Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-01 / 98. szám

Tizenhatodik évfolyam 98. szám. Vasárnap Előfizetési árak: 400 K 200 K 100 K Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Pápa, 1921 május 1. Szerkesztőség és fiók­kiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11, Kiadóhivatal 61. XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. NÉMETH JÓZSEF. XX Két május. A zöld május, a virágos május kö­szöntött ránk a szomorú, véres és vörös május után. A virágos szabad­ságnak, a zöld reménynek, a fakadó testvéri életnek örökszép májusa, amely tiszta, friss harmatával, a madarak énekével olyan,, amilyennek lennie kell s amilyen már régen nem volt. El­bújtak a virágtaposók, visszahúzódtak odvukba a szabadságtiprók, akik ma két éve a vad vörösember véres Káin gyűlöletével gázollak a május szép, virágos kertjébe. Még jól emlékszünk — örökké em­lékezni fogunk — a két év előtti május elsejére, a vörös május elsejére. Szuro­nyok csillogtak és a becsületes embe­reket — a „túszokat" — seregestül hurcolták a börtönbe. Mindenütt, ahol magyar sziv dobogott, megdöbbenés, rémület, kétségbeesés, a katasztrófák komor hangulata volt. Az élet minden értéke, életünk és családunk biztonsága, vagyonunk — mindaz a szép és jó, ami az élethez „való ragaszkodásunkat az állati ösztön fölé magasztositotta — minden sülyedőben volt és a süppe­dékes talajon szédülve állva láttuk a világ legnagyobb tragikomédiáját: a vörös májusi felvonulás Karnevál-pará­déját. Vörös volt minden olyannyira, hogy a felkelő nap is szégyentől pi­rulva bontotta ki sugarát. Minden há­zat, erkélyt, ablakot, sőt még az Isten házát is vörös rongy díszítette a zsidó Marx tiszteletére rendezett diadalnapon. Nagy volt a felhajtás : felhajtottak a májusi parádéra minden épkézláb embert, hogy ott kutyagoljanak az utca közepén a saját butaságuktól és erkölcstelen­ségüktől mámoros, a vörös jelszavakat lekedten orditó suhancok után. S hogy a seregfelhajtásnak minél nagyobb leve legyen, egyszerre négy-öt oldalról szó­nokoltak bele a tömegbe a vérnél is vörösebb szónoklatokkal a kommunista agitátorok. Oh, mennyire más a mai május. Min­denki nyugodtan megy munkája után, a lelkekbe visszatért a biztosság érzése, a hit, az akarat és még a sötéten látók belső világát is eltölti a meggyőződés, hogy ez az igazi május: itt most ér­demes élni, küzdeni, dolgozni a jövőbe nézve a szebb, jobb életért. De ma, amikor ünnepeljük a mi má­jusunkat, nem árt, csak használ, ha ünneplésünk közben körül nézünk egy kissé s meglátjuk, hogy az ünnepi tüzek mellett lobognak másféle, idegen tüzek is, amelyek a két év előtti május­kor vSrös fényben lobogtak. És rá kell eszmélnünk egy-két igazságra is. Külö­nösen arra, hogy a két év előtti május óta ugyan sok minden megváltozott, de a magyar ember természete, a magyar tunyaság maradt a régi. Szalmaláng és gyatra tehetetlenség jelzi az elmúlt két esztendőt, amelynek minden egyes percét pedig a keresztény reneszánsz • erősítésére kellett vo'na fö:használnunk. Ehelyett testvérharcot folytattunk, ve­szekedtünk s minden tiz einber uj pártot alakított, ankétoztunk, meg ban­kettoztunk és még ma sem vesszük észre, hogy a visszavonult ellenség, a foiradalmi faji sajtó milyen ravasz cselvetéssel helyezi el aknáit, amelyek előbb, vagy utóbb biztosan felrobban­nak. Ezt megnem látni lehetetlenség és akik még ma is az ellenség malmára hajtják a vizet és a vörös májust elő­készítő forradalmi sajlót szorítják gör­csös ragaszkodással a keblükre, nagyobb ellenségei a keresztény Magyarország megvalósításnak, mint azok, akik ma­gukat nyíltan a másik táborhoz tartozó­nak vallák. Most május reggelén tekintsünk vissza a két év előtti-múltra és nézzünk egy kicsit előre a jövőbe, hogy mit fog hozni számunkra, ha tovább is az elv­telenség, a semmitsem-akarás bűnös könnyelműségével engedjük visszatérni azt a vörös májust, amely egyszer már korbáccsal terelt mindenkit a kommu­nista vörös zászló alá. Most újra szép, tiszta és virágos a május, de vigyáz­zunk, nehogy az