Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-04-19 / 87. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 április 19. Schandl Károly képviselő megnyitó utáni beszéde volt, amelyben a dema­gógia nélküli objektivitással és mély közgazdasági tudáson alapuló szaktu­dással ismertette behatóan a földmives­politika kérdéseit s különösen a föld­reform kérdésével foglalkozott kimerí­tően. Délután fél 5 órakor népgyűlés volt a Griff-szálló nagytermében, amelyet az alkalmatlan esős időjárás ellenére is megtöliött a közönség. A gyűlést Zsilavy Sándor nyitotta meg annak a gondolat­nak kifejtésével, hogy a keresztény tár­sadalomnak a választásokon elért győ­zelme még nem végleges győzelem, mert a zsidóság óriási gazdasági ha­talma, amelyet a legutóbbi ötven év alatt magához kaparintott, még mindig megtöretlenül, hatalma teljébén áll. Mint­hogy pedig gazdasági erők nélkül min­den politikai erőkifejtés összeomlik, min­denki előtt világos a cél: tömörülni a talán évtizedekig tartó gazdasági harcra. Ez a harc súlyos és nehéz 8 győze­lemre máskép nincs kilátás, mintha csak minden keresztény magyarösszefogebben a gondolatkörben megalkuvás nélküli cselekvésre. Nyilt hadüzenet ez nekik, mint ahogy nyíltan megüzeni Dunántul keresztény kisgazda társadalma hevében azoknak, akik a vörös uralmat még­egyszer vissza akarnák hozni, hogy az élet-halájharcban kíméletlenül elfogják tiporni őket. Az éljérizé$sel fogadott beszéd után Schandl Károly, a csongrádi kerület képviselője állott fel szólásra és mon­dott két órás rendkívül értékes, a ma minden problémáját úgyszólván felölelő és megvilágító beszédet, amelyet sürün szakított m-g a helyeslés és éljenzés. Beszédje elején rámutatott arra, hogy a világháború kitörésének nem az ak­kori magyar vezetők voltak az okai, hanem a szabadkőművesség, amelynek szellemi irányítása ptdig teljesen zsidó kézen volt. Amikor a hármas ántánt nem bírt velünk, a francia és olasz szabadkőművesség mesterkedésére el­lenünk jött Olaszország és Románia is. St tisztikai adatokkal iilusztralta, hogy a háborús központok, amelyek rengeteg ti sznot húztak a háborúból, kilencven szátalénaban zsidó befoiyás alatt ál­lottak. A háború során, amig a keresztény intelligencia lerongyolódott, a zsidóság túlnyomó íésze magához harácsolta a pénzt s a magyar földet, amelynek harminchárom szazaleka jutott kezebe. Amikor a páholyok látták, hogy ez a féktelen kapzsiság rossz vért szült a frontokon harcolók között s tartani kellett atiól, hogy ^hazajőve nagy szá­monkérést rendeztek, kidobták a forra­dalom j Iszavat, hogy ezzel eltereljék magukról a figyelmet. Ez sikerült nekik s az ország a forradalom lejtőjén elju­tott abba a szégyenletes állapotba, hogy az ország 21 élet-halál ura: a népbiztosok közül tizenhat volt galíciai söpredék. Az ország a diktatúra bukása után a rettenetes erkölcsi és anyagi fertőből keresve a kiutat az egyetlen igaz alapot: a keresztenység alapját valaszíotta s hozott össze keresztény törvényhozó testületet: a nemzetgyűlést. A nemzet­gyűlés rettenetes nagy feladatokra vál­lalkozott s azok jórészét sikeresen meg is oldolta. Áttért ezután a pénzügyi és földmives­politikai kérdések ismertetésére. Pénzünk értéke örvendetesen javul s minden re­mény meg van arra, hogy a forradalom és a kommunizmus milliárdos kártevéseit zökkenés nélkül ki tudjuk heverni. A földreform megvalósításával tovább késni nem lehet, mert máris késő és nagyon fel attól, hogy ha rövidesen végre nem hajtják, a mezőgazdaság katasztrófális helyzetbe jutva, a földreform kérdéséből nem lesz semmi. Kitért ezután — és ezt hosszasan fejtegette — a magyar mezőgazdaságot fenyegető veszedelemre. A gabona fogalma szabaddá lesz két hét alatt. A gabona világpiac azonban kezd ugy kialakulni, hogy a gazdák nem sokat nyernek a szabadforgalommal, mert a külföldi buza máris