Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-08-08 / 59. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1920 augusztus 10. A mai „Te Deum"-ra sietők gondolatvilágába keresnek utat ezek a sorok. Szomorú emlékek buknak föl a lelkünkben. A letiport keresztény világnézet, a vörösre festett nemzeti lobogó, a véres kegyetlenke­dések és sok más szomorú árnya a szeren­csétlen négy és fél hónapnak vonul el előt­tünk. Nehéz ezeket a visszajáró kísérteteket elűzni, nehéz felejteni annak, aki sokat ve­szített és sokat szenvedett s én mégis azt szeretném, hogy az ünnepélyes hálaadó isten­tiszteletről hazatérők lelke tele legyeh kien­gesztelődéssel, megbocsátással. Senki ne értsen félre: nem az az én vágyam, hogy az elkövetett sok bün büntetlenül maradjon, hogy a büntető igazság kezét lefogjuk. Nem. Aki bűnös, bűnhődjék. Bűnhődjék bűnének foka, nagysága szerint. A nemzet élete ellen vétene az, aki az igazság kezéből hamis jel­szavak alatt ki akarná csavarni a büntető ostort. Az annyira megbontott jogrend igy sohasem találná meg egyensúlyát. Az állami életnek megvannak a maga, erre a célra ki­fejlesztett szervei, azok hadd dolgozzanak zavartalanul, a szigorú igazság utasításai szerint, a társadalom pedig minden erőt meg­feszítve, felejtve, megbocsátva, készítse elő a kiengesztelődés útját. Az igazi, szubjektív színezéssel meg nem hamisított evangeliumi gondolatnak kell úrrá lennie fölöttünk és bennünk: tudjunk megbocsátani, felejteni I Ki nem látná, hogy az elmúlt szomorú idő messze lökte az embereket, sőt egyes társa­dalmi rétegeket is egymástól. Ugy-e az is világos, hogy annak a társadalomnak az élete, amelyben sok a centrifugális erő, sima, a fejlődést szolgáló nem lehet. Egészséges jövőt csak ugy várhatunk, ha az elmúlt nem­zeti szerencsétlenségek által egymástól messze elsodródott rétegek újra egymáshoz közeled­nek. A közeledést kezdjük meg mi, akiknek kevesebb és kisebb a bünük a nemzet elbu­kásában. na mi meginauiunx, azoxnax, axiKei messze elragadott tőlünk az elmúlt idő, nem kell oly hosszú s oly nehéz utat tenniök, hogy újra találkozzunk. A gyűlölet apostol sohasem volt. Megbá­nást sohasem fakasztott a lelkekből. Nekünk akarnunk és munkálnunk kell, hogy azok, akiket megrontott az elmúlt idő, akikben a nagy nemzet-, társadalomföntartó igazságok, eszmék iránti bizalom, hit, lelkesedés kialudt vagy meggyengült, megérezzék, megtudják, hogy vesztettek, hogy szegények, hogy kol­dusok, hogy megtévedtek. Ez az első lépés ahhoz, hogy a megbánás könye csillanjon meg a niegtévelyedettek szemében. De ezt csak ugy tudjuk elérni, hogy felejtünk, meg­bocsátunk. Minél több megbocsátó szeretet világit a mi szivünkben, annál könnyebben járható lesz az ut vissza mi hozzánk 1 Nagy, erőinket szinte meghaladó méretű föladatok állnak előttünk, hiszen szomorú tabula rasa lettünk. Romoknál egyebet ma­gunk körül alig látunk. Nincs nekünk egy szikrányi erőfölöslegünk sem, amellyel a spe­ciálisan magyar sportot: a széthúzást gyako­rolhatnék. Nem, nem, minden karra végte­lenül nagy szükség van. Hozzunk hát meg minden áldozatot, hogy a teljes megértés otthont találjon közöttünk! Legyen a mai nap a lelkekből föltörő, forró hálaadás az isteni Gondviselésnek, hogy a sír széléről visszarántotta nemzetünket, de legyen egyúttal a kiengesztelődés, a meg­bocsátás ünnepe is. A „Te Deum" valami­kép átolvad a szenvedő nemzet. Veni Sancte"­jébe, hogy a közeli nagy napok együtt talál­janak bennünket, hogy el nem maradó isteni segítség a teljesen összeforrt nemzeté legyen. miWiWil lHilMBMBHI HI