Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-07 / 126. szám

Ara 2 korona Tizei Tizenhatodik évfolyam 115. szám. Kedd Pápa, 1921 junius 7. Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11, Ker. Nemzett Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. KK KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. KK KK Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. KK Kéri ZU árai sötét zárdát hapott. Gaertner feleségének vallomása. Budapest, jun. 6. Gadó István dr., .a főtárgyalás elnöke a mai tárgyalás megnyitása után több olyan tanú tanúkihallgatási jegyzőkönyvét olvasta fel, akik nem voltak megidézhetők. Finkelstein Salamon a nyomozás során azt vallotta, hogy Pogány egy izben igy szólt előtte: — Akkor jó voltam, amikor Tiszát „haza" kellett küldeni! — Ezután megkezdték a tanúkihallgatásokat. Fabula Vilmos magánhivatalnok, volt katonai kórházparancsnok azt vallotta, hogy Pogány egy izben nyilatkozott a Tisza-gyilkosságról. — Horthy Gyula Máv. főellenőr vallomása után a bíróság Gaertner Marcellné tanúkihallgatását kezdte meg, aki azt vallotta, hogy férje október 31-én reggel 8 órakor eltávozott hazulról, hogy hol járt, nem tudja, azt azonban el/nondta őneki, hogy délelőtt kint járt Tiszánál, hogy figyelmeztesse az ellene készülő merényletre. Férje határozottan Tisza-párti volt. Dr. Földváry védő kérelmére a bíróság zárt tárgyalást rendelt el, amely pár percig tartott. A bíróság Gaertner Marcellné megesketését mellőzte. Rácz Kálmán százados a következő tanú, aki azt vallja, hogy 1919 februárjában együtt volt becsukva Heltaival. Heltai többször említést tett előtte a Tisza-gyilkosságról és azt hangoztatta, hogy Pogánynak része van az ügyben. Kérirői azt mondotta, hogy ő volt a gyilkosságnak szellemi vezére. Heltai Fényes Lászlót, Kérit és Friedrichet állandóan szidta. Polónyi Dezső, dr., Friedrich I$tván védője zárt tárgyalás elrendelését kérte. A biróság elrendelte a zárt tárgyalást, amely 1 órakor ért véget. A nyifvános tárgyalás újbóli megnyitása után Kéri Pál azt kérdezi Rácztól, hogy miért hitte el Heltainak csak a reá vonatkozólag tett kijelentéseit és miért nem azokat is, amelyeket Fényesre és Friedrichre mondott ? Rdcz százados kijelenti, hogy azért, mert Fényes Lászlót magyar embernek tartotta, Kéri írásai ellenben sohasem voltak magyar szelleműek. — Kéri erre olyan dühbe jött, hogy felindultan az asztalra csapott s mivel az elnök rendreutasitására sem fogadott szót, az elnök Kérit 24 órai sötét zárkára ítélte. Ezután az elnök a tanúkihallgatások folytatását holnapra halasztotta. Rároly ftirály fogadtatása Gertönsteinben. Bécs, jun. 6. (MTI. magánjelentés). A Montagzeitung jelenti: Több bécsi lap azt a hirt terjesztette, hogy a Vierwaldstädti kanton ellene nyilatkozott Károly király azon szándékának, hogy Gertänsteinben telepedjék le. Ennek a hírnek nemcsak semmi alapja nincs, hanem a kővetkező tények állanak velük szemben: A királyt és családját odaérkezésekor Luzern kanton egészen lebilincselő szivélyességgel fogadta és ezt a fogadtatást eddig még semmiféle disszonáns hang nem zavarta meg. Prangins városa, amelyhez Gertänstein tartozik, a királyt külön határozattal szívélyesen üdvözölte. — Csak rosszakarat tudta azt híresztelni, hogy ezen terület lakossága a király ottartózkodása ellen foglalt állást. A nemzetgyűlés általánosságban elfogadta a költségvetést. — Vázsonyi az októberi forradalom előkészítéséről. — Budapest, jun. 6. A nemzetgyűlés mai ülését 3A 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A költségvetés vitájához zárszó jogán csak a vita során indítványt tett képviselők szólalhattak fel. Homonnay Tivadar képviselő még a mult évben benyújtott indítványát, amely a vasutasság gazdasági és kulturális helyzetének megjavítására vonatkozott, mivel időközben annak legtöbb pontját a kormány teljesítette, visszavonta. Schlachta Margit a házszabályhoz szólva, sürgeti az uj házszabály sürgős megalkotását. Szterényi József két határozati javaslatot nyújt be és röviden azt kéri, hogy a Ház fogadja el javaslatait. A miniszterelnök legutóbbi beszédében olyan veszedelmekre mutatott rá, amelyek ha fennállnak, össz& kell tartani minden