Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-07-05 / 149. szám

2. papa és vidéke az igazságot akarják megírni, akár tetszik az, akár kellemetlen. (Helyeslés.) Mi meg fogjuk akadályozni a sajtóban való betyárkodást és hogy a sajtóban szóhoz juthassanak azok, akik a lelkeket megmérgezik és idegen eszméknek csinálnak propagandát. Vigyázni fogunk arra, hogy ne legyen. a> sajtónovellában olyan valami, ami módot nyújtana arra, hogy egy esetleges rossz öszszetételü és irányú kormány a népért becsületesen küzdő embereknek fogja meg a tollát. Mi kettőt követelünk még a törvényjavaslathoz: először az ujságiró kamara megvalósítását, hogy magának a becsületes sajtónak legyen módja különválasztani magát azoktól, akik tollúkat nem tintába, hanem méregbe vagy piszokba és szemétbe mártják és azt követeljük másodszor, hogy irja oda minden cikk irója a cikk alá a nevét. A másik fontos törvényjavaslat a vagyonváltság. Azt, hogy a háború terheit valakinek viselni kell, mindnyájan tudjuk. Azt, hogy az államháztartást rendbe^ kell hozni, tudjuk. Biró kell, iskola kell, tanító kell, csendőr, országút, katonaság kell és ezt megfizetni meg van bennünk a hajlandóság. A magyar nemzet kész arra, hogy a legnagyobb áldozatokat is meghozza, a hét bőrbői hatot le hagy nyúzni magáról, hogy végre rend legyen ebben az országban. Emellett azon is vagyunk, hogy pénzünk akárminő áldozatok árán is rendbe jöjjön, de természetesen csak ugy, hogy mindenki azt fizesse, ami igazságos és hogy csak annyira terheljenek meg mindenkit, amennyit az ő gazdasági ereje tényleg megbir. Az ingatlanvagyonváltságról szóló törvényjavaslatra vonatkozóan pártom nevében kijelentem, hogy a törvényjavaslatot abban a formájában, ahogy az be van terjesztve a nemzetgyűlés elé, nem fogadjuk el, mert félünk, hogy olyan bunkó van benne, amely teljesen agyonüti az adózókat, ami nem lehet az álam érdeke, sőt ellenkezőleg: kára. A vagyonváltság törvényjavaslat azt mondja, hogy meg kell adóztatni az ingatlant. Az ingóra, vagyis a pénzre, ériékpapirokra, részvényekre, stb. már van egy másik törvény, amely 15 százalékát veszi el váltságul az ingó vagyonnak. Ha azon az alapon, hogy minden hold föld kataszteri tiszta jövedelmének 1 koronája után 30 kilogramm buza a váltság, pontos utánszámitást végzünk, kitűnik, hogy a vagyonváltság az ingatlanokra vonatkozólag csaknem 50 százalék. Ez világos igazságtalanság, amelyet a nemzetgyűlés törvénybe nem iktathat, mert nem engedheti meg, hogy alacsonyabb adót fizessenek a háborús konjunkturás vállalatok részvényei, a tőzsde értékpapírjai stb., mint az ingatlan vagyon, a föld, amely nagyon kevés hasznát látta a háborús konjunktúrának. Ha az ingó tőke 15 százalékot fizet, az ingatlan tőke se fog elzárkózni az elől, hogy ennyit fizessen, az ingatlanok tulajdonosai is fizetnek annyit, amennyit az ingók tulajdonosai űzettek. Igazságtalanság az is, hogy vagyonváltság alá akarják vonni a gazdasági fölszerelést is, amelyek szükségesek a gazdálkodás továbbviteléhez. Pártunk követelni fogja azt, hogy a gazdasági felszerelést a vagyonváltság alól mentesítsék. A harmadik követelésünk a fizetés módjára vonatkozik. A magyar nemzet súlyos milliárdokat adott az államnak