiismeretét és az igazságtalanság érzete meginditótta a sziveket. Ketten szólaltak fel: Diemen és Marzelle. Diemen kifejtette, hogy akkor, amikor a békét diktálták, a győztes nemzetek mentették meg Franciaországot. A legyőzött hatalmaknak ezért ezeknek fizetni kellett. Ezen mentegetés kiszabásánál semmiféle arány, semmi szabály, sem mérték nem volt. Igaz, hogy Magyarország a háborúban Németország mellett állott, azonban a Magyarország elleni gyűlölködést nem folytathatjuk, nem dönthetjük meg Magyarországot. Megállapítja, hogy Magyarországot a háborúért felelősség nem terheli. Magyarország ellen nincs semmi különösebb igazolt panaszuk. Ezután Marzelle költői lelkülettel „szivrehatóan" vázolta az elszakított országrészek fájdalmát, majd Millerand kisérő leveléről beszélt. Hangsúlyozza, hogy sem a S. germaini, sem a versailiesi békét hasonló kisérő levél nem követte. Ebben a kisérő levélben meg lett állapítva az, hogy a hatalmak állásfoglalása nem végleges és hogy bizonyos engedményekre van szükség. Konstatálja, hogy az következménye volt a magyar békedelegációk itteni működésének. Ausztria nagyobb ellenség volt. A francia szenátusban az egyik szenátor rámutat arra a jogtalanságra, amely Magyarországot Nyugat-Magyarország elszakitásával éri, amellyel megjutalmazzák azt az Ausztriát, amely nagyobb ellensége volt Franciaországnak, mint Magyarország. — A másik szónok szóba hozta, hogy Közép- és Kelet Európa szétbomlása következett be és ennek .következménye az lett, hogy Európában az egyensúlyt nem tudják helyreállítani. Ennek a szétmorzsolódásnak egyetlen ellenmérge lenne a nemzetiségi elv érvényesítése. Briand szerint Magyarország áldozat volt, hogy a franciák szövetségeseket szerezhessenek. A Magyarország mellett felsfólaló két szenátor beszédére Briand miniszterelnök válaszolt. Mint a kormány feje és képviselője beszélt, tehát-kötelességének tartja a trianoni békeszerződés ratifikálását, ezért cáfolni igyekezett a két barátja elveit. Azonban már nem a gyűlölködés hangján beszélt. Szeretettel tartozunk Briandnak, mert- beszédéből azt tudjuk, hogy Magyarországot nem a háború után, hanem már a háború alatt darabolták fel. Nem elég erős argumentum szemében az, hogy aránytalan mértékben szenvedett Magyarország, hanem előveszi azt a régi argumentumot, hogy Magyarországnak szenvednie kell, mert évszázadokon keresztül elnyomta a nemzetiséget Egy félezredéven keresztül a legnagyobb békességben éltünk nemzetiségeinkkel, csak az utolsó évszázadokban történtek panaszok a nemzetiségek részéről és csak azóta, amióta izgatások történlek és amióta az osztrák politika is célravezetőnek tartotta ezeknek az izgatásoknak a szítását. . Ezután a jóvátételi bizottsághoz intézi szavait: Reméli, hogy át lesznek hatva a miniszterelnök kijelentésétől, aki határozottan elmondta a szenálusban, hogy Magyarország Franciaország áldozata. Magyarország volt az áldozat, melynek árán Franciaország szövetségesekhez jutott, amelyek győzelemre segítették. Felhivja a nemzetgyűlés figyelmét a francia miniszterelnök kijelentésére és arra, amik a novemberi ratifikációs ülésen a francia szenátusban már visszhangra találtak. Haller s közigazgatás reformját és a kereskedelem kraszfiamzáEédását sürgeti. Haller József: A mi legfőbb programmunk az integer Magyarország megteremtésében nyilvánul meg. Eddig kívülről igazságban nem részesültünk, tegyünk mi egymás közt igazságot. Programmunk a szeretetben és igazságban nyilvánuljon meg. Ezeknek kell vezetni minden ténykedésünket. Nagyon szeretném tudni, hogy a kormány mit szándékozik tenni a közigazgatás terén, amenynyiben eddig még nem láttuk, hogy megjavította volna a megyéket, városokat, járásokat és az egyes kereskedelmi rétegek között mutatkozó hiányok pótlására történt-e orvoslás. A közlisztviselők, valamint az iparosok megélhetési viszonyai súlyosak. A mi pénzügyi politikánknak nagy hibája az, hogy a valuta megjavításával foglalkozott. Itt egy alapvető igazságtalansággal állunk szemben, amelyet ki kellene küszöbölni, amennyiben a valutát stabilizálni kellene. Ekkor azulán~arányba lehetne állítani a fizetéseket a s.ükségletefKel. Én a szabadforgalom elvi álláspontján állok, de itt is bizonvos alapelveket Kellene megteremteni, határozottan ki kellene küszöbölni a kizsákmányolási. Tisztességes kereskedelmi életet kell megteremteni és a jogadásban nem kellene egyoldalúan eljárni, amennyiben a jog különösen a keresztény Magyarországot illeti meg, amely vérrel szerezte meg hónát. Majd reflektál Gaál Gaszton beszédjére. Fejtegeti, hogy a Y Jkratizmus káros volta