Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-05 / 149. szám

Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Hz olasz és a Byiilafehéruárra utaznak. Bukarest, jul 4. A román kormány a gyulafehérvári koronázás napját szeptember hó 27-re tűzte ki. A koronázáson jelen lesz Viktor Emánuel olasz, Alfonso spanyol király, Brianá francia miniszterelnök és a kis-ántánt államainak fejei. Az angol királyi házat a walesi herceg, valamint a román királyné rokonai fogják képviselni. A hivatalos meghívottak száma meghaladja a tízezret, ehhez hozzá kell még számítani a katonaságot s azonkívül az érdeklődő bel- és külföldi közönséget. Elkedußtlenedteii a maszM vDrfis csapatok. Helsingfors, juí. 4. (Bud. Tud.) Jól értesült körökből azt a hírt közlik, hogy Moszkvában a vörös csapatok között elkeávetleneáés uralkoáik. A szovjetkormány nem meri a vörös hadsereget a munkásság ellen felhasználni. A munkások az utóbbi napokban követelték, hogy a népbiztosok külön élelmiszeraáagjail vonják meg. Az éhinség következtében Jaroszlavában és Nisnij-Novgorodban is aggasztó a nyugtalanság. Eonomi lett Olaszország Róma, julius 4. Bonomi kijelentette a királynak, hogy elvállalja a kormányalakításra kapott megbízást. Az előzetes megbeszélések alapján fokozottan lehet remélni, hogy Bonomi számíthat a centrum és az egész polgári baloldal támogatására. A szociálisták ellene vannak. Bonominak az a szándéka,

1 hogy a külügyi tárcát Imperiali márkinak, Olaszország volt londoni nagykövetének, vagy Navának, a külügyi bizottság elnökének ajánlja fel. A lapok azt irják, hogy a kabinetbe bevesznek egy jobboldali liberális politikust. Harding einöfc aláirta a bábét a hüzponti hatalmakkal. Hága, julius 4. A Newyork World jelenti Washingtonból, hogy Haráing elnök határozatot irt alá, amelyben proklamálja a békét az EgyesültÁllamok, Németország, Ausztria és Magyarország között. Magyarországra ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, amelyek Ausztriára. S borona zürichi jegyzése. Budapest, jul. 4. Zürichbe! ma 100 magyar koronáért 2*20 svájci frahkot jegyeztek. Felelős szerkesztő : NÉMETH JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon: 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon: 61. sz.) sajtótörvényről, az ingatlanvagyonváltságról és a főrendiház reformjáról. Vasárnap Pápa nagy politikai események színhelye volt. A fővárosból már szombaton este leérkezett vendégek: Halter István v. kultuszminiszter, Taszler Béla, Ounda Jenő, Szádeczky Lajos, Birtha József és Schíachta Margit nemzetgyűlési képviselők, valamint Vasek Ernő dr. és K. Török Miklós volt kereszténypárti kormánybiztos-főispánok résztvettek a vasárnap délelőtt tartott nagy kerületi népgyűlésen, amely a bencés főgimnázium udvarán zajlott le nagy hallgatóság előtt. A gyűlés eseménye Haller István beszéde volt, amelynek jelentősége országos s amelynek kihatása az aktuális politikai kérdésekre elmaradhatatlan. Haller pápai beszédével lett közismertté, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja milyen álláspontot foglal el az akiuáiis kérdések: az íngatlanvagyonválíság, a sajtónovella, az ipartörvény, a választói jog, a főrendiház újjászervezése, a közigazgatás reformja stb. kérdésében, úgyhogy Haller pápai beszéde rövidesen a politikai érdeklődés homlokterébe kerül. A gyűlést délelőtt 10 órakor nyitotta meg Fábián Károly pártelnök, megnyitójában üdvözölvén a megjelenteket s köszöntve a budapesti vendégeket, mint az intranzigens keresztény nemzeti gondolat képviselőit. Utánna Szűcs Dezső, a pápai kerület gemzetgyülési képviselője mondott hosszabb beszédet. A mai nemzetgyűlés — mondotta — a legszélesebb alapon megnyilvánult nemzeti gondolatnak a kifejezője. Vannak, akik a nemzetgyűlés törvényességét kétségbe vonják és állandóan zajongnak azért, hogy a nemzetépítő munkában nehezen haladunk előre. Pedig a nemzetgyűlés tagjait a hozott áldozatért s a végzett munkáért csak a legteljesebb elismerés illeti meg. A keresztény párt a nemzeti összesség szempontjából bírálja el a kérdéseket. — Majd visszapillantást vetve, választói emlékezetébe idézi, hogy ő már 1921. februárjában a Griffben tartott gyűlésen szólt a földreform hiányairól, szinte megjövendelte az egész világon jelentkező gazdasági válságot s amit mondott, az ugy is lett. Hosszasabban foglalkozott ezután az ujabb gazdasági törvényjavaslatokkal. Kijelentette, hogy a vagyonváltságról szóló törvényjavaslatot mai formájában el nem fogadja, mert az egész magyar társadalmat egy kaptafára húzni nem lehet. (Éljenzés.) Ezután Schíachta Margit képviselő beszélt a destruktiv sajtóról, amelynek a forradalomban végzetes szerepe volt. A keresztény sajtó támogatására és a destruktiv sajtó bojkottálására hivta fel a tüzes lelkes, beszédét megéljenző közönséget. Ezután Birtha József képviselő, a felvidékről a csehek elől elmenekülni kényszerült ref. lelkész a felvidéki magyarok üdvözletét és szeretetét tolmácsolta a pápai közönségnek s lelkes szavaival gyújtogatott, lázított, hogy nem marad minden igy már soká. Ezután általános érdeklődés közepette Haller István v. kultuszminiszter, a népszerű pártvezér állött fel szólásra. A röpiratterjesztő kommunisták Ítéletének kihirdetésekor lejátszódott eseményeket hozta elő beszéde elején. Felolvassa a Nép tudósítását, amely szerint amikor az elnök az itéletet kihirdette, többen felugráltak és zajongtak : le a királyi törvényszékkelaz egyik elitélt, Weinberger Zoltán pedig elkiáltotta magát: „éljen a forraáalom.

