Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-07 / 151. szám

2 PAPA ÉS VIDÉKE 1921' julius 7. játszódott le, nem hiszi, hogy erről Sztupka őrnagy bármit is tudott volna. Ugy gondolja, hogy Heltai Lengyel Zoltánnal együtt dolgozott. — Polónyi Dezső dr. és Gaál Jenő dr. védők intéztek ezután kérdéseket a tanúhoz, majd Fényes tette meg észrevételeit a tanú vallomására. Szilassy Pál dr. ügyész kérte, hogy mivel a tanú az előbbi vallomására megesküdött a hamistanuzás megállapítható lévén, az iratokat további eljárás végett tegyék át az ügyészséghez. Dr. Polónyi védő kijelenti, hogy a tanú előbbi vallomását visszavonta, tehát a hamistanuzás esete nem forog fenn. Az elnök is ezt az álláspontot fogadta el.-— Ezután dr. Németh Imre tett jelentést Naphegyi elmeállapotáról. Jelentése szerint Naphegyinél állandó a hazudozási hajlam s csak azt a vallómását lehet elhinni, í amelyet megbánásban tett. Több kisebbjelentőségü vallomás után a tárgyalás folytatását holnapra, halasztották. Wmdischgraetz leleplezése a hazaárulók forradalmáról. Budapest, jul. 6. A nemzetgyűlés mai ülését 7* 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv hitelesítése után a II. számú biráló-bizottság előadója bejelenti Gerencsér István képviselő mandátumának igazolását. A IV. birálóbizottság előadója Vasadi Balogh György megválasztása ellen tett petició tárgyában az ügyet a bizottság elé utalják. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadták a munkásbiráskodásról szóló törvényjavaslatot. Ezután Mózer Ernő előadó benyújtotta a katonai ellátásról szóló törvényjavaslatot a katonai nyugdijasok, árvák és özvegyek illetményeire vonatkozólag és annak elfogadását kérte. — A javaslathoz az ellenzék részéről Szilágyi Lajos, a kereszténypárt részéről Gerencsér István szólalt fel. Belicska honvédelmi miniszter válasza után a nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban, majd részleteiben is elfogadta. Vvindischgraetz Lajos herceg személyes megtámadtatás" cimén szólalt fel. Távolléte alatt Balla Aladár képviselő azt a kijelentést tette, hogy a Pester Lloyd-ban megjelent cikkének a függetlenségi és 48-as párt forradalom előkészitő szerepét tárgyaló része a valóságnak meg nem felel Ugyancsak Ábrahám Dezső, volt szegedi miniszterelnök, a függetlenségi és 48-as párt jelenlegi elnöke is, az ő leleplezéseit rágalomnak, 'hazugságnak minősítette. Tekintettel arra, hogy az ügy az egész országot mélyen érdekli, válaszát a itt nemzetgyűlésben adja meg. Május huszonötödiki cikkének célja az volt, hogy azt a politikai irányzatot, amely az októberi forradalmat előidézte s amelynek szereplői, ha egyenlőre még a nemzetgyűlésben nem is, de a politikai életben újra szerepelnek, megbélyegezze és leleplezéseivel lehetetlenné tegye. Ebben a cikkében a Posztuczky-féle vallomásról azért tett említést, mert tudta, hogy ez a vallomás a rendőrség rendelkezésére áll, amely alkalmas arra, hogy kiegészítse azt, amit a forradalom előkészítéséről tudott. A vallomásnak másolata tendelkezésére áll. A Károlyi Mihály és pártjának egy része által kezdett forradalmi akcióról elsőizben 1918-ban értesült, akkor, amidőn hivatalos kiküldetésben a berlini kormánnyal folytatott tárgyalásokat, felhívták ott figyelmét Károlyi Mihály akciójára, aki 1917-ben Svájcba utazott és felajánlotta szolgálatait a franciáknak arra a célra, hogy Magyarországon elökészili a forradalmat. Figyelmeztették a függetlenségi és 48-as pártból kiinduló mozgalomra. A németek figyelemmel kisérték Károlyi francia és olasz összeköttetéseit és a pártnak az akció körül forgó bizalmas értekezleteit, amelyeket Károlyi Mihály, Hollós Lajos és Hoch János lakásán tartottak. Berlinből hazaérkezve jelentést tett a német körök megfigyeléseiről Őfelsége a királynak, aki azt felelte, hogy Károlyi ellen úgyis katonai eljárás folyik, annak során majd erre a kérdésre is ki fognak- terjeszkedni. Amikor jóval később a hadseregfőparancsnokság megbízásából Spaaban tárgyalt a német főhadiszálláson, II. Vilmos császár megbizta, tegyen jelentést itthon arról, hogy a német vezérkar kémsservezete kétségtelenül megállapította, hogy Károlyi Mihály az ántánt megbízásából forradalmat készit elő. A császár közlését azzal a megjegyzéssel kisérte, hogy ilyen körülmények között teljesen lehetetlen eredményt elésni, amikor a csehek egymásután adják meg magukat, Károlyi pedig forradalmat készit elő, ez előbb-utóbb a monarchia összeomlására fog vezetni. Felkérte Windíschgraeázert, figyelmeztesse a királyt, hogy ennek a. machinációnak vessen véget. Közölte vele azt is a császár,, hogy erre vonatkozólag sok adatai van a német vezérkar hírszerző osztályának, amely adatait; rendelkezésére bocsátja. A német vezérkar akkor kémirodát tartott fenn