Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-15 / 158. szám

Tizenhatodik évfolyam 166. szám Vasárnap Pápa, 1921 julius 311. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fö-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Huszár Károly akciója hadifoglyaink érdekebi — A nemzetgyűlés ülése. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. f! legszebb magyar szimfónia akkordjai szürenkeznek felénk az édes magyar mezőkről: peng a kasza, zizegve borul a földre az érett kalászerdő. S mikor az izzó Nap lekúszik az égboltozatról, elnémul a kaszapengés, kalászzizegés, a hazatérők ajkán fölhangzik a tüzes magyar dal. A m agyar föld, az áldott valamennyi között, ünnepe ez: aratnak. Dűlők, kévekeresztek között járva, valami fölségesen ünnepies érzés ejti rabul a lelkinket. A nagy misztérium, a magyar húmus termékenysége, teremtő nagy erői mosolyognak felénk a rendek mögül. A tekintetünk, a lelkünk simogatja az édes anyaföldet, a mi egyetlen őszinte, egész erejével szerető barátunkat. Megérezzük szive heves lüktetését, lázas dobogását, erőinek nagy feszülését, hogy gazdag, áldástól roskadozó esztendőnk iegyen. Akiknek a lelke a jövő fölött való kétségbeesés sötétségében nyugalmát vesztve bolyong, menjen ki a magyar dűlők közé, hallgasson kalászzizegés! ... Ide nem hallatszik ki a parlament éktelen zaja, a rövidlátó pártpolitika, az egyéni tülekedés utcai lármája. De nem hallatszik ide a lélekharangszavasem, amelyeta „győzelmi" mámortól megrészegült ellenségek oly buzgón húznak. Idekünn a magyar élet, a kiolthatatlan, kitörhetetlcn élet, a jövő muzsikál ... Az a teremtő, szent, nagy nyugalom, amely ott lebeg a magyar mezők fölött, mint egy hatalmas evangélium gyújtja ki bennünk a jövőbe vetett hitet... A rendek ugy húzódnak el előttünk, mint a jövő áttörhetetlen védőbástyái. Érezzük, hogy a magyar föld termékenységét és a mi egész lényünk, lelkünk, vérünk összeforrását a barázdával nem veheti el tőlünk senki. E nagy tények mögül hatalmas regeneráló, jövőt teremtő, fölényes, diplomácia, politika fölött álló erők mosolyognak a fáradt, a nagy vérveszteségtől sápadt magyar nemzet felé. Azok a keresztek, amelyekkel most koszorúzza a határt az arató nép, a mi biztatónk. Nemcsak azért, mert anyagi erők fölhalmozódásai, hanem azért is, mert a magyar munkaszeretet és szorgalom tanúi. A kéve, a kereszt, az aratódal, a kaszapengés szőtte meg azokat a titkos szálakat, amelyek a barázdához, a földhöz kötik a magyar népet. Ezekhez a szálakhoz soha sem fog hozzá férni az antant ollója. A győzelmi tort ülők kegyetlen zajába belecsendül a legszebb magyar szimfónia: kaszapengés, kalászzizegés, aratók dala, szóval az élet muzsikája... Budapest, jul. 14. A nemzetgyűlés mai ülését 3/4 11 órakor nyitotta meg Rakovszky elnök. Jelenti, hogy Pálffy Dániel sürgős interpellációra kért engedélyt, melyet a Ház hozzájárulásával megadott. Javasolja, hogy az interpellációra legkésőbb fél 2 órakor térjenek át. Bejelenti továbbá, hogy a házszabály 204. számú szakasza értelmében holnap pénteken fog a belügyminiszter válaszóini Tomory Jenőnek, Szatmárvármegye közigazgatásával kapcsolatban tett interpellációjára. Ezután Bernoldk Nándor népjóléti miniszter jelentkezett szólásra. Ruppert Rezső tegnapi hitvány kiszólásait a kormány nevében kötelességszerűen utasítja vissza. Többek közt azt mondja, — engedelmet kérek tisztelt Nemzetgyűlés, ha nekem azt vágja szemembe, hogy a miniszteri megbízatás feltétele az, hogy nekem bűnöket kell takargatnom, ez hitvány kiszólás. Amikor feláldozom a hazának családi életemet, feláldozom teljes munkaerőmet, feláldozom teljes munkaerőmet, mikor mindenemet odaadom a Hazának, akkor nem jszolgáltam rá, sem én, sem minisztertársaim, hogy minket ekként meggyanúsítsanak. Az nem