IM WiMMMiMUMH — Intézőbizottság! ülés. A keresztény­szocidlista párt szükebbkörll intéző bizottsága f. hó 9-én, hétfőn este 7 órakor a párt he­lyiségében ülést tart, melyre pontos és fel­tétlen megjelenést kér az elnökség. HÍREK. Szombat, augusztus 7. — Francia misszió Pannonhalmán. Pannonhalmáról jelentik: Vasárnap egy fran­cia gazdasági misszió érkezett Pannonhal­mára. A missziót, amelynek tagja volt többek között Grimail, a francia államvasutak fő­mérnöke és Haffner, egy elszász-lotharingiai származású francia pénzügyi kapacitás is, a bencés-rend látta vendégül. A vendégek a monostor összes nevezetességeit megszem­lélték és csodálkozásuknak adtak kifejezést. A vendégek tiszteletére adott ebédnél Strom­mer Viktorin dr. perjel köszöntötte a francia vendégeket, akiknek a perjel pohár­hárköszöntőjét Zoltvány Irén dr. főiskolai igazgató tolmácsolta anyanyelvükön. A francia misszió részéről Grimail válaszolt a pohár­köszöntőre és csodálkozásának adott kifeje­zést, hogy milyen virágzó kuiturát találtak Magyarországon. Csodálkoznak ezen, mert Franciaországban más véleménnyel voltak rólunk, de ennek oka az, hogy a monarchia idejében Ausztria elzárta a külföldet előlünk, akik megismerhették volna a magyar nem­zetet, azok nem tudtak idáig eljutni. Csodál­kozva látja, hogy a magyar nemzetnek meny­nyi azonos tulajdonsága van a francia nem­zettel : a magyar nemzet is, mint a francia, a történelem folyamán mindig sikeresen át­verte magát a legnagyobb akadályokon akkor, amikor már szinte a végét járta. Boldog jövőt kiván ennek a derék nemzetnek. — Beszéde során rátért a misszió küldetésének céljaira. Ca a "Kovctkcrö ktjclcntóat tette : „Magyaror­szágon most az a hír van elterjedve, hogy Franciaország tárgyalásokat folytat a magyar kormánnyal az államvasutak bérbeadása felől. Kijelenthetem, hogy a már lefolytatott tár­gyalások után erről szó sincs. Most már csak arról van szó, hogy az államvasutak helyre­állítására megfelelő nagyságú tőkét mozgó­sítsunk. A mi missziónk célja éppen az, hogy a Dunántul területén személyes tapasztalatok alapján győződjünk meg arról, hogy üzleti szempontból gazdaságos-e a francia tőke elhe­lyezése. Ezért tanulmányozzuk a forgalmi, szállítási viszonyokat és az államvasutak­állapotát. Természetesen nem hagyjuk figyel­men- kivől a Dunántul gazdasági viszonyait sem". — A misszió hétfőn reggel utazott to­vább Pannonhalmáról a Balaton körüli kör­útjára. Hasonló missziók működnek — érte­sülésünk szerint — a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon is. — A Pápai Sportegylet ifjúsági atlétái ma, szombaton d. u. fognak indulni a Bu­dapesti Csepeli Atlétikai Klub (BAK) által a Margitszigeten rendezendő ifjúsági atlétikai versenyen. Tekintettel a gondos előkészü­letre az egyesület erős bizalommal tekint a verseny elé. — Molnár János estálye. Azt hisszük, hogy a pápái színházba járó közönségnek fölösleges bővebben ismertetni, kicsoda Mol­nár János. A győri, majd a soproni társu­latnak ezt az izig-vérig művész tagját pápai szereplése alatt nemcsak megismerte, de meg is szerette a pápai publikum. Rendkívül sok­oldalú, talentumos színész, aki operettekben épen ugy, mint drámában, mindig elsőrangú alakítást nyújtott széles skálájú tehetségével. A művészetnek élt és a művészet tette tönkre : súlyos idegbajt kapott. Sokáig gyógykezeltette magát, mig végre sikerült visszanyerni régi egészségét. De a színpadtól örökre bucsut kell vennie — ez orvosai tanácsa. Molnár János most útra kelt, hogy bucsut vegyen azoknak a városoknak publikumától, ame­lyekben