Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-19 / 87. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 72. szám. Csütörtök Pápa, 1921 április 19. JWETffB wktsüzl Előfizetési árak: 400 K Egész évre . Fél évre . . Hegyed évre Egy hóra . . 200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség j| Kiadóhivatal ]{_ Ker. nemzeti Nyomda SS ss KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. X " | XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX M angol bánpsztrájk kudarca. London, ápr. 18. (Reuter). A bá­nyászok kiküldöttei április 22-én fognak Londonban értekezletre összeülni. Az értekezlet napjáig egyetlen bányában sem fogják megkezdeni a munkát. London, ápr. 18. (Reuter.) A Daily Herald a vasúti és szállítómunkások határozatairól a következőket irja: A munkásmozgalom emberemlékezet óta tegnap szenvedte a legsúlyosabb ve­reséget. A vereség oka a szolidaritás hiányában keresendő. Az ország minden részéből beérkező jelentések beszámoltak a folyton növekedő ellentállásról oly harc ellen, amelyet politikainak s nem tisztán gazdaságinak tekintettek. A kor­mány széleskörű intézkedéseit, amelyek arra szolgáltak, hogy az élelmiszerek szállítását önkéntesek utján biztosítsa, a munkásosztályok teljes erejükkel tá­mogatták és igen sok munkás készen volt arra, hogy ne a szakszervezet, hanem a kormány szolgálatába álljon. Két skót kerület kivételével mindenütt teljes a nyugalom és az önkéntelen munkanél­küliség gondolala nyomasztóan hat a kedélyekre. A munkások többsége a kommunista elemekkel szemben elutasító magatartást tanusit. Az angol munkásság legnagyobb része polgárokból áll, akik a törvényt tisztelik, akiknek szavára a szakszervezetek intim tanácskozásainál nem hallgatnak, akik azonban végül olyan események alkalmával, mint a leg­utóbbiak voltak, mégis érvényre julnalc. ft franciák elárulük taplt. Páris, ápr. 18. (M. T. I. Szikratáv­irat.) Nagy feltűnést keltett, hogy a francia kormány véglegesen felmondta a barátságot Wrangel tábornoknak. Elfüeg a küzalkalimtíaknak, Budapest, ápr. 18. (M. T. 1.) A hivatalos lap holnapi száma közli a kormány rendeletét a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére engedélyezett kedvezményes áru ruha kiválthatásához engedélyezett előleg tárgyában. A rendelet szerint az igény­jogosultak részére a rendeletben meg­állapított módok mellett legfeljebb 1000 korona előleg adható. Görögországban elrendelték az ostromállapotot. Bécs, ápr. 18. (A MTI. magánjelen­tés). A Deutsche Allgemeine Zeitungnak jelentik Athénből: A görög kormány kénytelen volt a napokban egész Görög­országra ostromállapotot hirdetni. En­nek oka az, hogy egyrészt a két leg­erősebb párt éles politikai viszályban áll egymással, másrészt a lakosság egyre jobban belefárad a háborúba. A legutóbbi kisázsiai hadmüveletek ember­ben anyagban és pénzben rengeteg ál­dozatot követeltek. Az állam pénzügyei anHyira megromlottak, hogy a venizelis­táknak most könnyű sikerük van a kor­mánypártok ellen irányuló mozgal­mukban. Lengyelország Felsö-Szilázis megszállására készül. Berlin, ápr. 18. A „Schlesische Landeszeitung" szerint egyre komolyab­ban híresztelik, hogy Lengyelország sor­katonasággal rövidesen meg fogja szállni Felsősziléziát. Már napok óta több hadosztály készen áll az útra. Páris, ápr. 18. (Havas.) A Temps az Elyséeben tartott értekezletről a kö­vetkező jelentést közii: Az értekezlet azokkal a katonai és gazdasági rend­szabályokkal foglalkozott, amelyekre május 1-je után nyomban sor kerül, mihelyt a jóvátételi bizottság elkészül azzal a jegyzőkönyvvel, amely Német­országnak a kötelezettségei teljesítése körül elkövetett mulasztásait felsorolja. Ezek között a rendszabályok között, amelyeket Franciaország szövetségesei­ve! egyetértve hajt végre, szerepel az is, hogy megszállja katonailag a Ruhr­vidéket és azt gazdaságilag a jóvátétel számlája javára kiaknázza. Ez a meg­szállás szükségessé teheti, hogy ismét behizják az 1919-es évfolyamot, ameiy csak