Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-14 / 157. szám

Tizenhatodik évfolyam 153. szám. Szombat Pápa. 1921 julius 287. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : pgóez évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.). Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) Az amerikai Szfinksz. A Newyorkból keltezett hir, hogy az Egyesült Államok elnöke, Harding a Németországgal és Ausztria Magyarországgal kötött békerezoluciót aláirta, voltaképen kevés port vert fel. Ha vesszük az ügy velejét, egy mélyreható, messzeterjedő tény. De nem lehet azon csodálkozni, hogy mi magyarok, kik a trianoni igazságtalanságba soha bele nem nyugodhatunk, bizonyos egykedvűséggel regisztráljuk ezt az epizódot is, mint annyi mást a háború lezajlása óta. Föltűnő már az a megnevezés „Ausztria-Magyarország". Ki az az Ausztria-Magyarország, kivel a hatalmak békét kötöttek? Hogyan lehet egy már nem létező állammal valamiféle szerződést kötni ? Hisz ugyanennek a békeszerződésnek egyik legeklatánsabb intézkedése az, hogy azt az Ausztria-Magyarországot szétdarabolta! Épp ugy mondhatták volna, hogv Pannoniával kötnek békeszerződést. Semmiben sem értünk egyet világháborús ellenségeinkkel, csak abban az egyben, hogy a független Magyarországnak többé semmi köze Ausztriához. Ausztria-Magyarország többé nem létezik! Tehát az egész szerződés már ezen fénynél fogva, lehet mondani valami nem létező valami hang. A hatalmak szerződést kötöttek valakivel, valamivel, aki, ami már nem létezik. Amerika sietett az entente minden iparkodása ellenére létező Németországgal és a nem létező AusztriaMagyarországgal a békét nemzeti ünnepélye előtt megkötni. Hogy mit jelent az amerikaiaknak jul. 4, azt mindenütt lehet észlelni, hol egy nagyobb amerikai Kolonia van. Harding is az amerikai nemzeti ünnep előtt még be akarta rántani az ellenségeskedés sötét fátyolát a csillagos lobogóról. Tekintetünk újra oda irányul azon az Amerika felé, amely voltaképen Uj-Európa. Európa fiai födözték föl nagyjában és részleteiben. Európa fiai képezik lakosságát, hányan a miénkpk közül is. Háromszor néztünk Kolombus földje felé elszorult szívvel vagy reménylő lélekkel. Először midőn a világháború közepette ellenségeinket előbb fegyverrel, aztán katonáival segítetté. S hűtlen lett egyik legnagyobb fia és vezére: Monroe doktruinájához: Amerika az amerikaiaké, más világrészek politikájába való beavatkozás kizárásával. Másodszor a nagy oceánon tul fürkészett tekintetünk, midőn Wilson alakja föltűnt, kezében a tizennégy ponttal, melyet mint egy uj Mózes, magasan tartott, sokan azt hitték, hogy uj időnek lesznek hirdetői. Másodszor is csalódtunk! Vájjon harmadszor is fogunk csalódni az amerikai szfinkszben ?! G. A. M. b. 9z orosz népszámlálás szomorú eredménye. L-ondon, jul. 13. A legújabban, befejezett orosz népszámlálás aktái szerint Oroszország népessége az 1914-es adatokkal szemben 12 millió csökkenést mutat fel. (MTI.) A nemzetgyűlés ülése. — Ruppert a jogrendlovag „valótlan dolgokat lopott akták alapján" tárt föl. — Budapest, jul. 13. A nemzetgyűlés mai ülését 3A 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. 11 interpelláció van bejelentve. Az interpellációkra 12 órakor térnek át. Az őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslatnál Temesvári Imre szólal fel. Sürgeti, hogy az ellátatlanok ellátásában ne csak a kisgazdák vegyenek részt, hanem a molnárok is. Kéri a nemzetgyűlést, hogy kényszerítse a budapesti nagy malmokat 300 ezer mm. gabonának 600 korona árban való beszolgáltatására. A javaslatot elfogadja. Kerekes Mihály igazságtalannak találja a törvényjavaslatot, a forgalmi adó helyett közélelmezési pótadó behozatalát ajánlja. Helyteieniti a pénzügyminiszter politikáját, mely a fogyasztási adókkal az alsóbb néprétegeket sújtja. Sürgeti, hogy a tisztviselőket természetben lássák el búzával. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Ezután Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter szólal fel: El kell mondanom miért hoztam ide a törvényjavaslatot és miért ragaszkodom annak keresztül viteléhez kevés változtatással. Ez a javaslat volt feltélele a gabona szabadforgalmának, kijelenti, hogy csak 3 választása volt. Vagy fenntartja a kötött forgalmat, de ezt el kellett vetnie, mert jó valuta politikát nem lehet addig csinálni, amig szuronyokkal rekvirálják a gabonát. Ennél fogva, amikor a minisztertanácson a miniszterelnök kérdezte, hogy vállSl ja-e a felelőséget a gabona szabadforgalmáért, azt mondotta, hogy két feltétel alatt vállalja, az egyik őrlési adó, a másik a vagyon váltság. Ehhez mint a két kisgazda miniszter hozzájárult és ö teljesítette szavait. Ha nem tartja fenn a kötött forgalmat, akkor az ellátatlanokat ki kellett volna dobnia, erre pedig nem vállalkozott. A trianoni békében bennt van, hogy Magyarország köteles oly magas adókat hozni, mint aminők a szomszéd államokban vannak. Akinek az a keserves dicsőség jutott, hogy pénzügyminiszter legyen, annak be kellett hoznia az őrlési ad<5t. Csak az a kérdés, hogy tudja-e ugy kiverekedni, hogy becsületesen keresztül menjen. Ezért a javaslatért a Ház egy tagja sem felelős, egyedül ő felelős és a trianoni béke és ő felelős saját lelkiismeretének és a. . trianoni békének. Németek, franciák és csehek felemelték a forgalmi adót. Olaszországban a háború irtózatos dificitjét a kenyéradóval tüntették el. Tavaly 500 rossz koronáért vették el a gazdáktól a gabonát, most pedig kap érte 1000 jó koronát. Miután én nem tartottam fenn a kötött forgalmat és az ellátatlanokat sem dobhattam ki, a fogyasztási adó jobb formáját: választottam. Kiragadott néhány dolgot, ami megfelelő. Ilyen elsősorban a gabona, azután az állat, de itt csak a passzussal biró állatokat vettem fel. Azt mondották, hogy a javaslat antiszociális, hogy egész pénzügyi politikám a fogyasztási adóra van bazirozva. Épp most veszi el a vagyonos osztálytól vagyonának 20°/o-át, nem lehet tehát vádolni azzal, hogy a vagyonos osztályt kiméli. Meghozza a háborúban szerzett vagyonok váltságát és elveszi a háborús vagyont. A vagyonváltság tényleg súlyos. El fog menni az engedékenység legszélsőbb határáig. Amikor vidékre megy, mindig azt tapasztalja, hogy a nemzet többsége mellette van. Terveitől nem fog tágítani és egész biztosan hiszi, hogy győzni fog, mert az a babonája, hogy addig, amig nem csinál sem börze politikát, sem bankpolitikát, sem kisgazda politikát, sem nagybirtokpolitikát, hanem egyedül nemzeti politikát, addig a nemzet nem fogja elhagyni. (Élénk helyeslés.) Ezután az elnök napirendi indítványt' tesz. A Ház legközelebbi ülését holnap 10 órakor tartja, amelynek napirendjére a miniszterelnök válaszának tárgyalását és az őrlési és forgalmiadó javaslat vitájának folytatását tűzte ki. Elnök 5 perc szünetet rendelt el. Szünet után Rakovszky István elnök újból megnyitja a gyűlést. Gróf Bethlen István miniszterelnök válaszol Ruppert Rezső nemzetgyűlési képviselő interpellációjára. Ruppert nemzetgyűlési képviselő ur interpellációjában két témáról beszél. Az egyik oly eseményekre vonatkozik, melyek még a Teleky kormány idejéből valók, tudni-