elég, hogy azt mondja a képviselő ur, hogy nem ugy érti, hogy egyéni saját személyünkre lesz-e takargatni valónk. Én nem teszek külömbséget az egyéni és politikai személy között. Ha a miniszteri megbízatásnak az volna az ára, hogy a bünt eltakarja, akkor senki, sem én, sem minisztertársaim nem maradhatnának meg ebben az országban. A bűnösöket üldözni kell a hatóságoknak, ez a kötelessége. A törvények előírják a bűnösök üldözésének kötelességét és az a hatóság, amely nem teljesíti ezt, a legsúlyosabb hibát követi el. Én felhívom az összes közhatóságokat, hogy minden igazságtalanság esetén a legenergikusabban járjanak el. Ismétlem, hogy a kormány a teljes jogrend alapján áll, senkinek a kedvéért semmiféle bünt n«m akarunk és nem fogunk eltakargatni. Követeljük azt, hogy ebben az országban álljon helyre a teljes jogegyenlőségen alapuló rend. Ezeket kötelességemnek tartottam kijelenteni. (Élénk zajos helyeslés). A következő szónok Huszár Károly. Nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, foglalkozzék azokkal a szerencsétlen magyarokkal, akik már 7 esztendő óta szenvednek idegen országban. Tegyünk félre minden szenvedélyt, intézzük el ezek dolgát, azután az itthoni dolgainkat. Engedjék meg, hogy minden szenvedélytől mentesen összefoglaljam azt, amit tudnia kell az egész magyar -közvéleménynek. Először számszerűen szeretném megállapítani a hadifogolykérdést. Az osztrák-magyar monarchiában a háború végén a következő idegen hadifoglyok voltak. Török 1664, orosz 404 ezer, szerb 110 ezer, francia 322 ezer, angol 288 ezer, román 47 ezer. Ezek a hadifoglyok ma mind odahaza vannak. Az osztrák-magyar hadifoglyok száma a forradalom kitörésekor 401 ezer ember volt. 1919 julius végén 293 ezer és ma 60 ezer. Egyesek szerint még többre tehető a hadifoglyok száma. Körülbelül 110 ezer azoknak a magyar hadifoglyoknak a száma, akikről semmit sem tudunk, akikről feltehető tehát, hogy Oroszország földjén végleg elpusztultak. 1919 julius végén haza szállítottak Oroszországból összesen 43874 embert, 1919 julius végétől á mai napig Oroszországból haza jött 35395ember. Összesen hazajött 79769 ember. 401 ezer magyar és osztrák hadifogoly volt Oroszországban, akik közül jelenleg körülbelül 60—70 ezer ember idegen földön van. Ez akkora szám, hogy az ember megborzad, ha átgondolja, hogy ezáltal hány család van érintve idehaza és ha számításba vesszük, hogy minden ilyen családban hiányzik a kenyérkereső, hogy a hadifoglyok közt hányan vannak, akik mint 19—20 éves fiuk kerültek fogságba és hányan vannak 42 éves népfölkelők, akik mind teljesen aggok jönnek haza. El kell borzadnom mindazon testi és lelki szenvedéstől, amelyek ezeket eltöltik. szeretném, ha ez a lapok révén belekerülne az európai köztudatba. Adataimat nem merítem más honnan, mint Oroszországból jövő hadifoglyok leveleiből. A legborzasztóbb helyzetben vannak a Pétervárott elzárt tisztek és legénység. Itt a treszli börtönben szenvednek. Felolvassa egy fogoly levelét. Valamennyien 5—6 éve sínylődnek. A szibériai fogolytáborokban átszenvedtük a cseh és román legionáriusok szigorú bánásmódját. Akik a folytonosan dühöngő járványos betegségekből megszabadultunk, a mult év tavaszán megkezdtük a hazautazást, igazán nehéz körülmények közt. Azt reméltük, hogy Pétervárott szabadulás vár reánk, de ott nagy csalódás várt reánk. Pétervárott az orosz kommunisták magyar szekciója letartóztatott bennünket és kényszer munkatáborokba, vagyis sötét börtönökbe juttatott. Mult junius óta sínylődünk itt, fűtetlen cellákban szenvedtük át a telet. Oly nagy fokú vérszegénység lépett fel, hogy soknak csak 40-et vert a pulzusa. A hiányos, táplálkozás következtében elharapódzott a tüdővész. Fellélegzettünk, amikor a Nonsen féle akciót meghallottuk, de hiába való vo .