hadikölcsönbe, követeljük tehát a kormánytól, hogy a vagyonváltságot teljes névértékben lehessen ezekkel fizetni s azt követeljük még, hogy a fizetést teljesíthessék I92T juüus akár gabonában vagy természetben' földben, ahogy gazdasági helyzetüknek jobba?» megfelel, merü el akarjuk kerülni, hogy a tehert a birtokra betáblázzák,, vagy hogy tulajdonosaiknak a bankokat kelljen igénybe venni. Adassék végül idő a fizetésre, hogy a nagy tehert, a vagyonváltságot hosszabb idő alatt róhassák le» Ezek mellett a követelések mellett a párt ki fog tartani, mert a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja minden társadalmi osztály érdekeit egyformán* viseli. Össze szokták kötni a vagyonváltság törvényjavaslatot a földreform végrehajtdsdml. Azt mondják, nem lehet a földreformot végrehajtani addig amig a vagyonváltság nincs megszavazva. Ezt az összefüggést én nem értem, mert hiszen annak idején, amikor a földreformtörvényt meghoztuk, tudomásunk sem volt róla, hogy milyen vagyonváltságtörvényt fogunk majd csinálni; meghoztuk azt azért, hogy gyorsan végrehajtsák. És követeljük minden illetékes tényezőtől, hogy gyorsan hajtsák is végre a földreformot és főképen a Aázhelytörvényt. És ha azt nem lehetne végrehajtani, akkor Deák Ferenccel együtt azt mondjuk, tessék a törvényt újra elővenni, kijavítani, ahol a hiba van és végrehajthatóvá tenni. Nem szégyen annak beismerése, hogy a gyors törvényalkotás közben hibás törvényt hoztunk, amellyel a földreform nem hajtható jól végre, mert hiszen a földreform jó, tökéletes végrehajtása még sehol a világon n«m sikerült. Két nappal ezelőtt a kereskedelmi miniszter benyújtotta az ipartörvény revíziójáról szóló törvényjavaslatot a parlamentbe. (Halljuk!) A párt becsületét kötöm ahhoz, hogy ez a törvény ugy menjen keresztül, amint az az iparosság érdekeinek a legjobban megfelel (Élénk helyeslés), mert az iparosság az elmúlt súlyos időkben nagy áldfozatot hozott az országért. Őszre beterjesztik a választói jogról szóló törvényjavaslatot. A mai nemzetgyűlés ellen uton-utfélen hangoztatják, hogy nem tetszik annak nivója és összetétele. Azok» akik ezt hangoztatják, csak ugy volnának megelégedve a nemzetgyűléssel, ha ők ülnének benne. A választási jog megszorítására irányuló törekvéseket már előre visszautasitom. Vannak, akik más parlamentet akarnak öszszehozni s ezért más választójog kellene nekik ennek elérésére. Azt izenem ezeknek, hogy a mi pártunk ragaszkodik az általános, egyenlő, titkos községenkint gyakorolható és a nőkre is kiterjedő választói joghoz. (Éljenzés). Ebből a jogból elvenni nincs joga senkinek, vagyoni különbség nem lehet jogcim többé arra, hogy különbség legyen a jogok tekintetében is. Sürgős törvény a közigazgatás reformja is. A községi, városi, vármegyei választói jogról szóló törvényt még az ősszel le kell tárgyalni a nemzetgyűlésnek. Nem mondom azt, hogy nem becsületes magyar emberek állnak mindenütt az uj választásra kerülő tisztségekben, de merem állítani, hogy mai formájukban nincs meg a kellő összeköttetésük a néppel. Pártunk ezért követelni fogja, hogy a közigazgatás reformjáról szóló törvényt még az ősszel megalkossák. Szó van a főrendiház reformjáról is. Ezt a sürgősséget nem