Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-10-14 / 33. szám

2. PÁPA ES VIDÉKE. 1919 no

vember !6. zönség elé s nagyhatású, mély honfiúi érzéstől áthatott beszédet mondott. Vezérgondolata az volt, hogy nem szabad egy élni akaró nemzetnek a múlt tradícióival szakítani, csak azért, hogy hangzatos jelszavak után induljon, amelyek, mint látjuk, csak a romlás felé visznek. A változó időknek megfelelő reformok szükségesek, de ezeknek gyökere kell, hogy legyen a nemzet történelmében, mert ha ez nincs meg, akkor a nemzet élete nem hasonlítható ahhoz a fához, amely dacol a viharokkal, akkor megérdemli ez a nemzet, hogy a legelső vihar elpusztítsa a föld színéről, akkor megérdemli a magyar, hogy koldusbotra jusson, megérdemli, hogy koldusságában is rúgjon rajta egyet az idegen zsarnok faj. Megérdemli akkor a magyar, hogy a hitvestárs forduljon el az urától s a hajadon utálattal forduljon el a magyar ifjútól. Igen ! Bocskay, Kossuth ivadékainakkell lennünk.azok szellemében kell tovább dolgoznunk, ha magyarok és keresztények akarunk maradni s ha meg akarunk birkózni és ki akurjuk magunkat szabadítani az idegen faj fojtogató karjainak öleléséből. Ettől az áldozatra is kész s a nemzet szent hagyományait istápoló átalakulástól lehet csak remélni a boldog keresztény Magyarországot. Végül Szalay párttitkár zárta be ezt a hatalmas népgyűlést, megköszönve, úgy a miniszternek, mint Szita Ernő postafőtisztnek a fáradozásait. Megköszönte még a párttitkár a buzgó hallgatóságnak is a szives megjelenését és türelmét, azzal fejezvén be szavait, hogy a ma hallottakat zárja mindenki el szive legmélyére. Legyen ez egy elraktározott töke, amelyből a rossz napokban élhetünk. Ezután szűnni nem akaró harsány éljenzés és taps szólott Huszár Károlynak, amely után a pápai és járási magyar nép ajkán újra felcsendült a magyarok második nemzeti imádsága, a Szózat, amelynek lelkesítő akkordjai után a közönség rendben szétoszlott. A pápai választókerület valamennyi községe képviseltette magát a népgyűlésen s ezek között is a Iegimpozásabban vonult fel két zászló alatt Naggyimót község derék polgársága tanitóik vezetése alatt. Járási gytiiés. Huszár Károly miniszter Bartos János kormánybiztossal és dr. Bibó Károly alispánnal a városháza dísztermébe mentek, ahol már együtt volt Bélák Lajos főszolgabíróval az élén az egész járás tisztviselői, tanitói kara, gazdaközönsége és az ugodi választókerület minden községének képviselete. Ott volt Pápa város képviseletében dr. Tenzlinger József polgármester. A miniszter megjelenésekor a diszterem falai régen hallott hatalmas éljent vertek vissza. Bélák főszolgabíró megnyitotta a gyűlést, amelynek tárgya a pápai és az ugodi választókerület képviselőjelöltjeinek a megállapítása. A pápai választókerület, amelyhez 16 község tartozik, egységes. A választó polgárok mind a ker. szoc. párt zászlaja alá tömörültek. Hatalmas és megbonthatatlan ez az egység. E kerületben a jelölt Szűcs Dezső reform, főgimn. tanár, a ker. szoc. pártnak ügyvezető elnöke. A jelölést a gyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Maga a jelölt még a népgyűlésen volt elfoglalva, Így nem lehetett jelen ezen a szűkebb jelölő gyűlésen s így nem is nyilatkozhatott, hogy elfogadja-e a pápai kerület jelöltségét. A legmegbízhatóbb helyről nyert információnk alapján azonban közölhetjük, hogy Szűcs Dezső ezt a jelölést el fogja fogadni. Az ugodi választókerület jelöltje az érdekeltek hozzászólása után Bartos János kormánybiztos lett. A kormánybiztos a maga részéről ezt a jelölést el is fogadja, azonban meglehet, hogy a kormánynak más álláspontja lesz a kormánybiztosok fellépésére vonatkozólag, így tehát csak feltételesen fogadja el a jelölést. Hozzászólott e témához Huszár Károly miniszter is, s precedensekre hivatkozva, eloszlatta Bartos kormánybiztos ebbeli aggályait. Ezután dr. Bibó Károly alispán szólalt föl, felölelvén az összes égető fontos kérdéseket, amelyekre a kormánybiztostól kért felvilágosító választ. Közélelmezés. Kívánatos volna, ha a gazdaközönség, amely felesleges terményeit csak azért nem bocsájtja a hatóság rendelkezésére, mivel ezzel csereakciókat bonyolít le, ezt a hatóság rendelkezésére bocsátaná, mert csak így lehet a közélelmezést biztosítani. Módot kell találni arra, hogy a gazdaközönség szivesen adja át a hatóságoknak a terményeit. Erre legalkalmasabb volna, ha az iparcikkeket elsősorban a terményt beszolgáltató gazdák kapnák. Akkor szivesen adná oda a gazda terményét, ha rendezve volna az ipari cikkek elosztása s ezeknél az elosztásoknál a gazdák részesülnének előnyben. Ki