jelentkező versenye arra fogja kényszeríteni a gaz­dákat, hogy olyan alacsony áron adják el a búzát, (5—600 K), amelynél ter­melési költségeiket is nehezen találják meg. A kormánynak tehát gondoskodni kell, hogy helyes vámpolitikával a kül­földi verseny hatását csak olyan mér­tékben hagyja érvényesülni, amig ez nem jelent veszedelmet a magyar ga­bonatermelésre nézve, amely végered­ményében a mindnyájukat tápláló ma­gyar kenyér kérdése is. Rámutatott arra, hogy nálunk az ol­csósági hullám jóformán csak az állat­tenyésztés terén jelentkezik erősen; az állatárak erősen leestek, amihez hozzá­járult az országos jellegű takarmány­hiány, amely arra késztette a gazda­közönséget, hogy állatállományát nagyon is megritkítsa. Nagy lévén igy a kínálat, gyorsan morzsolódtak le az árak s óriási veszteségek érték az állattenyész­tést. Hogy a további veszteségeknek elejét vegyék, lehetővé kell tenni a kül­földre való száilitást, mert ez némi ja­vulást fog jelenteni. Szükséges, hogy a kormány a gazdatársadalom segisé­gére siessen a nagy gazdasági válságban, mert ha a gazdatársadalmat, amelyre pénzügyi politikánk súlypontja esik, ka­tasztrófa éri, azt meg fogja erősen sinyleni az egész magyar társadalom. Beszédje végén rámutatott arra, hogy a keresztény kisgazdatársadalomnak, az intelligenciának és munkásságnak egy­más mellett kell haladnia s mindegyik­nek csak jóbarátot és nem ellenséget kell keresnie a másikban. A liberális tábor nagyon szeretné átnyergelni a kisgazdapártot, de az a meggyőződése, hogy ez nem fog sikerülni, niert a föld­mives nép tudja, hogy létérdeke a keresztény alapon való állásfoglalás. Ha esetleg akadnának is a pártból, akiket esetleg sikerül átnyergelniük, a párt zöme hűen kitart az eredeti programm mellett, mert jól tudja, hogy csak keresztény alapon épülhet föl a mind­annyiunk által óhajtott keresztény Nagy­Magyarország. — A hallgatóság a beszéd végén lelkesen éljenezte Schandit. Kalmár Ferenc kisgazda köszönö szavai után Zsilavy Sándor záróbeszé­dével ért véget a közgyűlés. — Nyolc órakor a Griffben Schandl Károly tisz­teletére bankett volt, amelyen sok pohár­köszöntő hangzott el a keresztény kis­gazda törekvésekre. HIREK. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — menyország". — Estély a Kath. Leánykörben. Értékes, szép szamokból összeállított műsorral kedveskedett a Kath. Leánykör hálás közönségének vasárnap. Az estély­nek, amely, mint mindig — szoros értelemben véve a jelzőt — telt ház előtt folyt le, első pontja a kör tagjai­ból összeállított kar éneke volt. Kedves kép volt a bu2gó, lelkes énekesnők cso­portja, kaptak is tapsot bőven ! De ked­ves, szépen, lágyan összecsendülő volt az énekük is. Schlamadinger Vendel, a kar buzgó vezetője kis karral sok élvezetett szerzett a hallgatóságnak. Majd dr. Sulyok Dezső, a fiatal gárda egyik nagyon értékes, szimpatikus tagja tar­tott szabadelőadást az újkori társadalom fejlődéséről. Ügyesen, közvetlenül raj­zolta meg az utat, amelyen a társadalom mai berendezkedéséhez eljutott. Rámu­tatott a Keletről felérik hömpölygő áram­latra, amely romba akarja dönteni a ma társadalmát s a benne rejlő nagy ellen­mondásokra, amelyektől hemzseg s ame­lyek előbb-utóbb maguk alá temetik a lázas, lehetetlen rendszert. A kedves közvetlenséggel elmondott beszéd után, amely komoly szaktudást árult el, hum­mer Mici énekelt. Valami finom lágyság teszi nagyon élvezetessé, meleg tónusuvá az éneket, amelynek szépségét nagyon emeli az előadásában megnyilvánuló kedves szerénység. Nagyon szép, elegáns volt Trauner Margit zongorakisérete. Majd újra a kar énekelt. Különösen az utolsó, csilingelő kis dalt énekelték bá­josan. Az utolsó szám Erdélyi Zoltán­nak a jókedvtől sziporkázó 2 felvonásos vígjátéka, a „Cselre cselt!" volt. A sze­replők: Kiss Mici, Fa Emma, Bizub Margit, Frauendinszt Dénes, Horváth Ernő és