Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)
1919-12-31 / 46. szám
2. PÁPA ES VIDÉKE. 1919 no vember !6. denlitt, mindenben az emberi társadalom nagy intézményeit, azoknak szükségleteit, halljuk meg kérő szavukat ! Ha nem így lesz . . . ? Akkor vonuljatok el előttünk szomorú képek: vallástalan családok pusztulása, tudatlan, erkölcstelen nemzetek sorvadása, elbukása, közügyek elzüllése, önző társadalmak sivár harca . . . Válassza ki már most mindenki az útat! Szüc» Dezső. Keresztény szocializmus vagy szociáldemokrácia? A szociáldemokrácia: Marx, Engels, meg a többiek szociálizmusa lejárta magát ebben az országban. Lejáratta a kommunizmus, mint épen a szociáldemokráciának bevallott végső célja, amely megvalósulásában társadalmi, politikai é9 gazdasági téren nem megelégedést és jóllétet, ellenkezőleg, pusztulást, elkesereredést teremtett és utálatot keltett. Ezt láttuk: a négy és fél hónapos kommunista uralom alatt eléggé keservesen kitapasztaltuk. A magyarországi szociáldemokrata pártnak annak idején oly nagyszámú és nagyhangú szervezői most hallgatnak. Miért ? Azért, mert tudják, hogy szavuknak nincs létjogosultsága. Helyettük beszél ma a szociáldemokratakommunizmus által okozott pusztulás, a nincstelenség^ szociáldemokrata-kommunista agyrémekkel félrevezetett, de most már keserűen kiábrándult és jórészben kultiválatlan tömegeknek összetört lelkivilága: — a romok beszélnek. Kell-e nekünk még ez a szociálizmus? Ez a szociálizmus, amely csak elkeseredést tudott teremteni, ez a szociálizmus nem kell nekünk. Nem és nem, semmi körülmények között! Épen elég volt belőle! De igenis kell a keresztény szociálizmus, amely nera az Isten és haza megtagadásán, legszentebb ideáljaink romjain épül fel, hanem amely belekiáltja a világba: „Istenünket, hazánkat, kereszténységünket nem engedjük!" — s amely társadalmi, politikai és gazdasági téren megelégedést fog teremteni. Ez a szociálizmus kell nekünk! De kell-e egyáltalában „szociálizmus?" kelt! A „nem akarok szociálistát látni" jelszavakkal ne dobálódzunk, ehelyett inkább gondolkodjunk okosan. Vájjon ez a szociálizmus, az Isten és haza, a kereszténységért és nemzeti eszméért küzdő keresztény szociálizmus járta le magát? Ugy-e, nem? Hát akkor miért fáznánk mégis ettől a szociálizmustól ? Ennek a szociálizmusnak, de csakis ennek, van létjogosultsága! Ennek a keresztény szociálizmusnak csak az az egy baja volt, hogy eddig a túlsúlyban levő szociáldemokrata-kommunizmus nem engedte szóhoz jutni, nem engedte áldásos működését kifejteni. Ma a keresztény szociálizmusnak jutott a feladat, hogy az ország munkás rétegeit csak úgy, mint az összes társadalmi osztályokat egy táborba tömörítse. — Miért épen a keresztény szociálizmusnak ? Azért, mert a szociális eszme él ma is, és él tovább I A szociálizmus a XX. század mozgató eszméje, tehát a szociálizmuson elvégre is, nem tehetjük túl magunkat. A keresztény szociálizmusnak jövője van. Csak a szociáldemokratakommunizmusnak nincs! Nézzünk csak magunk körül! Nem mi vagyunk az egész világ, azonfelül, sajnos, legyőzött ország vagyunk. Körülöttünk az államok berendezkedése erősen nemzeti, de emellett szociális alapon történik. Ott van, hogy többet ne említsek, a hatalmas német Centrum-párt! Keresztény szociálisták mindannyian, köztük földmivesek, iparosok s a többi társadalmi osztálybeliek vegyest. Clemencau, Clark és az ántánt többi politikai korifeusa tőlünk, magyaroktól is szociálista kormányt követeltek. Hiszen látjuk napról-napra azt a huzavonát, amely a magyarországi politikai kibontakozást épen az ántántpolitikusoktól dédelgetett szociáldemokraták okvetetlenkedései miatt késlelteti. És hogy annak idején a Friedrich-kormány rendületlenül állt a helyén és hogy most is a jórészben keresztény szociálistákból álló Huszár-kormány tartja magát, ez annak köszönhető, hogy a kormány tagjai és az ánlántpolitikusek előtt is szociálistáknak mondják és mutatják magukat úgy is, mint erős nemzeti alapon álló keresztény szociálisták. És ez kell, hogy a szociálista kormányt hangsúlyozó ántántmegbizottak elismerjék ezutánra is a tisztán keresztény szociálista kormányt, belátva az ország hangulatából, a keresztény magyar nép követelő, egyöntetű óhajából azt, hogy ennek az országnak nem kell többé a végcéljában kommunista - szociáldemokratizmus, hanem igenis kell az a szociálizmus, amely a kommunizmusnak halálos ellensége, amely szociálizmus