Pesten, az is.mert Co/zste/vz-féle misszió is ezzel összeköttetésben állva vett részt a munkában. Azt is tudták, hogy Károlyi Svájcban tekintélyes pénzösszegeket kapott az antanttól a forradalom előkészítésére. A német vezérkar tudott Ábrahám Dezső svájci útjáról is. A német vezérkar közléseiről hazaérkezése után a király katonai irodájában jegyzőkönyvet vettek fel. Néhány nappal később hallotta, hogy Wekerle a királynál történt kihallgatása után elrendelte Károlyi ügyének mielőbbi elintézését, illetőleg tisztázását. Nagy volt tehát a megdöbbenése, amikor francia részről azt hangoztatták, hogy nem értik, hogy hogyan juttathatják a hatalmat Károlyi Mihály és barátai kezére Magyarországon. Minthogy akkor ő még hivatalos megbízott volt Bernben, lehetetlennek tartotta, hogy mint hivatalban lévő ember, az uj kormány fölött idegenek előtt kritikát gyakoroljon. November 5-én kérte, hogy a Károlyi-kormány embere vegye át tőle a hivatalt. Amidőn a pesti eseményekről tudomást szerzett és Károlyiék emberének átadta megbízatását, szükségesnek tartotta, hogy mint magánember a francia és angol kormányhoz átiratot intézzen, amiben 4 Károlyiékat dehonesztálni igyekezett. Károlyi Mihály többször fordult• közvetlen beadványnyal a francia kormányhoz, amelyben a francia kormány anyagi támogatását kérte. Károlyi működésének két iránya van. Az első, hogy a berni francia követség kémirodájának vezetője volt s az antanttól pénzt kapott céljaira, másodszor összeköttetést tartott fenn a francia szélső szociálistákkal. Ismeretes Károlyiról, hogy Svájcban az orosz bolsevikiekkel is összeköttetést tartott fenn. — Az első memorandum®*. Dlemr-Dénes József segítségével juttatta ei

; Károlyi a berni francia követség utjáüi a fraiíoia kormányhoz; a második memorandumot Ábrahám, Dezső vitte és adta át a francia, követség.; egyik megbízható emberének •; a ííarmadik memorandumot Nagy Vinee, a későbbi belügyminiszter juttatta el a francia kormányhoz. Ezekről fontos okiratok vasnak kirtokában. Károlyi Mihály az /.elsőben» vázolja Magyarország politikáját az elmuM legutóbbi negyven év alatt, amelyet a nemzetiségekkel* szemben folytatott. Ha ezfe a jelentést ismerjük, érthetjük meg, hogy miért rendezte még talán ma is megváltoztathatatlanul; az antant a békében olyan, könyörtelenül nemzetiségeink ügyét. Ball-a Aladárék tagadják akciójukat, de a francia kamarában a legnagyobb nyíltsággal beszéltek Károlyinak és cinkosainak törekvéseiről, amellyeL az országot tönkretették. Adatok vannak a:sra, hogy Károlyi előre közölte a franciákkal a német hadseregnek a Chemin de Damestől a Qiatean, Thierig terjedő mozdulatát. — Ez minden kétséget kizárólag bizonyítja azt, hogy itt már 1917 óta készültek Károlyi és cinkosai a forradalom előkészítésére. Nyiltam kimondja rájuk a hazaárulás vádját és nem hisz|.hogy ez megtorolatlanul maradhat.. Wind&chgraeiz után Balla Aladár szólal felis kijelenti, hogy Windischgraetz hercegnek a Poster Lloydban megjelent cikkével szemben védelmébe veszi a párt tagjait: Holló Lajost és P. Ábrahám Dezsőt. Bcihlen. istván gróf miniszterelnök azt hiszi, bogy Windischgraetz herceg vádjai nem olyan természetűek, hogy azt személyes kérdésben való felssőialásokkal el lehetne intézni, mert az az egész ország ügye. Kér,i Windischgraetzet, hagy indokait bocsássa a. kormány rendelkezésére, amely a megnevezettekkel ez adatok valótlansága esetén a. legkéilelhetetlenebb szigorral fog eljárni, Drozdy Győző személyes kérdésben való felszólalása után Hallen István kért szót s az újságok tendenciózus, közleményeivel kijelentette, hogy esküt a nemzeti tanácsra nem tett soha. Ezt Huszár Károly is. bizonyítja felszólalásában és kijelenti, hogyha Drozdy azt állítja, hogy szemtanuja volt annak a jelenetnek, amikor Halier letette az esküt, akkor vagy jóhiszeműen téved vagy olyan eszközökkel dolgozik, amelyet tisztességes ember nem vesz a kezébe. Elnök: Drozdy képviselő urat, mivel Huszár beszéde alatt közbekiáltott: „Hát az én szavahihetőségem semmi, ez piszokság" — rendreutasítom. Drozdy kijelenti, hogy becsületébe* támadták, azért kellett minden eszközzel védekeznie, mire az elnök a Ház helyeslése közben megjegyzi, hogy a becsületet mindig csak becsületes fegyverrel védhetik meg. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, majd áttértek az interpellációkra. Az interpellációk során Koszó István elöször a szegedi rendőrségi fogda állapota miatt interpellálta a belügyminisztert, majd a pénzügyminisztert az ujszegedi háromszögben lévő kertekben termelt virágok vámmentes behozatala ügyében. Perlaky Győző, a baranyai és pécsi állapotokat s az ujabb letartóztatásokat tette szóvá és kérte, hogy ezen területek kiürítése érdekében mindent kövessen el'. Az ülés 3 órakor ért véget.