Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-26 / 93. szám

Tizenhatodik évfolyam 72. szám. Csütörtök Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra . . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korona Pápa, 1921 április 26. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 44 Kiadóhivatal {{_ Ker. Nemzeti Nyomda XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX I XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX fi magyar államjegyeti és íz Osztrák-Magyar Bank. Bécs, ápr. 25. Az Osztrák-Magyar Bank

x főtanácsa április 28-ra teljes ülést hivott egybe, amelyen valószínűleg a banknak Magyarországhoz való módosult viszonyáról fognak lanácskozni. A bankot igen nagy mértékben érinti az a csere, amelynek során az OsztrákMagyar Bank lebélyegzettmagyar bankjegyeit magyar államjegyekre fogják beváltani. A teljés ülésen'jelentést fognak előterjeszteni a főtanácsnak ama megbeszélés eredményéről is, amelyet a magyar bankintézet felállítása ügyében a magyar kormány képviselőivel folytattak. (M. T. 1.) Román mozgósítás a szerbek ellen. Temesvár, ápr. 25. Hiányo? jelentések alapján mégirták a lapok, hogy az oláh nemzeti liga már hónapok óta erős propagandát folytat abban az irányban, hogy a Bánát szerb megszállás alatt levő részei is Romániához csatoltassanak. Ennek a propagandának a következménye volt az, hogy néhány héttel ezelőtt a román határőrség több szerb megszállás alatt lévő községbe bevonult és lefegyverezte a szerb őrséget. Ezzel azonban ,nem ért véget a szérb•oláh konfliktus, mert az oláh határőrségek még most sem ürítették ki a községeket, söt a szerb határ mentén a románok felvonultatták hadseregük nacionalista csapatait, a vadászokat. Az Arad—Temesvár közötti vasútvonalon már napok 'óta kizárólag katonavonatok közlekednek. A katonák körében is az a felfogás van elterjedve, hogy a szerbeknek a Bánátot és a Timok-völgyét át kell adniok Romániának, mert „nem tűrheti Románia Maré azt, hogy egyetlen román is idegen uralom alatt éljen.* Beniczky és gróf Rdrolyi Imre kardpárbaja. r Budapest, ápr. 25. A Beniczky és gróf Károlyi Imre féle affér ma délelőtt fegyveres elintézést nyert. Miután tizszeri összecsapás után Beniczky a mellén kapott egy vágást, a felek harcképtelenségét megállapították. Beniczky innen a Házba ment. Tirol a Németországhoz való csatlakozás mellett. Bécs, ápr. 25. A Morgen jelenti Innsbruckból: Tirolban 112 ezer szavazatot adtak le a Németországhoz való csatlakozás mellett. Ellene csak 1500 szavazatot adtak le. Az antant megszállja a Ruhr vidéket London, ápr. 25. Hir szerint most már kétségtelen, hogy abban az esetben, ha a németek nem állnak elő elfogadható javaslatokkal, a szövetségesek megszállják a Ruhr-vidéket. S biróság lefoglalta Hüttner iratait. — Hlittner ingadozik a hcresztltérdéseh alatt. — Budapest, ápr. 25. A Tisza pör mai tárgyalását 9 órakor nyitotta meg Gadó István dr. elnök és jelenti, hogy a kérdezés joga Friedrich Istvánt illeti meg. Friedrich feláll és csak ennyit mond : — Nincs kérdezni valóm ! i Utána Gertner Marcell intéz kérdéseket Hüttnerhez. Kérdésére Hüttner kijelenti, hogy 30-án látta őt az Astoriában s jelen vált az indításnál is. Gertner: Határozottan emlékezik erre? Hüttner: Igen ! Utána Lengyel intéz több kérdést Hüttnerhez. Lengyel: A gyilkosság után mondtam-e én valamikor önnek, hogy részem volt a gyilkosságban ? Hüttner: Nem! Ezután Vágó-Vilheim Jenő intéz számos kérdést Hüttnerhez, köztük olyanokat is, amelyek nem tartoznak sorosan véve a tárgyhoz. Számos kérdésére válaszol Hüítner, majd az elnök kérdésére kijelenti, hogy októben 31-ike után Vágótól pénzt vett fel; majd a legtöbb kérdésre „Nem emlékszem"-mel felel. Ezután dr. Vdrkonyi, Kéri Pál védője intéz Hüttnerhez kérdéseket, majd Kéri második