Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-07 / 151. szám

1921 julius 12. PAPA ES VIDÉKE 3. GGr&g hajóh bombázzák a Márvány-tenger partját. Konstantinápoly, jul. 6. A görög hajóhad folytatja a Márvány-tenger partjainak bombázását. Az izmid^ kikötőben partra szállt görög tengerész-csapatok elhamvasztották Karamusselt és még néhány más falut. A gythi szorosban körülzárt görög zászlóaljak megadták magukat. London, jul. 6. fWolff). A Morning Post jelentése szerint Krassin ajánlatot tett Franciaországnak, hogy kössön kereskedelmi szerződést Oroszországgal. A francia kormánz ezt az ajánlatot a leghatározottabban visszautasította. Krassin állítólag kijelentette, hogy a szovjet a kommunista-rezsim enyhítésére egész sorjavaslattal áll készen, ami az orosz közeledést Franciaország számára teljesen elfogadhatóvá tenné. Krassin a bolsevista-kormány elismerése céljából megkereste Lloyd Georgeot és ez az elismerés az orosz polgári társadalom helyzetének javítását mozdítaná elő, — ha puszta igéret nem marad. fi „tűzzel való játtt" Csehországban. Prága, jul. 6. A Narodni Politika foglalkozik Lehnert dr. német nemzetgyűlési képviselő cikkével, amely a Reichenberger Zeitungban jelent meg és a csehországi németeknek javasolja, hogy a " reálpolitika helyett az ir módszert alkalmazzák. A cseh lap erről a következőket irja: Lehnert ur abban, hogy a német vidékeken a cseh kisebbségek jogait, biztositani akarjuk, elcsehesitést lát és a legélesebb harccal fenyegetődzik. Ilyen hangok az utóbbi ! időben gyakrabban hallatszottak és tartani lehet attól, hogy rendszeres államellenes akciók kezdetét jelentik. Javasoljuk azonban a Lehnert-féle agitátoroknak, hogy a tűzzel való játékot hagyják abba, mert különben megégetik az ujjukat és mindenesetre ártanak a német lakosságnak. 11 borona zürichi jegyzése. Budapest, jul. 5. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2-20 svájci frankot jegyeztek. HIREK. Egy földmivesiskolai növendék öngyilkossága. Kedden este hét óra után megdöbbentő öngyilkosság játszódott le a Tapolca folyónak a földmivesiskola mögötti partszakaszán. A földmivesiskolának egy török származású hallgatója, a 17 éves Tabaib Zapelin Hallil fegyvert fogott önmagára és főbe lőtte magát. A jól irányzott lövés azonnali halált okozott, úgyhogy a rendőri bizottsággal a helyszínére kiszállott rendőri orvos csak a beállott halált konstatálthatta. Az öngyilkosság okáról kétféle verztó van forgalomban. A földmivesiskola tudomása szerint a török fiatalember hétfőn délelőtt hazulról levelet kapott s ez lett közvetlen oka öngyilkosságának. A levélben értesítették ugyanis szülei, hogy nővére, akit rajongásig szeretett, beteg s egyben erélyes szemrehányást tettek neki, hogy túlsókat költekezik! A feltűnő, szin* gyermekies érzékeny lelkű fiatalember azt annyira a szivére vette, hogy öngyilkossá lett. Egy másik, a városban keringő verzió szerint a fiatal török tettének oka a fentebbiekhez hozzájáruló reménytelen szerelem, ugy tudják, hogy az egyik pápai molnár szép leányába volt szerelmes reménytelenül s mivel az a vasárnapi népünnepélyen észre sem vette e fölötti elkeseredésében rohant a halálba. — Az öngyilkosság mindenütt nagy megdöbbenést keltett. — H Keresztényszociálista munkások a sajtóért A keresztényszociálista munkásság, mely komoly tettrekészséggel fogott a saját gazdasági helyzetének megjavításához, nem mulaszt el egy percet sem, hogy a rombadőlt Magyarország uj életre keltését minden erejével elősegítse. Ehhez az épitő munkához az első és legfontosabb eszköz a sajtó, az ólombetűk millió katonája, melyet a népmentő keresztényszociálizmus igazságainak szolgálatába akar állítani. A hazafias keresztény eszmevei telitett szocializmus, a huszév előtt zászlótbontott magyar munkásság küzdelmének eredménye az eddig elért sikerek is, amivel a magyarságot a keresztény öntudat felébresztésével egységes akcióra tudta serkenteni. A szervezett keresztényszociálista munkásság rövid két év alatt önerejéből, a dolgozó munkásság filléreivel megcsinálta a maga napilapját „A Nép"-et, mely egyik legelterjedtebb, legrjagyobb és legjobban szerkesztett sajtóorgánuma Magyarországnak, mely az összes társadalmi osztályok érdekeit egyforma igazsággal karolja fel. Az eddig elért eredmény azonban bármilyen szép is, még mindig nem elég, még sokáig küzdeni, áldozni és fáradni kell, hogy eszméink testet öltsenek s az élet minden ágában azok meg is valósuljanak. Ezt pedig csak ugy érjük el, ha apostoli buzgósággal nemcsak tapsolunk és éljenezünk, hanem komoly emberekhez méltóan cselekedünk is. A cél, az irány meg van határozva, most fel kell gyürközni a munkára és nem szabad pihennünk addig, amig Pápán is ki nem szorítjuk a bennünket gyalázó destruktiv sajtót, amely ma szemtelenebből ir, uszit és izgat, mint bármikor. — Éppen azért a keresztényszociálista munkásság a szavaknak tettekké váltása miatt kimondotta, hogy Pápán mint mindenütt az egész országban, julius harmincegyedikén sajtónapot rendez, hogy a keresztényszociálista sajtót „A Nép