undok vörös féreg újból belerakhassa petéit a májusi vi­rág kelyhébe. (Sz.) Sztanykovszky szenzációs vallomása. - fi Tisza-pQp vádlottainak Illáin vacsorát reiáczett. ­Budapest, ápr. 30. A Tisza-pör mai tárgyalásán dr. Szilassy Pál kir. ügyész intézett kérdéseket Hüttnerhez és kérdezte tőle, hogy ha á vizsgáló­bíró és a körlelparancsnokság ügyésze előtt azt mondotta, hogy megbánta vétkét s őszinte vallomást tesz, akkor miért áll most elő azzal, bogy gyónni akar és vakmerően hazudozik, mártírnak akar­ván magát mindenáron feltünteti.!, jól­lehet elég gyáva volt ahhoz, hogy fegy­veres emberek kíséretében kiment a Roheim-viílába és megölte gróf"Tisza Istvánt. Sztanykovszky: (Emelkedett hrngon.) Azt én nem tettem ! Az ügyész kérdésére elmondja ezután, hogy Lengyel Zoltán, a védője, mikor először járt nála a börtönben, azt mon­dotta, hogy csak vállalja a gyilkos: igot, mert igy jobban jön ki. Hüt{ íi ' dr. Ulain Ferenc tanította ki, hogy' mit valljon. Szilassy dr. ügyész: Ön 1920. no­vember 23-án törödelmes beismerő val­lomást tett s ennek alapján halálra ítél­ték. Nem azért vonja vissza most itt akkori vallomásait, hogy szabaduljon a következményektől ? Sztanykovszky : Én akkor megvádol­tam embereket, ezek ártatlanságátakarom most tisztázni. Én ártatlan vagyok és fölemelt fővel megyek a halál elé. Ezután. Fényes László intézett kér­déseket Sztanykovszkyhoz. Fényes: Mikor beszélt először vé­dőjével, dr. Lengyel Zoltánnal ? Sztanykovszky: Ugy emlékszem, 1919. december havában. Fényes : Lengyel emiitett akkor ho­noráriumot, vagy hogy miért vállalta védelmét ? Sztanykovszky : Önként ajánlkozott s azt mondotta, hogy az irániam érzett szimpátiából vállalja a védelmet. (De­rültség.) Fényes: A hadosztálybirósági tár­gyaláson Dobót is ő védte, pedig, mint ez később kiderült, éppen ellentétes ér­dekeik voltak. Sztanykovszky: A Roheim-villában tartott egyik helyszíni szemle alkalmával mondotta Lengyel Dobónak, hogy el­vállalja az ő védelmét is. „ Fényes: Volt-e kinnt ön a fogházból a városban magánügyben? Sztanykovszky: Voltam egy esetben. A fogolytisztek őrkisérettel kimehettek. Fényes: Önt ki kisérte ki ? Sztanykovszky: Paksy deiekiivfel­ügyelö! Fényes: Mi cimen volt Paksy az ön kísérője ? Sztanykovszky: Azt én még magam sem látom ma sem tisztán. Fényes: Nem volt ön kinn a fog­házból egy vendéglőben is? Sztanykovszky: Egy izben igen. A január nyolcadiki helyszíni szemle után Károlyi Imre gróf autóján, amelyet Meltai vezeteti,- én, Paksy deíekíivfel­ügyelő, Dobó és Hüttner a budai Nagy Anna vendéglőbe mentünk és ott dr. Ulain Ferenc fizetségérc megvacsoráz­tunk. (Derültség.) Ezután Kéri Pál védője, dr. Gaál Jenő intézett kérdéseket Sztanykovszky­hoz és kérte, hogy azon kijelentései után, hogy még nagyon sok a Tisza gyilkossággal összefüggésben lévő dol­gott elhallgatott, hajlandó lenne-e eze­ket esetleg zárt ülésben elmondani, Sztanykovszky erre kijelentette, hogy azokat, amiket elhallgatott, semmi körül­mények között sem mondja el. További vallomása során azután kijelenti, hogy Lengyel Zoltán és dr. Ulain Ferenc arra tanították, hogy nem a gyilkosság ügye a fontos, hanem más célok jelentősek : Friedrich Istvánt, a keresztény irányzat vezérét kell kompromittálni, ez a lényeg. Ezután Kéri második védője, Vdr­konyi Oszkár dr. intézett kérdéseket a tanúhoz. Gadó elnök ezután a tárgya­lás folytatását hétfőn délelőtt 9 órára halasztotta el, amikor Sztanykovszky kihallgatásának befejezése után meg­kezdik Almássy Denise grófnő kihall­gatását. Féléu alatt összes hadifoglyaink idehaza lesznek. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint a kormány foglalkozott jungerth Mihály külügyi osztálytanácsosnak revali tárgyalásairól szóló jelentésévei és megadta neki a szükséges felhatalma­zást a tárgyalások befejezésére. Mihelyt Litvinov, aki jelenleg hivatalos ügyek elintézésére Moszkvába utazott, vissza­tér Révaiba, a tárgyalásokat újból meg­kezdik. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban a Hadifoglyok Hozzátartozóinak Egyesü­lete részéről a következő információkat kaptuk: — A hadifoglyok ügye a teljes és végleges befejezés előtt áll. Legkésőbb egy félesztendő alatt összes hadifog­lyaink idehaza lesznek. Keletoroszor­szágban — Keletszibériában — mint­egy kétezer főnyi hadifoglyunk van még, azonban ezeknek a fele is uton van már és május első napjaiban vár­juk őket a trieszti kikötőben. Mintegy ezerkétszáz embert fog hozni a Pierre Benőit francia és Peiho japán hajó. A többi szibériai hadifoglyaink, akiknek száma alig tehető ezerre, Vladivosztok­ban fognak gyülekezni és esetről-esetre különböző hajókra fognak fölszállni. Ezeknek a hadifoglyoknak hazaszállí­tására már nincs szervezve ujabb expedíció, a magyar kormány azonban utijegyckkel látja el őket és akár egyen­ként, akár kisebb Cooportokban térhet­nek vissza. Nyugatoroszországban mint­egy hatvanezer főnyi emberünk van még, akik azonban állandóan jönnek hazafelé. Az a mozgalom, amit az utóbbi időben megindítottunk, főképp annak a négyezer tisztnek és önkéntes­nek érdekében történt, akiket Moszkvá­ban és Szentpétervárott túszként vissza­tartottak. Jungerth Mihály külügyi osz­tálytanácsosnak legközelebbi revali tár­gyalásai főként ezeknek a túszoknak sorsával foglalkoznak. Ma már ugy áll a helyzet, hogy ezeknek a tárgyalások­nak eredményét biztosra vehetjük. A tárgyalások meg fogják állapítani a hadifoglyok kicserélésének módoza­tait is. ii legfelsőbb tanács döntő ülése. London, ápr. 30. A legfelsőbb tanács ma délután 4 órakor a Dow­ning Streeten tartja első tánácskozását. Lloyd George előzőleg értekezik Briand­dal. Franciaország és Belgium kikül­döttei ma -éjszaka érkeztek meg, Olasz­ország kiküldötteit holnap délelőttre várják. Páris, ápr. 30. Azok a pontok, amelyekre nézve a londoni értekezleten egyezségre kell jutni, a következők: Az angol szakértők két napos ultimá­tumot akarnak, a franciák csak május l-ig akarnak várni. A párisi egyezmény tekintetében az angol szakértők hajlan­dók bizonyos engedményekre. A Ruhr­vidék megszállását a franciák zálognak tekintik, amelyből a szövetségesek kö­veteléseiket kielégíthetik, az angol szak­értők ezzel szemben ezt csak kény­szerezköznek tekintik. fi magyar pénz sikere. Páris, ápr. 30. A francia pénzügy­miniszter a magyar pénzügyi kormány­zat kívánságára a magyar korondnak a párisi tőzsdén való hivatalos jegyzé­sét május másodikától kezdödöleg el­rendelte. Budapest, ápr. 30. A Pénzügyi tanács mai, első ülésének megnyitása­kor terjedt el az a szenzációs hir ma­gának a pénzügyminiszternek közlése nyomán, hogy a magyar pénzügyi kor­mányzat kívánságára a francia kormány elrendelte a magyar koronának a párisi tőzsdén május hó másodikától kezdődő hivatalos jegyzését. A magyar koroná­nak husz ponttal való javulása ezzel a hírrel függ össze. fi politikai helyzet. Budapest, ápr. 30. A mentelmi bizottság a Beniczky ügyben kedden délelőtt folytatja a tanúkihallgatásokat, amelyek a keresztény párt meggyőződése szerint semmit sem változtathatnak már azon a tényen. Beniczky Ödön mentelmi jogát a tettenérés fennforgása nélkül sértették meg, ami éreztetni fogja, ha­tását Tomcsányi igazságügyminiszter helyzetére is. Az ellenzéki képviselők tegnapi gyűléséről sem a keresztény párt, sem pedig a kisgazdapárt nem tart sokat. — Ez az uj alakulás — mondotta Dömötör Mihály — annyiféle heterogén elemből tevődött össze, hogy egyön­tetű fellépésre aligha lesz képes. Holnap jelenik meg az ezer és tízezer koronás bankjegyek kicseréléséről szóló rendelet Budapest, ápr. 30. Az államjegy­kibocsátó intézet megalakulásáról és az intézet munkájáról nyilatkozott ma egy ujságiró előtt Popovics Sándor, aki tudvalevőleg az államjegykibocsátó in­tézet elnöke lett. A nyilatkozat szerint az eiökészitő munkálatokat már teljesen befejezték. Május második felében meg fog történni az összes osztrák—magyar bankjegyeknek magyar államjegyekre való becserélése. Az ezer és tízezer koronás bankjegyek becserélésére azon­ban már most sor kerül. Az erről szóló rendelet holnap jelenik tneg,

Next

/
Thumbnails
Contents