védője, dr. Gadl intéz hozzá kérdéseket. Gaál. dr.: Ismertesse részletesén az Astóriában lefolyt gyűlést. Az ülésen résztvett nyolc egyén közül ki volt ott, mikor őn megjelent és ki ment oda később. Hüttner: Nem tudom, hogy ki volt előttem ott és ki jött utánam. Gaál dr.: Megelőző vallomásában pedig ezt elmondotta. Sajátságos dolog, hogy október 28., 29., 30., 31. napjairól órányi pontossággal tudja, hogy kikkel hol beszélt, tudja, mi történt Fényes lakásán és a Royalban, csak éppen a gyilkosság időpontjáról nem tud semmit. Hüttner: Ha ügyvéd ur is olyan helyzetben lesz egyszer . . . Gaál dr.: Nem leszek olyan helyzetben soha! Hüttner (folytatja:) hogy az idegei a pattanásig feszülnek, akkor majd nem tud minden pillanatra visszaemlékezni. Gaál dr.: Emlékszik, hogy az autókban hányan foglaltak helyet, kik és hol ültek ? Hültner: Nem tudom! > Gaál dr.: De főhadnagy ur, hiszen azelőtt ezt elmondotta egészen pontosan! Hüttner: Tudom most is! Én ültem az egyik kocsiban, a soffőr mellett ült Csernyák, azonkivül ebben ültek Láng, Kundecker és Pogány is. A többiek az első kocsiban voltak. Gaál után Polónyi Dezső dr. intézhetett volna kérdéseket Hüttnerhez, Polónyi azonban kijelenti, hogy nincs kérdezni valója, mire Friedrich második yédője, Baksay dr. intéz kérdéseket Hüttnerhez a Bálóné féle emlékkönyv aláírására vonatkozólag, majd felolvassa Hüttnernek Sztanykovszkyhoz intézett levelét, amely olyan lényállásokat tartalmaz a bűncselekményre nézve, amely homlokegyenest ellenkezik Hütternek a mostani főtárgyaláson tett vallomásával, majd a rendőrségen tett vallomására vonatkozólag intéz hozzá kérdéseket, többek közt azt, igaz-e, hogy Nagy Károly detektivfőnök 50 ezer frankot ajánlott tel Hüttnernek aizal, hogy hagyja el Magyarországot. Hüttner kijelenti, hogy ez igaz. — Baksay dr. erre kissé heves hangon szól Hüttnerhez, mire az elnök rendreutasítja. A tárgyalást holnap délelőtt folytatják. A Tisza bünpör mai tárgyalásán hozott birói határozat folytán ma délután 5 órakor birói bizottság szállt ki a Margit-köruti fogház helyiségeibe ésott Hüttner iratait lefoglalta. Mentelmi ügyek a nemzetgyűlésben. — Beniczhy mentelmi ügyétől Mzfelaszlaíás lehet. — Budapest, ápr. 25. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Harmadszori olvasásban is elfogadták az ingó vagyónváltságról szóló törvényjavaslatot. Ezután a megürült bizottsági tagsági helyek névszerinti szavazás uiján leendő betöltésére került a sor. Szünet után az elnök bejelenti, hogy összesen 40 szavazatot adtak le, minthogy pedig névszerinti szavazáshoz legalább 50 képviselő szavazata szükséges, az ülést felfüggeszti. Rassay Károly a felfüggesztés ellen szólal fel, mert még sok olyan képviselő van a Házban, akik nem szavaztak. Az elnök kijelenti, hogy csak 5 perc tartamára függeszti fel az ülést, amihez joga van, mert névszerinti szavazás előtt 5 perc szünet adható. Szünet után elrendelte a szavazást, összesen 64 képviselő szavazott le, 142 képviselő távol volt. — Napirend után a mentelmi bizottság jelentései következtek. Legeza Pál előadó jelenti, hogy Somogyvármegye főügyésze Gaál Gaszton mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert saját helyiségében Kőhalmon engedély nélkül darált s a vámot nem szolgáltatta be. A bizottság a mentelmi jog felfüggesztését ajánlotta, amit maga Gaál Gaszton is kért. A nemzetgyűlés igy határozott. Friedrich István mentelmi ügyében Legeza Pál előadó jelenti, hogy Beniczky Ödön bejelentette Friedrich mentelmi jogának megsértését, mert háza és ő katonai felügyelet alatt áll és törvényhozói tisztében/ezáltal akadályozva van. A mentelmi bizottság nem látja fennforogni Friedrich mentelmi jogának megsértését. A nemzetgyűlés a jelentést tudomásul veszi. Paczek Géza mentelmi jogának megsértését a bizottság nem látja fennforogni.. Dinich Viktor ügyében, akit egy tartalékos hadnagy igazolásra szólított fel, a mentelmi bizottság a mentelmi jog megsértését nem látja fennforogni. Ezután Rubinek István előadó Rupert Rezső mentelmi ügyében tett jelentést. 