nemzeti és keresztény! Tehát az újabban ismét merészen előtérbe nyomulni akaró szociáldemokráciával szemben frontot kell vágni a keresztény szociálizmusnak és odaállni az ántánt elé és megmondani neki: hát ha szociálistákat és nem kommunistákat akarsz, akkor itt vagyunk mi és a hátunk mögött az egész keresztény Magyarország I Nagyon helyes volt tehát, hogy az ántántpolitikai konstellációkat megismerve és mérlegelve a többi ker. pártok egyesültek a ker. szociálista párttal és együttműködnek „Keresztény Nemzeti Egyesülés" cimén, már csak azért is, mert a keresztény szociálizmusnak hazánkban már két évtizedek múltja és kiépített szervezetei vannak. A többi pártok végcélja úgyis csak ugyanaz lehet és azok is csak szociális alapon működhetnek. Rajta kell lennünk, hogy a szociáldemokrácia, amely a kommunizmussal való dicstelen együttműködése után is még mindig élni és uralkodni akar ebben az általa tönkretett szerencsétlen országban és most legutóbb is részt vesz Horthy, a magyar béke, rend és becsület őre és a keresztény kormány elleni kommunista összeesküvésben, hogy a „Népszava", amely folyton mosakodik, de azért csak a régi marad, — elvégre, szembetalálja magát egy hasonló méretekben, de becsületesebben szervezett társadalmi, közgazdasági és politikai erőforrással, a keresztény szociálizmussal, amely az ország dolgozó népét egyesítve, hadat üzenjen a szociáldemokráciának és a legradikálisabb eszközökkel irtsa ki annak és végcéljában a kommunizmusnak még a csiráját isi A keresztény szociálizmus olyan programmot ad, amelyen egy becsületes keresztény magyar politika felépülhet. Általános keresztény jellegénél fogva ebben a programmban földmives és iparos, munkás és munkaadó, pap, tanító és más tisztviselő a legteljesebb mértékben megtalálja érdekképviseletét. A keresztény szociálizmus nem hirdet osztály- és fajgyűlöletet, nem hirdet pogromot, mert hiszen az egyik programmpont világosan beszél: „Érvényesülhet itt a nem keresztény is, de a vezetőség a keresztény többségé". Ha azok, akik az u. n. pogromok idején a rablást és pusztítást különösen a Dunántúlon megcsinálták, nem a szociáldemokratakommunizmus, hanem a keresztény szociálizmus iskolájába jártak volna, akkor mindaz meg nem történik. Jegyezzük meg jól, hogy csak a Marx-féle kommunizmus tanította meg az embereket a „tulajdonjogba való erőszakos belemarkolásra". (Marx: Communistisches Manifest. Berlin, 1891.) A keresztény szociálizmus a haladás jegyében áll, el akar helyezkedni a világpolitikában, de emellett féltékenyen őrzi a keresztény és nemzeti tradíciókat, hirdeti az ember és vagyon megbecsülését, a magántulajdon sérthetetlenségét. Ezt a szociálizmust ajánljuk az ántántpolitikusok figyelmébe. Ilyen szociálistákat szívesen látunk a magyar kormányban I Pápa, 1919 dec. 28-án. Miklós József. Éljen Szűcs Dezső a pápai keresztény nemzeti egyesülés pártjának képviselőjelöltjel Az országban már jóformán mindenütt meg vannak a hivatalos képviselőjelöltek. A pápai választókerület ker. nemzeti egyesülés pártja december 27-én jelölte Szűcs Dezsőt, ref. főgimn. tanárt, mint a párt egyik elnökét, képviselőjelöltnek. Az ő személye, egész múltja hivatott arra, hogy ő a polgárság minden rétegének érdekeit képviselje. Egyöntetűen álljanak tehát még azon kevés számú ingadozók is ő mellé, akik még nem döntöttek magukban, hogy kire szavaznak. Mutassuk meg, hogy egyöntető választás lesz. A szomorú múlt után ilyképen mutassuk meg, hogy egységesek vagyunk, ha nem engedjük be a parlamentbe azokat, akik köpenyegforgatók, mert most oda erőskezű, tiszta jellemű emberek kellenek. 17 r • Iffi (Min h| r Kepviselojelolo gyules. A pápai ker. nemzeti egyesülés pártja dec. 27-én tartotta meg a pápai kerületre a képviselőjelölést. A gyűlés három részből állott. Délelőtt tartottak egy értekezletet a vidék bevonásával. Ez értekezleten a vidék egységes álláspontjáról volt alkalmunk meggyőződni és a kerülethez tartozó községek megbízottjaik utján jelentették ki, hogy Szűcs Dezső ref. főgimn. tanár, a ker. nemzeti egyesülés pártja elnökének jelölését egyhangú lelkesedéssel fogadják. Délután 5 órakor a párt szűkebb intéző-bizottsága tartotta meg a jelölés tárgyában gyűlését, amelyen a nagy többség részéről Szűcs Dezsőt, a kisebbség részéről Zsilavy Sándort jelölték. A kisebbség részéről történt eme külön jelölés mélyen érintette a párt hatalmas többségének impozáns megnyilatkozását, amennyiben