Pápa és Vidéke, 15. évfolyam 1-113. sz. (1920)

1920-06-11 / 23. szám

1 XV. évfolyam. Pápa, 1920 április 30. 23. szám. PÁPÁ ÉS VIDÉKE POLITIKAI HETILAP. §g§g A PÁPAI KERESZTÉNY SZOCIÁLISTA PÁRT HIVATALOS LAPJA - Megjelenik minden pénteken. • Előfizetési ár: Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre 12.50 K. Egyes szám ára 1 korona. Felelős Szerkesztő: BOKSAY ENDRE Szerkesztőség : Tisztviselőtelep 20. szám. A kiadóhivatal vezetője • TOMOR VINCE. (Ker. Nemzeti Myomdavállalat R.-t. Török Bálint u. 1,,) hova az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Nemzeti zarándoklás Pannonhalmára. Egy gondolatban találkozik városunkban mindenki. Minden hazafi és keresztény lelket az a gondolat foglalkoztat, hogy fölkeresse Pannónia ősi ormát, hogy lássa az évezredes apátságot, boldogabb időknek tanújelét és ott, azon a szent ormon, egy évezrednek tanulságaiból meríthessen reményt,, bizakodást, egyúttal nyerhessen erős akaratot és kitartást a jövő küzdelmeihez és biztosítékot szent akaratának sikeréhez. Alig néhány napja, hogy a magyar kormány és a nemzetgyűlés meghatalmazottjainak aláírásában a párisi kényszerokmány pergamentjén fölszáradt a tinta, s a bánatos magyar léleknek lehetne-e más gondolata, lehetne-e más utja, mint elmenni az ősi szent hegyre, az ősi falak közé, melyekből a magyar kereszténység és a keresztény magyar királyság évezredes útjára megindult egykoron?! A sivár jelenben szivünk sajog, valamikor Ázsia pusztáin, majd pedig a magyar rónák végtelenjén függetlenséghez, szabadsághoz szokott lelkünk összeszorul, a Kárpátok bérces levegőjét fájlalja, hiszen a folyóvölgyek felől magyar sóhajtást, magyar vágyakozást hoz, magyar hantok fölött halad el, jut el hozzánk a susogó szellő. Lelkünk fölfelé kívánkozik, föl a magasba, közelebb a felhőkhöz, az űrben közelebb Istenéhez, hogy ott tökéletesbüljön, hivatásához, keresztútján át a nemzeti föltámadáshoz zálogot nyerhessen. Elindulunk oda, ott ledobjuk saruinkat, mert egy évezredet rejt magában a hely, hova közeledünk. Levetjük anyagiságunkat, megtagadjuk a mérhetetlen önösséget, szétvonást, kivetjük magunkból a fényűzést és ridegséget, a mulatozási hajlamot és fásult közönyt, mert az a levegő, mely ott körülleng bennünket, az évezredes magyar múltnak üdébb, a benső meleget, a honfi tüzet élesztő tisztább levegője. Elmegyünk Pannonhalmára, a keresztény magyar királyság őrtornyához, hogy onnan tekinthessünk elszakított testvéreink felé! Elmegyünk Pannonhalmára, hogy első szent királyunk lépteinek helyén buzgóságunk keresztény erényeinkben új tápot nyerhessen, — elmegyünk Pannonhalmára az ősi falak közé, melyek annyi emléket, kulturát rejtenek magukban, s amelyek közé annyi keresztény és hazafi eszmény vésődött, hogy örök időkre magyar államiságunknak, Szent István koronája birtokának biztosítéka maradnak. S amint ott fenn vagyunk, a hármas oromról széllyeltekintve mintha a maihoz képest új világ nyílnék előttünk! Mintha ásó, kapa koccanása, mintha magyar kasza pengése, pőröly, kalapács verése, gyárak búgása, kémények tülkölése hallatszanék a messze távolból ; mindenünnen magyar kéznek szorgalmas munkája, melyet magyar agy, magyar szellem irányít, magyar kultura övez; s amint ott a lágy szellő leng körül bennünket, mintha a múltak összes dicsősége ösztökélne minket az új honfoglalásra. A millenniumi emléknél így olvad egybe minden magyar