Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-12-31 / 46. szám

1919 december 31. PÁPA ÉS VIDÉKE. 3. az erőviszonyokat ismerve, maga a kisebbség sem ringathatja magát abban a kellemes hitben, hogy jelöltje győzelmet arathat. Eme külön jelölés azért is elitélendő, mert a pártfegyelmei, amit még most sem tudtunk elsajátítani, megbontja, aminek az eredménye, hogy az erők szétforgácsolódnak. A jelölőgyülés harmadik része este 7 órakor kezdődött, amikor a párt százas nagybizottsága tartotta meg gyűlését, amelyen Bartos János államtitkár is megjelent. Hajnóczky Béla ügyvezető-elnök az ülést megnyitván, bejelentette, hogy a többség részéről Szűcs Dezsőt, a kisebbség részéről Zsilavy Sándort jelölték. Itt szurjuk közbe, hogy a többség alatt értendő a keresztény nemzeti egyesülés pártjának az a része, amely a régi «ker. szoc pártból, mint anyapártból áll. A kisebbség alatt értendő az anyapárthoz nemrégen csatlakozott egyesült kisgazda párt. Az elnöki megnyitó és bejelentés után mindjárt felállott Bartos János államtitkár és vázolva az ország és a kormány mai helyzetét, egységes állásfoglalásra hívja fel a polgárságot, mert ma széthúzásnak, ambicióhajhászásnak, felekezeti kérdéseknek helye nincs, mert ma csak egy fontos dolgot kell mindenekelőtt szem előtt tartanunk, hogy az országot megmenthessük. Azért felhívja a választókat, hogy ne torzsalkodjanak, gyülölködjepek, hanem egységesen állapodjanak meg a jelöltben, ő a maga részéről mindkét jelöltet ismeri, a központnak azonban a hivatalos jelöltje Szűcs Dezső, Igy felhívja a polgárságot, hogy egységesen foglaljanak állást a központ által hivatalosan jelölt Szűcs Dezső mellett, ki tudásával, pártatlanságával egyaránt hivatott lesz úgy Pápa városának, mint az országnak az érdekeit képviselni. Bartos államtitkár e gyönyörű bevezető szavai után Szűcs Dezső jelöltsége mellett felszólalt dr. Kocsis Lénárd bencés főgimn. igazgató, ki ecsetelvén Szűcs Dezső egész politikai múltját, tudását, rátermettségét és a közügyek iránti nemes és fáradtságot nem ismerő nagy tetterejét, őt ajánlja a választó polgárok figyelmébe, mert e jelöltnél annak jellemét és egész múltját ismerve, a katolicizmus ügye sem kerülhet méltóbb képviselőre. Felszólalt még dr. Trócsányi Dezső ref. főgimn. tanár is, hangsúlyozván, hogy a pápai választókerület reformátussága — ellentétben azzal a hamis híreszteléssel, hogy a reformátusság e kérdésben nem egységes — egyöntetűen Szűcs Dezső mellett áll. Fábián Károly, a ker. nemzeti egyesülés pártjának főtitkára szomorú szívvel konstatálja, hogy az a szép egyesülés, amely azon cimen keletkezett, hogy közös ellenségeinkkel sikeresen felvegyük a harcot, nem volt igaz, őszinte. Akkor arra esküdtünk fel, hogy a közös zászlót most már két erős kar farija, s most, mikor e karoknak a legerősebben kellene fogni a zászlórudat, azt látjuk, hogy e kar elengedi a rudat, nem azért, mert nincs ereje hozzá, hanem azért, mert külön törekvései vannak, amely törekvések azonban tőlünk nem idegenek, sőt mink voltunk a múltban is s legyünk a jövőben is az ő általuk képzelt törekvéseknek a legönzetlenebb harcosai. A mindvégig izgalmas és közbeszólásokkal zavart gyűlés azzal végződött, hogy a kisebbség megmaradt álláspontja mellett s igy elhagyván a termet, formálisan is megszegte a pártfegyelmet. Igy az ebből származható minden következményekért csak egyedül ők lesznek a felelősek. A gyűlés azután deputációt küldött ki Szűcs Dezsőért, kit megjelenésekor hatalmas ovációban részesített. Hajnóczky Béla ügyvezető elnök keresetlen szavakban ajánlotta fel neki a ker. nemzeti egyesülés pártja nevében a pápai kerület képviselőjelöltségét. Szlics Dezső emelkedett hangon mondott ; köszönetet a pártnak azért a nagy szeretetért és bizalomért, amelyet vele szemben tanúsítottak, hogy a kerület képviselőjelöltjének jelölték. „A jelölést elfogadom és azt a nagy munkakedvet és a közügyek iránti buzgalmamat látom itt jutalmazva az én személyemben, amelyet mindig kifejtettem. A felekezeti jogos érdek, legyen az akár katholikus, akár református, akár más felekezeti jogos érdek, nálam biztos védelemre számithat. Hazánk területi integritásáért, amely nélkül nemzeti életünket el sem képzelhetem, küzdeni fogok, ameddig csak erőm lesz. Ismerve jól hazánk viharos, de mégis nemzeti múltját, szemem mindig a jövendőn lesz. A magyar történelem lapjai most kell, hogy dicsósségről, nagyságról regéljenek, mert e nemzet élni akar, tehát élni fog. Ne vegyék ezt most még program mbeszédnek, mert ezt majd más helyütt fogom elmondani. Még egyszer köszönöm a belém helyezett s soha el nem felejthető bizalmukat s kérem tartsanak ki állhatatosan, ne mellettem, hanem az eszme mellett, amelyet hogy én is képviselek, csak az isteni gondviselésnek tulajdonithatom, amely oda vezetett engem ehhez a párthoz, ahol az igazság és az egyedüli helyes magyar nemzeti politika van". Ezzel a gyűlés Szűcs Dezső éltetésével véget ért. Tudnivalók a választáshoz. 