a-et erősítsük. Ezt fogják cselekedni a munkások, ezért küzdjön, harcoljon minden ember, akkor lesz föltámadás, több kenyér, nagyobb megbecsülés és társadalmi béke, melyre nekünk rab magyaroknak legnagyobb szükségünk van. — Rz ezerkoronás dinnye. Budapestről jelentik: A vásárcsarnokban, mint a legújabb újdonság, megjelent a sárgadinnye. A dinnye kilója 200 korona, egy nagyobb fajta tehát ezer koronába kerül. — fí földmunkások szervezkedése. Mint értesülünk, a helybeli keresztényszociálista földmivesek és földmunkások szövetsége junius 26-án tartott gyülésük határozata értelmében a környék bevonásávat folyó hó 10-én d. u. 3 órakor a Ker. Munkásegyesület helyiségében (Szentilonai-uta 12. szám) nagy földmunkásgyülést tart, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozó nép sérelmeinek orvoslása végett egységes szövetségbe tömörüljenek. A nagygyűlés előkészítése tárgyában a szakszervezet vezetősége tegnap este tartott értekezletet, mely a szükséges agitációs előkészületek meghatározása érdekében folytatott eszmecserét. A vasárnapi gyűlés előadója Csik József, a földmunkásszövétség főtitkárja lesz Budapestről. Az impozánsnak ígérkező gyűlésre felhívjuk az érdekelt kisemberek figyelmét, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. — flyilatkozik a szövőgyár. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Becses lapjának 1921. évi junius hó 15-én megjelent példányában a Hirek rovatában „Cseh invázió a szövőgyárban," cim alatt közölt cikkére helyreigazító észrevételeinket az alábbiakban vagyunk bátrak közölni és hivatkozással a sajtótörvény 20. szakaszára, kérjük azoknak szives közlését. Bár konkrét formában nem érinti gyárunkat, mégis rá kell mutatnunk a szóbanforgó cikknek bevezető soraira, melyekben a nehéz milliók árán idetelepített cseh textilgyárak ügye van felemlítve. Vállalatunk annak idején a magyar kormány kifejezett kívánatára nagy anyagi áldozatok árán építette fel pápai gyárunkat, amely létrejötte óta erős tényezője volt annak a gazdaságpolitikai akciónak, mely a magyar ipar felvirágoztatásával az ország gyarmati helyzetének megszüntetését célozza. Ebben a gyárban mi mindig a magyar iparnak magyar mupkásokkal és munkavezetőkkel történö kifejlesztéséért dolgoztunk és nem vonatkoztatható ránk a cikk azon vádja, hogy a „magyar szakerőket, szövőmestereket és üzemvezetőket mellőzzük s cseh munkaerőkkel pótoljuk". — In konkréto a dologra tartozó tények a következők: Mikor a kommunizmus bukása után a legleküzdhetetíenebb üzemi nehézségek megszűntével gyárunkat újra üzembe helyeztük, két itt tartózkodó magyar és egy külföldi szövőmestert újra felvettünk, azonkívül közben még egy magyar szövőmestert és két magyar segédmestert alkalmaztunk, utóbbiak közül az egyiket később irodai munkára tettük át. Ezen tények mellett gyárunknál cseh inváziót alig lehet megállapítani, mert az alkalmazott külföldi mester nem is cseh állampolgár. Ami a cikk azon részét j illeti, hogy gyárunkban a kommunizmus alatt szerepet játszott egyéneket visszafogadunk, erre nézve tény az, hogy mi a kommunizmus után tüzetes vizsgálat alá vettük munkásaink és alkalmazottaink kommunizmus alatti viselkedését és akiről megállapítható volt, hogy a felfordulás idejen tanúsított magatartása nem volt korrekt, azt gyárunkból elbocsájtottuk és még a mai napig sem fogadtak vissza. A névszerint is felemiitett Schöller szövőmester osztrák állampolgár, gyárunkban annak alapításától kezdve 18 éven át dolgozott, a kommunizmus alatt is itt volt és mi az általánqg vizsgálatok során semmi olyan adatot nem találtunk ellene, ami miatt további szolgálataira nem reflektáltunk volna. De mert üzemünk a kommunizmus után szünetelt, Schöller tisztán megélhetési célból Győrbe ment át ideiglenesen a Taussig és fiai céghez, mig később, már gyárunk üzembe helyezése után, mikor a lakáshiány miatt a fentebb emiitett külföldi szövőmester gyárunktól megvált, helyébe, mivel hetenken át a magyar lapokban közzétett hirdetéseinkre egyetlen magyar mester sem jelentkezett, viszszavettük őt gyárunkba. A cikk megjelenése után, talán éppen annak hatása alatt, különben is az illetékes hatóság eljárást indított Schöller ellen, mig ez az eljárás befejezve nincs, Schöller személyével korai foglalkoznunk, a hatóság jogerős döntése ránk nézve is döntö és irányadó lesz Schöller alkalmaztatását illetően. Akármi is lesz azonban Schöl-