lélek. Ott nincs helye a hazug materializmusnak, mert ott minden jel azt igazolja, hogy évezredes útján ezt a nemzetet az eszmények vezették. És legyen bár sorsunk még oly mostoha, valljuk rendületlenül, hogy csak az eszmények tarthatják fenn a jövő nehéz útjain is! Dolgozni is csak az tud, kiben él a hit és igazán dolgozni is csak az képes, kiben megmaradt a nemzeteszményekhez való törhetetlen ragaszkodás. Vezéreszménk az ezeréves Magyarország! S amikor ott vagyunk a millenniumi emléknél, hol Szent István koronájának aranyos fényében játszik a napsugár, eszünkbe jut esküvésünk, melyet a nagy templomban forró könnyeink kisértek. „Ezt a hazát el nem hagyjuk ... ezt a hazát föl nem adjuk, r- Isten minket úgy segéljen!" Elmegyünk Pannonhalmára, elzarándokolunk az ősj emlékekhez, hogy lelkünk ott meríthessen új erőt a jelen megpróbáltatásaiban. Az ősi hely csodás ereje hasson át bennünket, s tartsa ébren, erősítse mindenkiben az ezeréves haza iránti szent kötelességet! 9 „P9P9 ÉS 9IDÉHE" napilap lesz. Szivünknek forró vágya a beteljesedés felé közeledik. A Pápa és Vidéke, amely évek hosszú során át küzdött a magyar nemzeti keresztény eszme szolgálatában, július 1-én napilappá akar átalakulni. Pártunk szépen induló kiépülése, a magyar nemzeti és keresztény eszme örvendetes terjedése és fellendülése késztet bennünket erre a lépésre. Nagyobb és szélesebbkörü munkára akarunk vállalkozni, hogy az új Magyarország felépítésében derekasabban munkálkodhassunk. Pápa városának fejlődése, a szociális érdekek összeforródása is követelik ezt a lépést. Ez az orgánum lesz Hivatva arra, hogy a mi városunk lakosságának igaz érdekeit képviselje, mert hisz a mi bajainkkal más nem törődik, más azokat nem közli a nyilvánossággal, csak magunk képviselhetjük igazán a magunk érdekeit, csak mi mondhatjuk el azokat úgy, ahogy mi érezzük. Az út, melyen haladni fogunk, az lesz, amit eddig is követtünk. A megértés, a béke, az egyenesség utja. Minden igaz magyar ember örömét, vágyát, bánatát lesz hivatva tolmácsolni az új napilap. A politikában sohasem lesz szélsőséges hanem higgadt és nyugodt. Nem demagógiát akar propagálni, hanem a magyar jövő nagy ! eszméit akarja terjeszteni. És ezért számítunk minden igaz magyar ember támogatására. Már úgyis a tizenkettedik órában érkezünk. Összefogott ellenünk az egész világ megszervezett internacionális sajtója és még a mi jó népünkkel önmagával is el akarja hitetni, hogy nincs igaza. Az igazság csak úgy fog diadalmaskodni, ha küzdünk érte. Azok az ezrek, melyek eddig az árusítók zsebeibe vándoroltak, itt az igaz ügy szolgálatára lesznek. Ki törődik majd mi velünk, a mi érdekeinkkel, ha mi magunk nem? Nekünk más sajtót nem állít, magunknak kell ezt megcsinálnunk. Táborunkba várunk minden magyar embert, aki meg meri vallani, hogy még hisz a jövő Magyarországban, aki még remél föltámadásban. Ide várunk mindenkit, akinek van keresztény meggyőződése és aki okosan akarja a saját javát. Az új napilap előfizetési díja havonkint 20 kor. Mi ez ahhoz a sok millióhoz, amit már a a magyarság a destruktív sajtóra költött? Ez százszorosan megtérül azokban a szellemekben, melyeket a lap adni hivatva van. Mindaddig gyengék leszüak, mig magunkat erős sajtóval hirdetni nem tudjuk. Ezt jegyezzék meg azok, akik még most is szkeptikusok és hitetlenkedők. Minden igaz magyar embert előfizetőink között akarunk látni!