értjük. Azt, hogy valaki születése alapján törvényhozó legyen, el nem ismerhetem. Legyen főrend az, aki hivatalánál, tudásánál fogva első, aki egy országos gazdasági testület élén áll, de száz főrendet a nép válasszon be a főrendiházba. (Éljenzés.) A mi pártunk — fejezte be beszédét Háller — két dolgot n^nt enged el, azt, hogy q, keresztény és nemzeti érdekekért kell történnie mindennek ebben az országban, a másik pedig, hogy nem enged válaszfalat húzni foglalkozásuk szerint az emberek közé. Ehhez kérem a pápai keresztény társadalom támogatását. A hosszantartó éljenzéssel fogädott beszéd után Fábián Károly pártelnök lelkes zárószavaival ért véget a gyűlés. 0 Tisza-pír mai tárgyalása. Budapest, jitsn. 4. A Tisza-pör mai tárgyalásán elsőnek Szendre ffnre filmrendezőt hallgatták ki, aki elmondja, hogy a városparancsnokságon autóreferens volt. Eideln vallomása, alapján őt is letartóztatták, mert azt hitték, hogy ő adta a két szürke autót a* Tiszagyilkosoknak. Dr. Gaál védő kérdésére,, hogy a két szürke autót a tetteseknek ki adta,, azt feleli: — A margitköruti fogházban 13 hónapja vagyok letartóztatva. Ott is faggattak, hogy ki volt az a rózsaszinparolioos főhadnagy, aki, az autókról rendelkezett. Megígérték, hogy ha erre a kérdésre válaszolok, azonnal szabadlábra helyeznek Akkor sem tudtam válaszolni, most sem tudok. Bordán Oktáv volt kolozsvári polgármester lényegtelen, vallomása után Grenadics Sándor rákosszenfmíhályi főjegyzőt hallgatták ki, aki elmondotta, hogy Friedrichet régebben ismeri, tud,arról is, hogy Friedrich Mihelyről nagyon rossz véleménnyel volt. Egy izben a Károlyi-pártkörben el is kergette a nála deputáló Mihelyit. A következő tanu Mihelyi István kertész, aki izgatásért és zsarolásért 3 évre van elitélve. Jancsó Károly hírlapíróval agrárszociálista mozgalmat akartak inditani, ezér keresték fel Friedrichef, aki mindenáron j parlamentbe akart bejutni. Meg is próbáltál Friedrichet beválasztatni, de nem aikerüL Később bizalmas viszonyba került Friedrichhel aki gyárába vette. Egy izben Friedrich fekérte, hogy nem tudna-e összehozni egj szükebbkörü társaságot, amely meggyilkolni Tisza Istvánt. Ö vállalkozott a feladatra azonban nem tett ez irányban semmiféli lépést. A lánchídi csata után Friedrich benr maradt Pesten, 30-án is találkozott Friedrichhel az Astoria előtt fegyvereket és autói kért tőle, amit Friedrich meg is igért és dicsekedett, hogy tagja a Nemzeti Tanácsnak. A forradalom után elmondotta neki Friedrich, hogy hogyan vette át Szurmaytól a honvédelmi minisztériumot. Ezt a kijelentést tette : „Nagyon citerázottaz uzsoki hős*. Elmondja ezután, hogy miként kerestek összeköttetést az Oroszországból hazatért hadifoglyokkal j és Korvin-Klein Ottóval. Nyugatmagyarország elüételéuel csáb Németországot erősítenék. Pár is, jul. 4. Az Elle Nouvelie Reynold szenátor előadói beszédéről a következőket irja: Reynoldnak a szenátus külügyi bizottságában mondott jelentésében az áll, hogy Magyarország minden reményét a Millerandféle kísérőlevélre alapítja. Kívánatos, hogy bizonyos különleges esetekben az ántánt lássa be, hogy mennyire egyeznek érdekei Magyarország érdekeivel Igy például a, nyugatmagyarországi vármegyéknek Ausztria-