Szalmay Imre meglepő ügyés­séggel, eleven fordulatossággal játszot­tak. Különösen egyik-másik jelenetét elsőrendűen játszották meg. A közönség nagyon élvezte a játékot s a darabot egyaránt. — Az estélyt Horváth Terus és Irén rendezték sok fáradsággal, ügyes­séggel és — fényes sikerrel! — Löw Immánuel kifogásai a vádirat ellen. A dr. Löw Immánuel szegedi főrabbi ellen indított büntigy­ben a szegedi ügyészség vádiratot ter­jesztett be, amelyben dr. Löwöt felség­sértés és izgatás büntette, továbbá kormányzósértés vétsége cintén vádolja. Az ügyészi vádirat ellen dr. Baracs Marcel most küldte el a szegedi tör­vényszék vádtanácsához kifogásait. A vádirat elleni kifogásokban a védelem a legaprólékosabb részletességgel igyek­szik kimutatni, hogy Hollósi cikke, valamint a vizsgálat során tett vallo­mása csupa valótlanságot tartalmaz. Végül arra kéri a vádtanácsot, hogy Löw Immánuel ellen szüntesse meg az eljárást, mert bűncselekményt nem követeti el. A szegedi törvényszék vád­tanácsa a kifogások fölött való tár­gyalást előreláthatólag május elején tartja meg. — Vezérlő bizottsági ülés. A ker. Szoc. Párt szakszervezetek és a Ker. Munkás-egyesület választmánya f. hó 20-án, (szerdán) este 6 órakor a Ker. Munkás-egyesület helyiségében fontos ügyben ülést tart, melyre az érdekel­teket meghivja az Elnökség. — Műsoros est a Ker. Munkás­egyesületben. Mult vasárnap teljes sikerrel vette fel a Ker. Munkásegyesü­let a két év előtt kénytelenségből meg­szakadt működésének fonalat. Annyi kálvárián keresztül visszaszerzett helyi­ségét zsúfolásig megtöltötte az érdek­lődő közönség. Sokan, akik már nem tudtak bejutni, kénytelenek voltak eltá­vozni. A szociáldemokrata-kommunista brutális rombolás következtében ülő­helyek sajnos még ,csak korlátolt szám­ban állnak rendelkezésre. De minden előadás közelebb hozza azt az időt, amikor az egyesület régi felszerelését ismét beszerezheti. Éppen ezért és még tekintve a kulturális és szociális célt, nem tudjuk megérteni, miért ragaszko­dik a oly mereven a rendőrség a tör­vény betűjéhez, mikor az úgyis csekély' bevételnek majdnem felét magának kö­veteli. Az egyesület vezetősége különben lépéseket tett, hogy a törvény szelle­mének helyesebb értelmezését kieszkö­zölje. — Az ünnepélyt a tanítóképzői kisebb zenekar nyitotta meg precízen előadott és többször megújrázott magyar nótákkal. Borseviczky Károly biztos fel­lépéssel Medgyasszay Vince: „Ébredj Magyar"cimü költeményét szavalta. Majd Németh Dénes kertészeti felügyelő na­gyon tanulságos és kimerítő szabad­előadást tartott a kertgazdaság köréből. Nem tudjuk eléggé dicsérni a nép gaz­dasági kulturájáí fejlesztő ilynemű elő­adásokat, hiszen az oly kis térre szo­rult magyarság anyagi előhaladását támogatjak. Az egyesület műkedvelői a Leánykérő cimü egyfelvonásos szín­darabot adták elő kifogástalan betanu­lással. Nem tagadhatjuk el, hogy nekünk jobban imponál az a kedves ifjúság, amely a kenyérkereső munkán kívül vállalkozik ömnüvelő és nemesen szó­rakoztató fellépésre, mint akár a leg­kiválóbb színész. Nagyon jól alakítottak Somogyi József, Bognár Mariska Fersch Józset. Dicséret illeti meg Fazekas Ka­tust, Balogh Zsuzsikát, Tálos Mancit, Vargha Lujzát, Kalgos Gyulát, Prém Józsefet és Mógor Jánost. A betegség folytán elmaradt énekszámért kellemes kárpótlást nyújtott végül ismét a tanító­képzői zenekar pompás magyar darab­jaival, miket zajosan megtapsolt a kö­zönség. (K.) — Választmányi ülés. A dohány­gyáriak ker. szoc. szakszervezete ma (kedden) este fél 7 órakor a Ker. Munkás-egyesület helyiségben (Szent­ilonai u. 12.) választmányi ülést tart, amelyre pontos megjelenést kér az Elnökség. — Harmincöt évig a pincében. Hátborzongató bűntény tartja izga­lomban Wienerneusíadt lakosságát. Egy ötéves gyermeket ezelőtt harmincöt év­vel egy Berger Alajosné nevü asszony a pincéjében befalazott