1. Minden választó, aki a választók névjegyzékébe fel van véve, a szavazásban résztvenni köteles. A szavazási kötelezettség alapos ok nélkül történt elmulasztása büntetendő. 2. Választójoga van minden 24 évet betöltött férfinak, vagy e koron alul annak is, aki 1918 nov. 1-je előtt legalábbis 12 héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesített; továbbá minden 24 évet betöltött nőnek, aki bármely nyelven irni, olvasni tud. Választójogi kikötés még, hogy az illető magyar állampolgár és legalább fél év óta ugyanabban a községben lakik. Ez utóbbi nem vonatkozik a közalkalmazottakra. 3. Minden választó köteles kitölteni a „Bejelentő lapot", melyet a háztulajdonos, vagy a ház megbízottja a városi kiadóhivataltól dec. 28-tól január 2-án d. u. 2 óráig köteles annyi számban átvenni, ahány szavazó a házban lakik. 4. Amely házban 3-nál több lakás van, azok házi igazolót választanak, ha 3-nál kevesebb | van, akkor a szomszéddal társul és választanak házi igazolót, aki a „Bejelentő lapokat" össze szedi, aláírja, a hivatalból kapott „Gyüjtőivet" a szavazókról, kiállítja, aláírja, együttesen beadja az összeíró biztosnak dec. 29-től jan. 3-ig, d. e. 8—1 óráig. És pedig az I., IL, III., IV. és IX. szavazókörbe tartozókét a főtéri róm. kath. elemi iskolába, az V., VI., VII., VIII. szavazókörét a Jókai-utcai ref. elemi iskolába. (A szavazóköröket lásd a kiragasztott hirdetményben.) 5. A választók jan. II—14-ig naponta 9 —12 és d. u. 3—6 óráig ugyanazon iskolákban a közszemlére kitett névjegyzék ellen, vagy az esetleg kimaradottak felvétele céljából jelentkezhetnek. 6. Akik a „Bejelentő lap"-ot a választói biztoshoz beviszik, ugyancsak kötelesek a kiállított szavazó igazolványokat a szavazóknak kézbesíteni. Ennek idejét az iskolák ajtóin közlik az összeíró biztosok. A szavazókkal aláíratott „Gyűjtő iveket" a házi igazoló köteles az összeíró biztosnak visszavinni. Ker. szoc. pártélet. Gyűléseink. — Választási törvényeink ismertetése. — Folyó hó 28-án, hétfőn este 6 órakor a Ker. Nemzeti Egyesülés Pártja két hatalmas gyűlést tartott, hogy a közönség széles rétegeivel megismertesse a választási eljárást. A férfiaknak a kaszinó nagytermében volt ilyen ismeretterjesztő előadás, melyen Kecskés Lajos, lapunk főszerkesztője ismertette a választási törvényt, majd Szalay Lajos titkár mondott lelkesítő beszédet a gyűlés termét szorongásig megtöltött választó polgársághoz. Hasonló lelkesedés mellett folyt le a nők gyűlése is a városháza dísztermében. A gyűlés iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a közönség nagy része a folyosón helyezkedett el. A gyűlésen Fábián Károly főtitkár és Hajnóczky Árpád mondottak beszédet. A gyűlés végén küldöttrég ment Szűcs Dezső képviselőjelöltért, kit a nőgyülés minden áron hallani akart, kit megjelenésekor lelkes ovációban részesítettek. Szűcs Dezső ezután az erkölcsi megújhodás fontosságáról beszélt igen nagy hatással. Kifejtette azt, hogy a teljes erkölcsi újraszületés nemcsak annak biztosítéka, hogy e korszakot jelentő időben mindenki beleviszi összes erkölcsi és anyagi erőit, egész valóját a nagy magyar küzdelembe, hanem annak is, hogy hivek maradunk keresztény hitünkhöz, nemzeti eszményeinkhez s továbbra is ragyogni fog erkölcsi érintetlenségünk. A gyűlés a Himnusz hangjaival nyert befejezést. Cipész-, csizmadiamunkások gyűlése. — Egységes ármegállapítást követelnek. A fenti címmel lapunk karácsonyi számában cikket közöltünk, melyben foglalkoztunk a társadalomban észlelhető ferde felfogással, hogy a cipész-, csizmadia ipart még ma is ez utolsók közé sorolják. Célunk az volt, hogy ezen közleménnyel védelmére keljünk e számban is tekintélyes iparos tábornok, kik oszlopos, bátor és mindenben áldozatkész hadseregét képezik a keresztény eszméknek. E jó szándékkal megirt cikkünket — sajnos — sokan félreértették, miért és kijelentjük, hogy használni és nem ártani akartunk az ügynek és minden félreértés végett nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy mindenkor védelmezői voltunk és leszünk annak az iparos osztálynak, melyet mindenkor nagyra becsültünk és a jövőben is támogatni fogunk. Ha mégis félreértettek minket, nagyon sajnál-