1920 őszén Rupert egy Szappanos József nevű szolgálatonkivüli alhadnagy tettleg inzultálta. A Rupertet feljelentése során indított nyomozásra kiderült, hogy az inzultus Rupert egy beszédében tett kijelentése miatt történt. A mentelmi bizottság Rupert mentelmi jogának súlyos megsértését látja, egyben javasolja, utasítsa a nemzetgyűlés az igazságügyminisztert, hogy a szükséges megtorló lépéseket tegye meg. A nemzetgyűlés igy határozott. Zákány Gyula mentelmi jogának felfüggesztését a budapesti királyi főügyész kérte amiatt, hogy Zákány egy gépirásos, aláirás nélküli beadványt adott át az igazságügyminiszternek, amelyben felhívta figyelmét az intemálási táborokban történő visszaélésekre s egy E betűvel jelölte meg abban egy tisztnek nevét, akit összefüggésbe hozott a visszaélésekkel. A tiszt ellen ezért fegyelmit indítottak, a vizsgálat beigazolta, hogy Zákány vádjai nem felelnek meg a valóságnak, ezért a tiszt rágalmazás vétsége miatt feljelentést adott be. A bizottság megállapította, hogy Zákány csak törvényhozói kötelességét gyakorolta s azért javasolta, hogy Zákány mentelmi jogát ne függessze fel és ne adja ki a bíróságnak. Dömötör Mihály, Rassay Károly, Sándor Pál, Hencz Károly felszólalásai után a nemzetgyűlés többsége igy is határozott. Az elnök háromnegyed 2 órakor berekesztette az ülést. Budapest, ápr. 25. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága kedden délután folytatja a Beniczky Ödön által bejelentett mentelmi jogsérelem tárgyalását s ha lehetséges, ezen a tárgyaláson be is fejezik az ügyet, melynek izgalmai egyelőre beláthatatlan politikai következményeket igérrtek. Egyelőre még nem lehet a mentelmi bizottság határozatát sem teljes biztossággal tudni, bár valószínű, hogy a keresztény nemzeti egyesülés pártjából való bizottsági többség a mentelmi jog sérelmének megállapítását fogja javasolni s ezzel szemben Rubinek István kisebbségi különvéleményt fog bejelenteni. Kisgazdapárti körökben igen erőteljes hangulat mutatkozik arra, hogy Beniczky mentelmi jogsére mét a Ház ne állapítsa meg, sőt a párt el van határozva, hogy ugy Beniczky, mint Szmrecsányi ellen az 1920. évi I. törvénycikk 14. §-ába ütköző «bűntett miatt az eljárást haladéktalanul megindítsák s ennek lefolytathatása végett mindkét képviselő mentelmi jogát felfüggesszék. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában viszont biznak abban, hogy Beniczky mentelmi jogának megsértését megállapítja a Ház. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában rendkivül éles hangulat mutatkozik Tomcsányi ellen a Beniczkyügyben tanusitott magatartása miatt. Ebből a forrásból vett értesüléseink szerint a mentelmi bizottság ülésén egyáltalán nem sikerült. Tomcsányinak magát igazolni s a mérkőzésben feltétlenül alul maradt. A keresztény párt el van tökélve arra, hogy Tomcsányi minisztersége mellett semmiesetre seiri hajlandó tovább támogatni a kormányt. Ezzel szemben a kisgazdapártban az a hangulat, hogy a párt semmiesetre sem engedi meg azt,- hogy ismét a királykérdéssel kapcsolatban a kereszténypárt kitorpedózzon egy szabadkirályválasztó minisztert. A párt egyes részei előtt ugyan nem szimpatikus Tomcsányi szerep'ése, de ebben a kérdésbei: a párt egyértelmüleg fedi a miniszter magatartását. A két ellentétes felfogás összeütközésből nagyon könnyen megtörténhetik, hogy csakugyan részleges kormányválság fog bekövetkezni, ami könnyen arra is vezethet, hogy az egész kormánynak egyébként labilis állása megrendül, az ekként előrevetett válság újból tengeri