kell építeni a Hangya szövetkezetet oly hatalmasan, hogy ez a szövetkezet bonyolítsa le az ipari cikkek beváltását terményekre, még a legeldugottabb falun is. Ezáltal az ipari munkások és a tisztviselőknek az ellátása is biztosítva volna a városokban. Fa- és szénellátás. Óriási bajok vannak a faellátás tekintetében még olyan helyeken is, ahol a fa nagy mennyiségben meg van és még hozzá közel is van. A baj eredete ott van, hogy a fakitermelő vállalatoknak kellene a munkásokat élelmezni, mert igy élelmezés nélkül nem állitható be elegendő munkaerő. A szállítás kérdése a másik nagy baj. Fuvart nem lehet kapni s ami van, az is megfizethetetlen. Kéri a kormánybiztost, hogy járjon közbe a kereskedelmi minisztériumban, hogy több teherszállító vonat állittassék be a menetrendbe, ahol egy-két kocsi a személyforgalmat is lebonyolíthatná. Gazdasági munkások jövő évi bére. Kormányhatározatot kell provokálni, hogy végre ez a kérdés teljesen tisztázódjék. Nehogy előforduljon az, hogy a munkaadók, avagy a munkások is kényük-kedve szerint járjanak el. Büntető szankcióval kell ellátni a hozandó rendeletet, hogy azt mindkét fél a legnagyobb tiszteletben tartsa. Bartos János kormánybiztos válaszában kitért az összes kérdésekre. Helyesli az alispán álláspontját az ipari cikkek és a termény beszolgáltatása tekintetében. Megnyugtatja a közvéleményt, hogy a cseh-szlovák állammal fontos tanácskozásokat folytat Ereky közélelmezési miniszter ép az ipari cikkekre vonatkozólag. A legfőbb gondját képezi, hogy azokban a vármegyékben, amelyeknek ő a kormánybiztosa, a fa- és szénellátás biztosítva legyen. A kereskedelmi minisztériumtól a vonatok beállítását szorgalmazni fogja. A románokkal megindult a tárgyalás 200 waggon petróleumnak a szállítására. A cukorellátásban zavarok származtak, mivel az ácsi cukorgyár nem tudta az oda kiutalt nagy mennyiséget szállítani. Tárgyalások vannak, hogy a cukorkontingensnek egy részét a sárvári cukorgyárból biztosítsák. A tatai és dorogi szénbányák már 150 waggonnal többet termelnek, mint ezelőtt. Így a szénellátás tekintetében csak javulás várható. A gazdasági munkások viszonyát a munkaadókhoz, s az ezzel összefüggő bérkérdést kötelező büntető szankcióval fogom én is szorgalmazni, hogy ezzel elejét vegyük minden bajnak. Felszólalások. Boksay Endre szóvá tette a volt termelőszövetkezetek ügyét. Bejelentette, hogy tudomása van róla, hogy Wittmann a termelőszövetkezettől máris több holmit, u. m. petróleumot, olajat megvett. Az alispán kijelentette, hogy a pápai termelő-szövetkezetre vonatkozó Írások, amelyek titokzatosan Pestre kerültek, már meg vannak. Senkinek nincs ott eladási joga, s a legkevésbbé sincs a volt termelő-szövetkezet alkalmazottainak. A termelő-szövetkezet ügyeinek liquidálásával Gál András termelőbiztos van megbízva. Minden más eladás, ami ezelőtt megtörtént, semmis, mert jogtalan. A termelő-szövetkezetben volt értékek most fognak csak eladásra kerülni a bakkancsok kivételével, amelyet átadtak a nemzeti hadseregnek. Bartalos tanító szólalt fel még a pénzkérdés rendezése miatt. Bartos János kormánybiztos megnyugtatta a közönséget, hogy mihelyt a románok nov. 18-án Budapestről kivonulnak, ezt a kérdést is rendezni fogja a kormány. Addig is a tisztviselők nov. elsején fele kék, fele más pénzben fogják megkapni járandóságaikat. Felszólítja azonban a gazdaközönséget is, hogy ne ragaszkodjon a kék pénzhez, mert a postatakarékpénztári pénz lesz a magyar állam pénze. Itt a pénzkérdés nehézsége is csak e bizalmatlanságon alapszik, amelynek már végre el kellene oszlani. Ezután javasolja, hogy ilyen kormánybiztosi értekezlet havonként egyszer összeüljön a fontos kérdések letárgyalására. A tanítói kar bemutatkozása. Ezután Iftene Gy. Veszprémvármegye tanfelügyelője emelkedett szólásra, üdvözölvén a kormánybiztost. A tanítóság, amely megszédült a kommunizmus alatt, magához tért és felajánlja szolgálatait a kormánybiztosnak. Barfos János kormánybiztos meg van győződve, hogy a tanítóság elhagyta azt az utat, amelyre rálépett a tanácskormány idejében, szívvel-lélekkel lesz keresztény magyar tanítója nemcsak a gyerekeknek, de különösen a felnőtteknek. Ezután Boksay Endre bencés főgimn. tanár emelkedett szólásra s a nagy számmal összegyűlt tanítóságnak arról beszélt, hogy az a szakszervezet, amely a kommunizmus ideje alatt azt a sok tanítót, tanárt mind magába tudta foglalni, vagyis, amely egyesülés már akkor is mekkora erőt képviselt, ne hagyassák most kihasználatlanul, akkor, amikor a tanítóságnak, tanárságnak mindig vannak gazdasági sérelmeik, érdekeik. Ezeknek a gazdasági