s harmincöt évig ott tartotta. Egy kis téglanagyságu lyukon dobált be neki egy kis eledelt. A kis gyerekbői 40 éves ember lett, hosszú szakála nőtt, haja a válánál lejebb ér s inkább vádállatnak néz ki, mint embernek. A borzalmas esetre ugy jöt­tek rá, hogy Bergerné megbetegedett s haldoklásakor meggyónta a papjának borzalmas büntettet. A pincében meg­találták a befalazott embert, arca és teste csupa mocsok volt, szakálla a derekáig ért, tekintete őrülté, teljesen mezitelen s beszélni nem tud, csak állandóan üvölt. Az asszonyt nem lehet felelősségre vonni, mert egy órával utóbb meghalt. A rendőrség azt hiszi, hogy a szerencsétlen ember egy osztrák főúri hölgynek a törvénytelen gyermeke, akit ennek az asszonynak a gondjaira bíztak, vagy hogy felnevelje, vagy hogy pusztítsa el. — Az Ébredők és Szmrecsányi. Az Ébredő Magyarok Egyesületének központi intéző bizottsága körlevelet intézett az Egyesület vidéki csoportjai­hoz. A körlevél foglalkozik Szmrecsányi György elnöknek az Egyesülethez való viszonyával s azokkal a híresztelések­kel, amelyek szerint az Egyesület a kis­gazdapárthoz csatlakozott volna. Az intézőbizottság megállapítja, hogy az Egyesület elnöke, Szmrecsányi György a királykérdésben a legitimizmus mel­lett erősen exponálta magát. Ez a körül­mény mindenféle híresztelésre adott alkalmat, miért is az intézőbizottság kijelenti, hogy a vezetőség Károly királynak visszatérése körül semmiféle szerepet sem játszott. Minthogy az országos választmány ugy látta, hogy az Egyesület céljait veszélyeztetné, ha élén a királykérdésben exponált ember állana, felszólította Szmrecsányit, — akinek neve elválaszthatatlanul össze­forrt az Egyesület eszméjével s akinek áldozatos, bátor, uri magatartása min­denkor követendő példa marad az ébredő magyarság előtt — hogy elnöki tisztségét bocsássa az Egyesület rendel­kezésére. Szmrecsányi azonban nem mondott le hanem közölte az intéző­bizottsággal, hogy az uj alapszabályok alapján összeülő közgyűlést tartja hiva­tottnak ,e kérdésben dönteni. A köz­ponti intéző-bizottság ünnepélyesen til­takozik e határozatainak olyan beállí­tása ellen, mintha az legitimisták ellen irányulna s az egyesületet lekötné a szabadkirály választókmellett. Megcáfolja azt a híresztelést is, amely szerint az egyesület csatlakozott volna a kisgazda­párthoz. A kisgazdapárt ülésén a vezető­ség egyik tagja csak mint összekötő jelent meg, ilyen összekötő azonban a keresztény párt ülésein is megjelenik. A körievei azzal végződik, hogy az egyesület nem engedi a zsidókérdésben vallott rendithetetlenségét más kérdések által elhomályosítani. — Az Ébredő Magyarok Egye­sülete pápai csoportja hivatalos óráit vasárnap, kedden és csütörtökön dél­után fél 3—4 óráig tartja, mely idő alatt az igazolásra jelentkezőket, uj belépőket és bármilyen ügyben érdeklődőket szive­sen látja az egyesillet vezetősége. Kiadó: Ker. Nemzeti Nyomda vállalat. Laptulajdonog: a Pápai Ker. Szoc. Párt. SZÍNHÁZ. Annuska. Gárdonyi Géza kedves vígjátéka gyönyörködtetett egyszerű, természetes alakjaival bennünket. Leve­gője tiszta és derűs, életfilozófiája köz­vetlen és egészséges, alakjai a magyar falu kedves emberei. Annuskát a darab címszerepét Tömöry Nusi játszotta na­gyon bájosan, mesterkéletlenül gyer­mekes egyénisége rendkívül vonzó volt. Partnere Békefy uj oldalát mutatta be komoly szerepében, melyet rendkívül nagy készséggel játszott tneg. Nagyon jó anya volt Homokay Gabriella, míg Szécskay alakítása kissé vontatott és élettelen volt. Parlagi kacagtató János barátja, őszinte sikerre talált. Kevésbé jól játszott Nádasy Mici és különösen Telekán. (S.) Hornyos zsindely hódfarkú zsindely, faltégla, alapcsövek azonnal szállíthatók hivatalos árak mellett. Használt zsindelydeszka kapható. I Eisö Szombathelyi Gőzfégiagpr Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents