Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-16 / 159. szám

Tizenhatodik évfolyam 166. szám Vasárnap Pápa, 1921 julius 315. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : -Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) A jogrendlovagok. A napi sajtó, de főleg a liberális, radikális zsidó újságok hasábokat irnak a magyar nemzetgyűlés azon díszpéldányairól, kik a dunaparti fényes palotában sárral dobálják a magyar nemzetet és görögtüzes beszédeikkel ugy állítják a külföld szeme elé a keresztény kormányirányzatot, mintha itt, ebben a Csonka-Magyarországban a legnagyobb anarchia dúlna, ahol nincs jogrend, közbiztonság, ahol világos nappal is útonállók fosztogatnak az utcákorr, hogy a tisztességes emberek becsületes keresményét közönséges utonállással elrabolják. Legalább is ezt a látszatot iparkodik kelteni a Ruppertek, Rassayak jogrend után való kiabálása, amely nap-nap után megismétlődik, hogy az országban elégedetlenséget, kifelé pedig a kormány helyzetét megnehezítő nehézségeket támasszanak. Hogy Magyarországon tökéletes jogrend van, annak legmarkánsabb bizonyítéka az, hogy más, nem annyira konszolidált országokban, mint mi vagyunk, hasonló beszédekkel, mint aminőkkel Ruppert tarkítja a nemzetgyűlési naplót, aligha mondhatnának el ko iolyabb következmények nélkül. Hogy ez a szélső bal felé sodrodó fiskális képviselő ilyen szabadon ronthat neki mindennek és mindenkinek, hogy az ország és a nemzetgyűlés drága idejét ennyire felhasználhatja a maga kis érdekeinek, nem volna szabad megtörténni, ha bennünk a nemzet iránti tisztelet, fajunkat imádó szeretet volna, amely hatalmas megmozdulással kell, hogy előtörjön akkor, amikor egynéhány magáról megfeledkezett, gerinctelen magyar a bécsi „emigránsoknak" tesz szolgálatot a folyton megismétlődő handa-bandázással. A jogrendlovagok ezen játéka nem folyhatik igy tovább. Annyi sok baj sorvasztja az amúgy is megcsappant magyar népünket, mely gyógyitó balzsamot, jobb létet, munkaalkalmat és szociális reformokat vár a törvényhozó testülettől. De ugy látszik, hogy az élet elviselhetetlen súlyos terhei őket nem érdeklik. Ruppertnek, Rassaynak és e díszes társaságnak botrány kell, mely nekik dicsőséget hoz a konyhára, — de amelybe a lábbadozó, agyongyötört magyar nép belepusztul, ha a liberális legények továbbra is mérgezett nyilaikat a magyar nép testébe lövöldözik. Önöktől, kiket választóik a keresztény politika szolgálatára küldtek a parlamentbe, mi nem destrukciót, hanem becsületes munkát várunk! Károlyi felkinálkozása az antantnak. A francia képviselőház jegyzőkönyve. — Károlyi tárgyalásai. Szombathely, jul. 16. (D. E.) A Bécsi Magyar Újsághoz Károlyi Mihály Spalatóból táviratot intézett, amelyben tagadja Windischgrätz hercegnek ellene emelt vádjait. Windischgätz herceg most közzéteszi a francia képviselőház 1919. március 26-iki ülésének jegyzőkönyvét, amikor Moutet Márius képviselő Károlyi Mihály gróf szerepéről a következőket mondotta: Károlyi Mihály 1917. novemberében egyik külföldi képviselőnknek azt az ajánlatot tette, hogy Magyarországot Németország ellen sorompóba fogja állítani. A képviselő bemutatta a következő okiratot: Károlyi ajánlata. Beau francia köztársasági nagykövetnek, Bernben. Károlyi gróf beszélgetéseiben főként azt fejezte ki, hogy szeretné Magyarországot Németország ellen sorompóba állítani. Károlyi gróf ajánlatát a következőkben foglalta össze: A monarchia_közvéleménye erősen ingerült Németország ellen. Az a feltevés, hogy egy forradalom esetén német csapatok szállnék meg Csehországot, még jobban felizgatja a lelkeket. Ausztria és Magyarország a béke pillanatában mindenesetre visszakapná függetlenségét. Károlyi gróf megemlékezve a st.-stefanói és algesirási esetekről, megállapította, hogy a háborús szövetség nem 9 fiormány megegyezett a malmokkal, (Magánjelentés.) Budapestről nyert megbízható magánértesülésünk szerint a kormány megegyezett a malmokkal az ellátatlanok ellátására beszolgáltatandó gabonakontingenst illetőleg, minek folytán a kormány elhatározta, hogy az őrlési tanúsítvány és a malomellenőrzés rendszerét a legközelebbi napokban körrendelettel megszünteti. Ezzel ismét egy lépéssel közeledünk a gazdasági javak szabad forgalmához, mely kellőleg érvényesített szociálpolitikával hivatva van a társadalom gazdasági egyensúlyának helyreállítására. Hétfőn Érkezik meg Budapestre a jóvátételi bizottság. Budapest, jul. 15. Hétfőn érkezik Budapestre a jóvátételi bizottság, helyesebben „reparációs* bizottság. A bizottságnak 30 tiszt tagja lesz és egy félszázad katonaság, pontosan 74 ember fogja képezni a kíséretet. Az érkezők elszállásolásáról a kormány gondoskodik. Itt tartózkodásuk egész ideje alatt a békeszerződés értelmében ellátási költségeik a legyőzött államokat terhelik. vonja maga után szükségképen a békekonferencián való szövetséget is. Anélkül, hogy bevárná ezt a pillanatot, azt állítja, hogy módjában áll egy olyan agitáció kezdése,, amely Németországot alapjában megrendítené. Ennek a tervnek megvalósítására szükségesnek tartja, hogy összeköttetésbe léphessen az antant szerepetvivő politikusaival. Károlyi terve az, hogy Ausztriában és Magyarországon mozgalmat szervezzen Németország ellen, amely hasonlatos volna ahhoz, amit Németország szervezett a maximalisták segítségével Oroszországban az antant ellen. Azt hiszi, hogy ezzel az akcióval, amely már elő van készítve, olyan helyzetet tud teremteni, amely biztosítja az általános béke elfogadását. Igy szól az okmány. Boutet képviselő ezután igy folytatja : Károlyi gróf már bejelentette, hogy Németország előkészítette azt az offenzívát, amely a németeket a Chemin des Dames-től elővitte a Cheteaux-Thierri-ig, amely nekünk 3—400 ezer emberünkbe került. Boutet képviselő beszédére a francia külügyminiszter a következőkép válaszolt: Sohasem voltunk olyan szégyenletes helyzetben, hogy szövetségeseink rovására megígértük volna Magyarország határainak épségbentartását és hogy ez lett volna alapja a tárgyalásoknak; azt soha komolyan nem vettük. Bureaux a magyarság, mellett. Genf, jul. 15. A népjogvédelmi bizottságnak a Jugoszláviában élő románok panaszos felhívást küldöttek, amelyben arra kérik a Bureaux-t, hogy kövessen el mindent az európai közvéleménynek felvilágosítására és a Jugoszláviában élő románok embertelen elnyomásának megakadályozására. A felhívásra, amely a kisantantban duló egyenetlenségre és a jugoszláviai szabadságjogokra egyaránt jellemző, a Bureaux vezetősége azt felelte, hogy szívesen szót emel a Jugoszláviában élő románok ügyében, de viszont kéri, hogy részükről tegyenek meg mindent az erdélyi magyarság üldöztetésének beszüntetésére. „ A több, mint egy milliót kitevő romániai magyar sorsa — mondja a Bureaux — mindenesetre fontosabb, mint a néhány ezerre rugó jugoszláviai románság, panasza." 9ngoI-francia konferencia. Berlin, jul. 15. A Vossische Zeitung Jelentése szerint az angol-francia konferenciát Lloyd George és De Valere között a j

3i tárgyalások alapjául folytatott személyes megbeszélés nyitotta meg.