Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-23 / 165. szám

1921 julius 15. PAPA ÉS VIDÉKE 341. snern is annyira egyes emberekben, hanem a rendszerben keresendő. A közigazgatás elavult rendszerét reorganizálni kellene. A reorganizációnál legelső intézkedés a köztisztviselők megélhetési viszonyainak javítása. Az indemnitást elfogadja. Linder Pécset még 5 évig akarja megszállva tartatni. Perlaky György emelkedik szólásra, aki Bécs és Baranya súlyos helyzetét ismerteti a kormánnyal. Tudomása van arról, hogy Linderék memorandumot intéztek az antant hatalmakhoz, amelyben ismételten kérik, hogy Pécs megszállását még öt évre hosszabbítsák meg. A' memorandumot 8000 hamisított aláírással küldték el. Ezután foglalkozik a fémkéidéssel. Az államnak kellene kezébe venni a fémterületeknek, a szénnek monopolizálását. A bányabetyárok garázdálkodását végre meg kell szüntetni. Ezután a tisztviselő kérdéssel foglalkozva rámutat azok szomoiu helyzetére és visszautasítja Gaál Gaszton vádjait, melyekkel a napokban a tisztviselőket illette a Házban. Az elnök ezután 5 perc szünetet rendelt el. Szünet után Bánffy Miklós gróf külügyminiszter szólalt fel. Azoknak a jogoknak •érvényesítéséhez, — mondotta, — amelyeket a trianoni béke nekünk megad, a legnagyobb energiával ragaszkodunk. A baranyai kérdés pedig megoldásra kerül. Perényi képviselő tegnapelőtti beszédjére kijelenti, hogy megtették a szükséges lépéseket a jóvátételi bizottság technikai kérdésében, amennyiben a jóvátételi bizottság nem fog -állandóan nálunk tartózkodni, hanem időnkint jön hozzánk az itteni gazdasági viszonyok tanul- ' mányozása végett. A jóvátételi bizottság kérdésével kapcsolatosan keringő hírekre vonatkozólag kijelenti, hogy ezek a hirek mind légből kapott koholmányok és rosszakaratú híresztelések, amelyeknek semmiféle tárgyi alapjuk nincsen és mindazok, akik ezt terjesztik, azok a magyar állami rekonstrukció ellen cselekednek. A jóvátételi bizottság meg fogja állapítani az országnak azt a képességét, hogy milyen mértékben járuljon hozzá a jóvátételhez. Ebben a kérdésben lényeges anyagul szolgál a reparációs bizottságnak összegyűjtött anyaga, melyet még a román megszállás alatt szerzett meg. Magyarország csak másodsorban adós. Ugyan ezzel a kérdéssel függ össze, hogy Magyarország nem közvetlen adós, hanem csak második adósként jön számba; t. i. ha Németország a fedezetre nem volna képes, akkor másodlagosan kerülne reánk a sor. Ezen aktívákból és passzívából fog kijönni az a mérleg, amelyről bennünket illetőleg szó lehet. Tehát a jóvátételi bizottság által már előre megállapított összegről beszélni abszurdum. Aki erről beszél, az nem ismeri az ügyet. Renauld szenátor kifejtette, bogy a magyar jóvátételnek mérve semmiféle megjelölésnek még hozzávetőleg sem lehet tárgya. x A kártérítésre nézve a világ felfogását tükröztette vissza lord Curson, amikor azt mondotta, hogy nem kételkedik abban, hogy tekintetbe fogja venni a fizetendő kártérítésnél a kárt, mely Magyarországot a román megszálás alatt érte, valamint Magyarországnak megcsonkítását nem mellőzhetjük, mert Magyarország talpraállitásának szükségessége fontos ok. Magyarországgal szemben a méltányosság alapján állunk és igy a magyar barátoknak nem lehet okuk a panaszra. A külügyminiszter válaszát a Ház tudomásul vette. Ezután Szádeczky Lajos emelkedett szólásra. Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a csehekkel megindult tárgyalásoknál nem szabad a cseheknek nagy kedvezményt adni. Szükségesnek tartja, hogy a tárgyalásoknál ne csak gazdasági rekompenzációkat kérjünk, hanem politikai jogunk kiterjesztését is. Mi á csehekkel mindig békés viszonyban éltünk; a történelem tanúsága szerint nagyon gyakran voltunk szövetségi visszonyban. Friedrich István közbeszól : Gyülöltük őket mindig, a leggyávább náció. Az elnök kéri Friedrichet, hogy ne használjon ilyen imparlamentáris kifejezést. Friedrich megismétli kijelentését, mire az elnök rendreutasitja. * A cseh-magyar tárgyalásokba bele kell vinni a felvidéki kérdést is. A Felvidéken megálltak a gyárak s mindamellett Csehországnak óriási iparfeleslege van. De sok baj van az élelmezéssel, amiből az következik, hogy a cseheknek nagyobb érdeke a tárgyalásoknak befejezése, mint nekünk. A lengyel kérdést illetőleg megjegyzi, hogy a lengyel közvélemény a közös lengyel magyar határt követeli, mert körül vannak zárva ők is ellenséges gyűrűvel, a cseh korridor pedig tulajdonképen az oroszok számára készülő ut. Az elnök napirendi indítványt tesz. Legközelebbi ülés 23-án d. e. 10 órakor lesz. Meghívás a Hangya közgyűlésére. A győri Pannónia laptársunk, az ÉME. megyei főosztályának hivatalos lapjából olvassuk a „győri Hangya keresztény fogyasztási és értékesítő szövetkezet"-nek a győri ! keresztény magyar társadalomnak rövid idő aiatt imponálóvá izmosodott közgazdasági intézménye első közgyűlésének jelentését. Ennek adataiból kitűnik, hogy a szövetkezet 3522 taggal és 40.472 üzletrésszel alakult meg 1920. év elején. Már az első évben kulturális célokra áldozni tudott és pedig a róm. kath., ág. ev. és ev. ref. elemi iskoláknak 10.000—10.000 koronát. Ha többi adományait nem emiitjük is meg, már ezen egyetlen tettével is bizonyságot tesz a szövetkezeteknél meg-megnyilvánuló szociális, illetve altruisztikus irányelvről, hbgy a feleslegét közgazdasági célokra áldozza. A vezetősége, kik között polgári állásukat nézve találjuk képviselve a földbirtokost, főgimnáziumi és elemi iskolák tanítói karát, vármegyei, máv. vasúti, takarékpénztári tisztviselőket, kis- és nagyiparosokat és szakszervezetek vezetőségét és az országgyűlési képviselőjüket, kiket illet az érdem elismerése. Önkénytelenül eszünkbe jut városunk hasonló intézménye. Miért kell Pápa város szövetkező közönségének két táborban egy célért, egy eszméért küzdeni, miért nem lehetünk mi is egy akol, egy pásztor alatt élők, legalább az önsegély égisze alatt, ahol a jelszó csak egy lehet: „egy mindért, mind egyért dolgozzon."? Egyik intézményünk számol ma körülbelül 500—600 tagot 17—18.000 üzletrésszel, másik 600—800 tagot 4—5000 üzletrésszel, ha a kettőt összevesszük, sem érjük el a győriek létszámát, tehát még akkor is kisebbek vagyunk. Már pedig köztudomásu dolog az, hogy ha akarunk egy közös célt elérni, annál könnyebb az, ha minél többen vagyunk egy táborban. Nem rég adtunk hirt lapunkban, hogy mindkét Hangyánk e hó 24-én tartja évi rendes közgyűlését és tudunk arról is, hogy éppen a központ igazgatósága is fáradozik azon, hogy a két testvért egybe olvassza. Nagyon üdvös dolog lenne, sőt eléggé meg sem becsülhető előnyökkel járna, ha ugy egyik, mint másik szövetkezet üzletrészes tagjai a jelen közgyűlése alkalmából vezetőségüket egyenesen támogatná az egyesülés elérésében, igy a két eléggé jó erőt összpontosítva olyan magasabb szempontokból kívánatos eszméket, közgazdasági alkotásokat lehet életre hivni, mit különben széttagolt erővel soha el nem égetünk, amire minden élni akaró embernek saját jól felfogott érdekéből szüksége van. Fel tehát tisztelt tagtársak a julius 24-iki közgyűlésünkre. Mindnyájan ott legyünk és éljen bennünk az a lelki nagyság, hogy ma félreteszünk minden egyéni kicsinységet, csak egy közös cél elérése legyen legfőbb törekvésünk ; a testvéries egyesülés. V. Z. Kolduséknál bál van. A trianoni diktátum legkeservesebb záró akkordja útban van Csonka Magyarország felé. A művelt nyugat elküldi hozzánk spicliéit, hogy kiszimatoljanak itt mindent és személyes tapasztalataik benyomása alapján a jóvátételnek csúfolt tatárjárás legombolja testünkről az utolsó ruhadarabot is. Bezzeg ha látni fogják, (és ezt a vaknak is kell látni) hogy a mi ragyogó ióvárosunkban milyen kérkedő kényelemmel I száguld a jólét derűs élet örömeivel . . . Budapesten, Alagon stb. lóversenyeken mulat a nép. Négyes fogatok, karcsú hintók röpítik az utcán a puccos dámákat. A színházakban, mulatókban, estélyeken, fényesen kivilágított kávéházakban arany ékszerekkel és gyöngyökkel tele aggatott női karácsonyfák pompáznak. Elzsirozodott kos orrú schieberek vig danáját huzza a cigány . . . Tivornya és dáridó lármáját könnyen meglátó idegen reggeltől estig ezt szemlélheti Budapesten. A lapok az orosházi lakodalmat dicsérik, ahol -elfogyott néhány ezer éhező, munkanélküli családnak való minden jó. A kérkedésnek, üres hivalkodásnak szörnyű léhasága ez. És ha mind ezt látja az antant, a jóvátétel, hogy ebben a Csonka-Magyarországban — látszólag ekkora a jólét, hogy Budapesten a kávéházakban lebzselő naplopók sok ezer zsiványa jól táplált külsővel élik a maguk here világát, akkor rettegnünk kell a jóvátétel szörnyűséges adójától. Kolduséknál bál van! Pedig ennek a sok nagyzásnak kárpitja mögött valóban szegény sorvadó nyomor kesereg. De jaj a nemzetnek, ha az antant látogatóinak jelentése nyomán e külsőségek után vetik ki ránk a vigalmi adót! Akkor aztán hiába sirunk az ellenségnek, nem lesz irántunk szánalma és a kárpótlást az ország nyomora árán is bevasalja.