Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-02-02 / 5. szám

XIV. évfolyam. Pápa, 1919 február 2. 5. szam. ESVIDEKE Politikai hetilap. A pápai Katholikus Kör es a papa-csóthi esperesi kerület tanítói körenek hivatalos lapja Előfizetési ár: • Egész évre 20, félévre 10, negyedévre 5 K. Egyes szám ára 40 fillér. A lap megjelenik minden vasarnap Kiadótulajdonos A Pápai Katholikus Kör Felelős szerkesztő Kecskés Lajos. Szerkesztőség: Barát-utca 3. házszám. \ kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Halálos itélet. A forradalom első izzó napjai óta még csak egy kavicsot sem tettünk a szociálisták útjába. Átengedtük nemcsak az országban, de itt Pápán is az uralmat. A N. T. intéző bizottságában, mely a város ügyeit intézi, az történik, amit ők akarnak. Nem volnék azonban objektiv, ha letagadnám, hogy sokat •dolgoztak. Ma a legtöbbször nem is minden mellékcél nélkül, néha mégis hasznára váltak a szegény munkás osztálynak. Óriási hibáikat, hogy pl. a hadsereget tönkretették, hogy a cseheket, románokat stb. a nyakunkra engedték, hogy vasutjaink megálltak, hogy se élelmünk, se fánk, se ruhánk nincsen, azonban azzal nem mentegethetik, hogy — a régi rendszer bűnei! Ne Ígértek volna fűt-fát! De nem ezen bajok miatt nem vagyunk mi szociálisták! Végre háború is volt. Utána meg forradalom.- Az előbbihez nagyon kevés, a-z utóbbihoz kissé sok közük, volt ! Ami minket összeegyeztethetetlenül elválaszt tőlük, annak oka az alaprendszerben vari. Ez az alap: a történelmi materializmus. Marx és Engels szerint a mai társadalom mint okozat a legfőbb okát a gazdasági erők rejtelmeiben találja. Magyarország is tehát, mint minden más állam, keletkezését, fennmaradását és fejlődését nem eszmei okok

v nem jdealis, szellemi tényezők idézték elő, hanem egyedül gazdaságiak. Minden ami nem gazdasági motívum, az csak »felépítmény«, »Uberbau«, melynek végső gyökere csak a materiában lehet. A kereszténység magasztos gondolatköre, amelyről eddig még a nem keresztény történettudósaink is azt tanították, hogy hazánk nélküle ki nem alakulhatott és fönn nem maradhatott volna, — nem egyéb, mint »felépítmény«, »Überbau«. Nos kedyes elvtársak, ebben nem ért veletek együtt Jászi Oszkáron kívül — Pápa városának kereszténysége sem. Ti a forradalom izzó napjaiban nem tudtátok elhinni, hogy mi, akik nem tartozunk közétek, oly stoikus nyugalommal tudjuk nézni garázdálkodástokát. Ti álmatlan éjszakákat csináltatok magatoknak és éjféltájban, amikor a szellemek járnak, amelyekben Ti nem hisztek, útnak indultatok az alsóvárosból, hogy megkeressétek a fehér gárdát, az ellenforradalmárokat, a pogromot rendező felsővárosiakat. S mire ellenforradalmárt nem találtatok, pogromot senki sem rendezett, csak fehér gárdát találtatok, mikor éjféltájban bekopogtatva az ablakhoz szólítottátok a fehérben alvó békés polgárokat. Mi szerényen, csendesen munkálkodtunk ! Sem vörös zászló, sem szervezett cigánybanda nem kisérte lépteinket. Szivünkben telve szomorúsággal és fájdalommal szegény haldokló hazánk sorsa miatt, inkább gyászba öltözködtünk volna, ha attól nem tartottunk volna, hogy ezzel is utatokat álljuk. Végre biztonságban él eztétek magatokat. Parancsolni, terrorizálni, békókat és bilincseket kezdtetek rakni kezeinkre és lábunkra! Megtiltottátok, hogy sírjunk, örülnünk kellett, mikor sirni tudtunk volna! Ünnepelnünk, mikor gyászolni akartunk! Hallgatnunk, amikor beszélni akartunk! És megtettük! Jaj szavunk sém volt! Csak most, mikor legszentebb kincsünkhöz akartok nyúlni, hogy ezeréves hazánknak ütőerét: a keresztény mivoltát, elvágjátok, ragasztottunk ki néhány szerény plakátot, amelyet alig vett észre valaki a ti rikító, vörös lepedőitek között s hívtuk csendes tiltakozó gyűlésre össze mindazokat, akik veletek együtt nem éreznek. S megjelentek sokan, többen, mint Ti sejtettétek volna. Többen, mint amennyien elférhettek volna abban a nagy tornateremben. De mi tudjuk, hogy mégsem mind! Ti pedig, amidőn néztétek a hatalmas tömeget, mondta, tok: »Végünk van, ez mind szavazó«. S igazatok van. De nem azért, mert mi többen vagyunk, hanem azért, mert az a talaj, amelyen rendszeriek fölépü', a halál csiráját hordja magában. Szerintetek az élet csak gyomor! A sziv gyötrelme és öröme, a lélek magasztos gondolatai, nagy pokoli tervei, a mathematika csalhatatlan kristálytiszta szellemi palotája, az érvények örök világa, Kant és Nietzsche filózobája, Gauss mathezise, Göthe Faustja — csak a gyomornak a váladéka. A Krisztusi eszmék, Rákóczi szabadság ideája, Kossuth szelleme, a keresztes és a 30éves háborúk — gazdasági produktumok. Letagadjátok az Istent, mert talán ő mégsem a trágyadomb szülötte! Voltaire mondotta: ,»Si Dieu n'existait pas, il faudrait 1'inventer«. Magyarul k. elvtársaim ez annyit jelent: »Ha Isten nem volpa, fel kellene egyet találni!« Erkölcsi alap nélkül, ha jól tudom, Ti sem akarjátok felépíteni az új államtokat. De kiküszöbölitek belőle a vallást, mikor azt magánügynek nyilvánítjátok. A szükséges erkölcsi alapot oly etikával akarjátok pótolni, amelyből hiányzik az — Isten. Az emberi természetet félreismeritek! Az rosszabb, mintsem gondolnátok. A példát önmagatokról vehetitek s ne a kommunistáktól. Tőlük senkinek sem kell jobban félnie, mint tőletek. Hogy egyáltalán léteznek, csak nektek (és csak ezt!) köszönhetjük! Tanítástokról különben Jászi Oszkár mond halotti beszédet, mikor kijelenti, hogy »a tört. materializmus még a magasabb állalvi/ágban sem feltétlenül érvényesül«. A kommunizmusról pedig — Eötvös oktat ki benneteket, mikor kijelenti, hogy nem lehetetlen, de csak — az absolutizmus uralma alatt! A szabadság eszméjéről pedig, — melyet tudvalevőleg Marx az egyenlőség kedvéért teljesen háttérbe szorít — mondja Schopenhauer, hogy jobban hevíti a