az abszolút művészi siker babérait aratta. A művészetét temető színészt min­denütt meleg szeretet fogadta. Most Pápára érkezett Molnár János és hétfőn este lép föl Ibsen: „Kisértetek"-jében, amelyben önmagát felülmúló alakítást adott mindig. A darab többi szerepét elsőrangú művészék : Homokai Sziklai, Rogoz, Nádassy játszák. Reméljük, hogy a pápai közönség teljesen megtölti hétfő este a színházat erre a felejthetetlen emlékű estére és Molnár Jánosnak pápai bucsuzását felejthetetlenné teszi. — Az uj pénz. Hónapok óta különféle hirek vannak forgalomban az uj pénz kibo­csátásáról. A beavatottak már azt is tudták és híresztelték, hogy az uj pénzegységnek nem korona lesz a neve, hanem Turul. Sokak szerint a Turult már készítették is Svájcban, mások szerint már kész is volt, csak a ki­bocsátást várta. Ami az uj pénzegységet illeti, az elterjedt hírekkel szemben mérték­adó körök nyilatkozata alapján a következőket közölhetjük: A pénzeg, ség ezután is korona lesz, mert hiszen a magyar állam vigasztalan pénzügyi helyzete nem engedheti meg azt a kísérletezést hogy egy, a világpiacon elfoga­dott s több állam által is használt pénzegy­ségről uj pénzegységre térjünk át. Az uj bankjegyek hamarosan el is készülnek. A husz koronás bankjegyeket a Franklin Tár­sulat készíti, a kisebb értékű államjegyeket az államnyomda. Az 50, 100 és 1000 koronás bankjegyek Svájcban készülnek. Ugy érte­sülünk, hogy a kormány sürgősen beterjeszti a nemzetgyűlésbe a pénzügyi javaslatokat, amelyeknek letárgyalása után azonnal meg­kezdik az uj bankjegyek forgalombahozatalát. — A Kath. Leánykör kőszegi ki­rándulása elmarad. Tekintettel arra, hogy Szombathelyen a pápai vonatnak a kőszegi vonathóz való csatlakozása bizonytalan, a Kath. Leánykör vezetősége a hétfőre terve­zett kirándulását elhalasztotta. — Kommentár nélkül. (Fehér terror Pápán.) Kaptuk és minden kommentár nél­kül — mert bármit is hozzáfűzni annyi, mint vizet hordani a Dunába — közöljük a kö­vetkező sorokat: .Igen tisztelt Szerkesztő Uram 1 Azt mondják, hogy „fehér terror" van. Azt azonban senki nem veszi észre, hogy a fehér terror szakában sokkal nagyobb urak a zsidók, mint voltak bármikor. Egy dologra lettem figyelmes most, mikor a va­kációt Pápán szenvedem át. Ugyan is a vár­kertben sétáltam, de fájdalom, leülni egy padra se tudtam, mert minden padon zsidó — pardon — nem keresztény ült. Hát „fehér terror" van! Ám jó, legyen, de azt szeret­ném tudni, hogy a pápai várkertben miért nem honosítják meg a „numerus clausust", mert valamikor az volt a kapukra fölírva, hogy „kutyának és zsidónak tilos a bemenet!', Tisztelettel: Egy nyaralni akaró szenvedő magyar." — Solymosy képkiállítás. A Fő-utca 4. számú ház előtt állandóan nagy néptömeg nézegeti a szebbnél szebb, művészi ké­peket. Láthatjuk Szlányi Lajos virágzó alma­fáját, Pilch Rezső bravúrral megfestett huszár­ját, Balló Ede muzeális értékű Krisztus képét, Tardos Kremer, Udvary Géza, mithologiai kompositióit, Pentelei Molnár János szín­pompás csendéleteit, Berkes Antal utca rész­leteit, Bosnai István, Hérő István tájképeit, Geiger Richárd gyönyörű akvarel ljeit, Hey er Arthur, Zombori Lajos gondosan megfestett állat képeit, Veress Zoltán áhítatot keltő ábrándos szemű madonnáit, Neográdi Antal Zarkolczi Gyula szép napsütéses tájképeit, Molnár J. János csendéleteit és stb. fel nem sorolt ismert nagynevű festőművészek alkotá­sait. A kiállítás még e héten marad nyitva. Tekintettel szállítás és a csomagolás nehéz­ségeire a képek minden elfogadható áron eladók.

Next

/
Thumbnails
Contents