különbség nélkül. Vázsonyi Vilmos szerint az ország érdeke; hogy megszabaduljunk a kivételes rendelkezésektől, amelyek csak az anyagot szolgáltatják az ellenünk gyártott híreknek. Azt mondotta a miniszterelnök, hogy a katonai bíráskodáson változtatni óhajt. Kétségtelen, hogy bizonyos korlátozások még nem szüntethetők meg, mert ezekre szükség van. Meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy katonai hatóságok polgári egyének felett Ítélkezhessenek. Nem látja világosan az okozati összefüggést a kivételes állapot és a bolsevizmus elleni védekezés között, nem látja továbbá a logikai összefüggést az egyoldalú cenzúra és a közszabadságok korlátozása között. Teljes jogrend akkor van, ha az élő törvényeket respektálják. A biróság tagjainak politikai egyesületekben tagul szerepelni a törvények szerint nem szabad. Mégis a törvény ellenére a biróság sok tagja tevékeny részt vesz a politikában. Ezeknek vagy a politikát vagy pedig állásaikat kell otthagyni. — Nincs logikai összefüggés a bolsevizmus elleni védekezés és a telefon cenzúra között sem. A telefon-cenzúra több bánatot okoz a szerelmeseknek, mint a bolsevizmusnak. A miniszterelnök is kénytelen volt beismerni, hogy az internálás mai rendszere fenn nem állhat. Konstatálja, hogy az októberi forradalom felidézöinek felelősségre vonását végre rendezni kell. Állítja, hogy a Nemzeti Tanács kifejezetten forradalmi céllal alakult, állítja, hogy hónapokkal előbb volt egy csendes összeesküvés a front felbomlasztdsdra. Károlyi és társai tervei a monarchia összeomlását célozták és az olasz fronton át keresték ehhez az utat az antanttal való összeköttetésben és felajánlották a magyarolasz szövetséget abban az időben, amikor ez az ország teljes leromlására vezetett volna. Bizonyíték van arra nézve is, hogy mikor az októberban duló általános sztrájkot a szociáldemokrata vezérek leszerelték, Károlyi összeköttetést keresett a szociáldemokraták szélső szárnyával és a párt-vezérek ellen intrikdlva a sztrájk folytatását kívánta. — A közszabadságok túlságos megszorításán enyhíteni kell, mert amint a közszabadságok tulhajtása reakciót szül, a rend túlságos erősítése is csak reakcióra vezet. A miniszterelnök szálljon szembe a demagógiával, akár jobb, akár bal oldalról jőve veszélyezteti a jogegyenlőséget. Szilágyi Lajos a katonai bíráskodás rendezéséről szóló határozati javaslatát indokolja meg és kéri a kormányzópártokat, hogy az e felett , való szavazást ne tekintse bizalmi kérdésnek. Kijelenti, hogy változatlanul fenntartja azt az állítását, hogy a katonai nyomozók politizálnak. Foglalkozik az internálás kérdésével, majd kéri a Házat, hogy javaslatát fogadja el. — Ezután Rassay Károly indokolta meg határozati javaslatát. Utánna gróf Bethlen István miniszterelnök válaszolt a felszólalásokra. A bankgassei milliók dolgában kijelenti, hogy a törvény előirja, hogy a zárszá. madásokat miként kezeljék és előirja azt is, hogy a legfőbb állami számvevőszék és a minisztériumok hogyan állapodhatnak meg minden egyes részletre nézve. Ebben az ügyben nem tehet egyebet, minthogy a törvény rendelkezéseit követi és a legfőbb számvevőszéket jelentéstételre utasítja arról, hogy ezeket a pénzeket miként számolták el. A katonai nyomozóintézményekre vonatkozólag kijelenti, hogy ezeket julius elsejéig meg fogja szüntetni. Ezután a nemzetgyűlés a pénzügyi bizottság szövegezésében általánosságban elfogadta a költségvetési javaslatot a részletes tárgyalás alapjául, majd következett az indítványok és határozati javaslatok tárgyalása, amelyet megszakítva az elnök az ülést délután 4 óráig berekesztette. A délutáni ülést 3A 5 órakor nyitotta meg Rakovszky Istváp elnök. A különböző határozati javaslatok, illetőleg indítványok közül csak Karaffiáth Jenő két indítványát fogadta el a Ház: az anya-, csecsemő- és gyermek-védelemről s a gyámügyi közoktatásról alkotandó törvényekről szólókat. — A többi indítványt és határozati javaslatot mellőzték. A részletes vita során Beniczky Ödön felszólalt a második paragrafushoz és kérte a pénzügyminisztert, hogy a jövő évi költségvetésben a kormányzóság költségelőirányzatánál is alkalmazza a takarékosság elvét« Hegedűs Lóránt kijelenti, hogy mielőtt a pénzügyi tárcát elvállalta volna, a kormányzóval e tekintetben teljes megegyezésre jutott, minthogy a kormányzó ur saját akarata volt, hogy a kormányzóságnál is vigyem keresztül minden vonalon a takarékosság elvét. A jövő évi költségvetésben ugy a minisztériumok, mint a kormányzóság költségelőirányzatát revízió alá fogjuk venni. A külügyi tárca költségvetésének vitájánál Bántfy Miklós gróf külügyminiszter reflektált Patacsi Dénes felszólalására, aki azt mondotta, hogy a külügyminisztérium a baranyai ügyet félvállról kezeli. Ez nem felel meg a valóságnak. A valóság ebben az ügyben az, hogy folyamatban lévő tárgyalásokról nem nyilatkoztak, de amint ezek a tárgyaiások befejeződtek, az eredményükről szóló jelentést mindjárt a Ház plénuma elé terjesztették. — Sándor Pál azt mondotta, hogy külpolitikánk egyoldalú és passzív. Erre megjegyzi, hogy külpolitikánk igenis egyoldalú, de csak a nemzet érdekeinek képviseletében szomszédainkkal különösen gazdasági téren keresünk összeköttetést. Meglepő kijelentésre talált Berky Gyula kisgazda képviselő felszólalásában, aki azt mondotta, hogy a külügyminisztériumban 1500 olyan tisztviselő van, akiket a régi császári és királyi külügyminisztériumból vettünk még át. Óriási lelkiismeretlenség volt ez a támadás a külügyminisztérium ellen, mert hiszen ennek összes személyzete csak 317 emberből áll. — kéri a költségvetés elfogadását. A Ház a külügyminisztérium költségvetését vita nélkül elfogadta. A belügyi tárcánál Paczek Géza a közigazgatást kritizálja és hibáztatja, hogy sokan menekülnek ide a megszállott területekről olyanok, akiknek jelenleg ott kellene lenni a népet vezetni. — Ráday Gedeon gróf belügyminiszter kijelenti a felszólalásra, hogy nincs egy ember az országban, aki kalapot ne emelne a magyar közigazgatás előtt. Örül, hogy az internálások kérdésében Paczek is belátta, hogy azt most teljesen megszüntetni nem lehet. Erről nem akar hosszasabban beszélni, mert ebben a kérdésben a miniszterelnök már úgyis részletesen nyilatkozott. A jogrend helyreállítására minden eszközzel törekszik. Bródy Ernő hosszasabban foglalkozik a mozirendelettel és kéri a belügyminisztert, hogy a mozirendeletet vonja vissza. — Ezután az elnök a vita fölytatását az idö előrehaladottságára való tekintettel félbeszakította. Rassay Károly személyes kérdésben szólal fel a miniszterelnök délelőtti beszédének egy rávonatkozó passzusa miatt, ami különféle gyanúsításokra adhat okot. — Gróf Bethlen István miniszterelnök kijelenti, hogy ő csak azt állította, hogy a Rassay által előterjesztett anyag ugyanazon a napon jeleni meg Bécsben a kommunista „Jövő"ben, Ezt az állítását most is fenntartja. A holnapi\ülésen folytatják a költségvetés részleges vitáját. Anglia ás a portorosei . konferencia. Bécs, jun. 6. A Montagzeitung jejenti Prágából: Értesüléseink szerint az angol kormány már közölte az utódr államok kormányaival a portorosei konferenciára vonatkozó javaslatait. Lloyd George a legnagyobb súlyt helyezi arra, hogy a portorosei tanácskozásokat mielőbb megkezdjék. A kormányzó diadalútja a Dunántulon. Budapest, jun. 6. Junius ötödikén a kormányzó folytatta dunántuli útját, amely valóságos diadalut volt. Reggel 8 órakor érkezett Nagykanizsára. A pályaudvaron nagy dísszel fogadták. A kormányzó ellépett a disszázad előtt, majd a város üdvözletét fogadta. Ezután gépkocsin Letenyére ment, ahol nagy ünnepséggel fogadták és többen üdvözölték. Ezután Zalaegerszegre utazott, ahova 12 óra 50 perckor érkezett meg különvonatával. A pályaudvar fel volt diszitve. A kormányzó ellépet a disszázad előtt, majd pedig fogadta a vármegye alispánjának üdvözlő beszédét. A kormányzó válasza után elindultak a városháza elé, ahol a polgármester üdvözölte a kormányzót. — Az üdvözlő beszéd után a kormányzó megjelent a megyeházán, ahol Lóczy Zoltán főjegyző és a kerület képviselője üdvözölték. A kormányzó a tisztelgő küldöttségeknek együttesen válaszolt. Ezután az Arany Bika szállóba ment, ahol tiszteletére a vármegye díszebédet adott. Az ebéden az alispán köszöntötte fel a kormányzót, aki az éj folyamán Szombathelyen és Györön keresztül visszautazott a fővárosba.