u — Reá mutatok itt arra, — folytatta beszédét Haller — hogy nem szabad azt hinnünk, hogy a veszedelem már elmúlt a fejünk felől. Résen kell lennünk, mert az ellenség egyre merészebben lép fel. Én itt pártom nevében kijelentem, hogy mi, ha keil ököllel és vérünkkel is meg fogjuk védeni a magyar és keresztény politikát, amelytől az ország talpraállása függ. — Ne higyje senki, hogy a keresztény elszántság és férfiasság csorbát szenvedett. Karddal nem szoktak mindig hadakozni, de a kard az oldalunkon van és előrántjuk ebben a harcban, ha kell. Ezután áttért az aktuális politikai és gazdasági problémák ismertetésére. Olyan súlyos feladatok előtt áll a nemzetgyűlés — mondotta — hogy szükségét érzem annak, hogy ne csak éppen azokhoz beszéljek, akik itt előttem vannak, hanem, hogy ma itt e helyen a párt nevében olyan kijelentéseket is tegyek, amelyekről azt akarom, hogy azokat ennek az országnak mináen polgára és a kormány is meghallja és megfontolás tárgyává tegye. Az igazságügy miniszter a napokban a nemzetgyűlés elé a régi sajtótörvény kiegészitéséről egy törvényjavaslatot nyújtott be. Ennek a javaslatnak a célja az, hogy megakadályozza a sajtó utján történő nennet és osztályellenes izgatást. Célja a javaslatnak az, hogy meg kell bünhődniök személyes szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel, esetleg újságírói joguknak elvonásával azoknak, akik nem tudják meggondolni, hogy a magyar nemzet, amely üvegházban lakik, nem engedheti meg magának, hogy vásott gyerekek kővel dobálózzanak körülötte (Helyeslés) s hogy olyanok legyenek a sajtóban, akik folyton csak lázítanak, üvöltenek, izgatnak, csakhogy a gyógyulást megakadályozzák. Nem lehet tűrni, hogy egyesek folyton égő csóvákkal járjanak itt, amikor ma minden ember lelke egy-egy puskaporoshordó. Kell tehát ez a sajtótörvény és ezért pártom hozzájárul ehhez, csak egyre kell nagyon vigyáznunk, hogy a törvény ne kössön béklyót azok kezére, akik