nemrégiben szerelt le, sőt való­színűleg szükségessé teszi az 1918. évfolyam behívását is. Foch marsall jelentést terjesztett elő azoknak a ka­tonai erőknek a nagyságáról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szövetsé­gesek kényszerrendszabályainak keresz­tülvitelét minden eshetőségre biztosítsák. Bécs, ápr. 18. A városházán és a városház-téren ma Ausztria valamennyi foglalkozási ágának szervezete nagy­gyűlést rendezett a Németországhoz való csatlakozás ügyében. A népejar­nokban és a városháza előtti téren több gyűlést tartottak, amelyeken a szónokok a Németországhoz való csatlakozás mel­lett szálltak sikra. Az elfogadott hatá­rozati javaslat követeli, hogy Ausztria a népszövetség előtt élhessen azzal a jogával, hogy a csatlakozás iránt való kívánságát kifejezésre juttassa. A hatá­rozati javaslatot átadták dr. Mayr szö­vetségi kancellárnak. A tüntetés végén mintegy 2—3000 főnyi tömeg a francia követség épülete elé vonult, ahol pfuj-pfuj kiáltásokkal tüntettek, azután elénekelték a „Wacht am Rhein" és a „Deutschland, Deutsch- land über alles" kezdetű himnuszokat. A rendőrség alig tudta megvédelmezni a követség épületét a tömeg ostromától. A tömeg ezután az olasz követség elé vonuit, ahol hasonló jelenetek játszódtak le, majd a német követség elé vonult, ahol viharos tüntetés volt a csatlakozás mellett. mam, len u réHp ellen laliit Hütrner Budapest, ápr. 18. A Tisza-pör mai tárgyalását fél 10 órakor nyitotta meg Gadó István dr. elnök. Megálla­pítja, hogy a vádlottak és védők jelen vannak és bejelenti, hogy a bíróság megkezdi Hüttner Sándornak tanuként való kihallgatását. Hiittner kihallgatása előtt azsnban figyelmezteti a vádlotta­kat, hogy Vágó-Viiheim Jenő vallomá­sára vonatkozólag megtehetik észrevé­teleiket. Elsőnek dr. Gaál Jenő védő szólal fel és bejelenti, hogy Kéri Pálnak fon­tos kijelentenivalói vannak és kéri a bíróságot, intézkedjék, hogy a Paksy János detektivfelügyelő letartóztatására vozatkozó jegyzőkönyvek a per iratai­hoz csatoltassanak. Dr. Szilassy Pál ügyész szólal fel, ellenzi a Paksy de­tektivfelügyelő letartóztatására vonatkozó iratok beszerzését és tiitakozik a véde­lem azon lörekvése ellen, hogy a iaikus közönség előtt olyan benyomásokat akar kelteni, mintha az ügyészség sérelmes intézkedéseket követett volna el. Dr. Salusinszky védő kéri, hogy Ulainnak beadványát utasítsák vissza, mert Ulain dr. tanuként is szerepel az ügyben. — Dr. Gadó elnök kijelenti, hogy a bíró­ság nem engedheti meg, hogy a véde­lem irányítsa a pör lefolyását. A bíróság nem törődik a közvélemény megnyilat­kozásával és bár a közvélemény halált kiáltana is a vádlottakra, a bíróság fel fogja őket menteni, ha ártatlanoknak fogja őket találni. Dr. Gaát Jenő védő semmiségi pa­naszt jelent be a bírói székből elhang­zott kijelentések miatt. A bíróság rövid tanácskozás után a panaszt elutasítja, a Paksy detektivfelügyelő letartóztatá­sára vonatkozó iratok beszerzését mel­lőzi és elutasítja az Ulain dr. beadvá­nyának visszautasítására vonatkozó in­dítványt is. Dr. Gaál védő a biróság végzésének két részére vonatkozólag semmiségi okot jelent be. Ezután Kéri Pál szólal fel és kijelenti, hogy a vád­lottak őrá vonatkozólag terhelő vallo­mást nem tettek. Utal azokra a sajtó­támadásokra, amelyek nyomán őt le­tartóztatták. A lapok azt irták, hogy Almássy Denise grófnő őt felismerte volna. Ez nem áll. Friedrichnek nincs megjegyezni valója. Fényes előadja azután, hogy a Nemzeti Tanácsot ugy állították be a tárgyalás során, mintha az előkészítette volna a forradalmat. Egyik vádlott azt vallotta, hogy a Nemzeti Tanács november negyedikére készítette elő a forradalom kitörését. Ez nem áll. A Nemzeti Tanács semmi­féle forradalmat nem készített elő. — Gaertner és Vágó szintén megtették megjegyzéseiket a vallomásokra vonat­kozólag. Az elnök kérdésére Friedrich kijelenti, hogy Gaertner Marcellt nem ismeri és sohasem látta. Ezután megkezdték Hiittner Sándor tanuként való kihallgatását. Hüttner val­lomásában részletesen elmondja, hogy Sztanykovszky révén inikéntkerültA'dro/yí Mihály közelébe, hogyan ismerkedett meg Csernyák századossal, hogyan ala­kult meg a katonatanács s milyen sze­repe volt a forradalom előkészítésében. Az elnök kérdéseire elmondja, hogy a Nemzeti Tanács részéről Friedrich járt be a katonatanácsba, ezzel szemben a katonatanácsból Csernyáknak volt sza­bad a Nemzeti Tanácsba bejárni. Elnök: Nem tud-e arról, hogy október 27-én bizonyos értekezlet volt és hogy ez hol volt? Hüttner: De igen, tudok erről, az Astóriában vagy a Károlyi pártban volt. Elnök: Tud-e arról, hogy ezen az értekezleten határozott lépés történt a tekintetben, hogy a Nemzeti Tanács az eddigi forradalmi rendszerrel szakítson ? Hiittner: Igen, onnan tudom, hogy Csernyák közölte velem, hogy elhatá­rozták néhány' vezető egyén letartóz­tatását. Elnök: Neveket nem tud, hogy kik voltak ezek a főkorifeusok ? Hüttner: Lukasich báró, Tisza és Bangha. Elnök: Tud-e arról, hogy 27.-én egyesek meggyilkolásáról is szó esett? ° Hüttner: Igen, állítólag Magyar Lajos tett ilyen indítványt. Elnök: Tud-e arról, hogy ezen az ülésen három egyén meggyilkolását határozták el. Hüttner: Hallomásból tudom. Elnök: Tud-e arról, hogy ezen hatá­rozat végrehajtására mintegy végrehajtó bizottságot küldtek ki és kik voltak annak tagjai? Hüttner: Tudom. Kéri, Fényes és Friedrich. Az elnök kérdéseire ezután elmondja, hogy mindezt Csernyák közléseiből tudja, amelyek a későbbiek során beigazolód­tak. Később emiitették, hogy már van­nak emberek a gyilkosságra, ekkor hallotta Sztanykovszky és Horváth­Sanovits nevét. Elmondja ezután, hogy október huszonkilencedikén Kéri Dobó­val tárgyalt a Károlyi pártban, ő a beszélgetést egy toalettszobából hall­gatta. Kéri igyekezett Dobót megnyerni a gyilkosságra s egyben igyekezett el­oszlatni Dobó aggályait. Elnök: Történt-e valami intézkedés ezen a délelőttön? Hüttner: Kéri utasítást adott, hogy kutassák ki, hogy Tisza budapesti villájában tartózkodik-e vagy elutazott geszti birtokára. Elnök: Kinek adott erre megbízást? Hüttner: Vágónak. Az elnök ezután Hiittner kihallgatá­sának folytatását a holnapi tárgyalásra halasztotta. Leniploi'szág és Oroszország a Berlin, ápr. 18. A lengyel ország­gyűlés szombaton harmadik olvasásban is ratifikálta a rigai békét. A mai nap­pal tehát Lengyelország és Oroszország között megszűnt a hadiállapot. A len­gyel kormány proklamációban köszö­netet mondott a lengyel katonaságnak a maga és a nép nevében, a helyre­állított Lengyelország függetlenségének létének megtnentéseert. A Keresztény Kisgazda és Földmives-Szövetség közgyűlése. A Keresztény Kisgazda és Földmives­szövetség szombaton és vasárnap tar­totta kerületi gyűlését Pápán a Szövetség érdekkörébe tartozó községek kiküldöt­teinek részvételével. A vasárnapi nagy­gyűlést megelőzőleg szombaton az ér­dekelt községek házhely, kishaszonbérlet és közlcgelő ügyeit tárgyalták meg csoportonkint a kiküldöttek jelentése alapján. Vasárnap délelőtt 10 órakor vetle kezdetét az együttes ülés a Griff-száló nagytermében, amelyen a plakátokon hirdetett képviselők közül egyedül meg­jelent Schandl Károly dr. nemzetgyűlési képviselő, az „Uj Barázda" c. fővárosi kisgazdalap felelős szerkesztője is részt­vetl. A többi képviselő a politikai vál­sággal kapcsolatos megbeszélések miatt kénytelen volt a fővárosban maradni. Az együttes gyűlést, mint ideiglenes elnök, Zsilavy Sándor nyitotta meg rövid beszéddel. Majd letárgyalták a hosszú tárgysorozatot, ameiy felölelte a magyar mezőgazdaság legaktuálisabb kérdéseit, a kisgazdatársadalom sérelmet és kívánságait (a gabona szabad for­galma, őrlési dijak leszállítása, a föld­reform kérdése, a birtokok vagyonvált­sága, a kisgazdaügyi minisztérium vissza­állításának kérdése, a közlegelők sürgős létesítése, az aratómunkásuk védelme), valamint a Szövetség belső ügyeit és kiépítésének kérdését. A kora délutáni órákba belenyúló gyűlés eseménye

Next

/
Thumbnails
Contents