Pápa és Vidéke, 14. évfolyam 1-46. sz. (1919)

1919-10-14 / 33. szám

XIV. évfolyam. Pápa, 1919 szeptember 9. POLITIKAI HETILAP ea A PAPAI KERESZTÉNY SZOCIÁLISTA PÁRT HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden kedden és pénteken. Előfizetési ár: Egész évre 40 K, fél évre 20 K, negyed évre 10 K. Egyes szóm ára 50 fillér. KIADÓTULAJDONOS: A PÁPAI KERESZTÉNY SZOCIÁLISTA PÁRT FELELŐS SZERKESZTŐ: BO KSAY ENDRE Szerkesztőség: Tisztviselőtelep 20. szóm. A kiadóhivatal vezetóje: Hajnóczky Árpád könyvkereskedő Fő-utca 9. sz. hova az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Vasárnap — okt. 12. Cimül nem azt irom ide, hogy vasárnapi népgyülésünk, hanem egy dátumot irtam ennek a helyébe csak, mert vasárnap, okt. 12-én itt volt Pápán az ország szívverése legjobban érezhető. Nem népgyűlés volt ez, hanem parlament, ahol rövid idő alatt letárgyalódott minden fontos országos kérdés. Ritkán élt még át e város ilyen eszméktől, magas honfiúi érzéstől mélyen átérzett napot. Vajha úgy tudnám lehozni e nap szines rajzát, ahogy ez az én lelki érzékeny lemezemen felvevődött. A mai napot helytelenül állítanák be azok, hogyha azt sütnék róla ki, hogy minisztertömjénezés. Igaz, minisztert láttunk vendégül, de itt állithatom, hogy ez a minisztervendéglátás nem a régi elmúlt idők sablonos, frakkos ünnepsége volt, mert Huszár Károly hús a mi húsunkból s vér a mi vérünkből. Éppen olyan ő, mint akármelyikünk, aki dolgozik e hazáért, csakhogy azzal a különbséggel, hogy ő előmunkás s ezek közül is a legjavából való. Maga a vasárnapi nap három részből állott, u. m. 1. a tulajdonképeni népgyülésből, 2. a járási gyűlésből és 3. a pártvacsorából. A küldöttségeket más helyütt tárgyaljuk. A fogadtatás. A Kálvária melletti kerekes-kápolnánál történt a hivatalos fogadtatás. Ide jöttek a város polgármestere : dr. Tenzlinger József, a járási főszolgabíró: Bélák Lajos, és maga az egész ker. szoc. párt elnöksége, tisztikara és intéző-bizottsága. Ide jöttek a keresztény szakszervezetek, u. m.: a szövőgyári, dohánygyári, azonkívül a molnárok, borbélyok, famunkások, postások és vasutasok keresztény szakszervezetei. Itt volt testületileg a tanítóképző, a zárda. Itt volt Erdélyi József vezetése alatt a 30 tagból álló lovas-bandérium felső- és alsóvárosi daliás legényekből összeállítva. Itt volt még egy egész kocsisor, amely a fogadtatás után a gyűlés színhelyére hozta a pártvezetőséget, intéző-bizottságot. A fogadtatás maga nagyon röviden történt meg, miután a 3 órára hirdetett népgyűlés már amúgy is 4 órára tolódott ki. Dr. Tenzlinger polgármester üdvözölte a minisztert és a kormánybiztost röviden a város nevében, Beldk főszolgabíró a járás és Hajnóczky Béla ügyvezető elnök a ker. szoc. párt nevében. Lassú menetben, elől a ker. szoc. párt gyönyörű nemzeti szinü zászlójával értek a gyűlés színhelyére. A miniszter és a kormánybiztos autón érkeztek meg, s mihelyt a Főtérre értek, felmentek a díszes emelvényre. Az ekkorára már több ezrekre rugó tömeg ajkain felcsendült a magyarság imája, a Hymnus. A végső akkordok elhangzása után Gyurátz Ferenc ny. ev. püspök, a ker. szoc. párt elnöke üdvözölte a minisztert, megnyitván a népgyűlést. A népgyűlés. Huszár Károly vallás- és közokt. miniszter keresetlen egyszerűséggel, a dobogóra felállított asztal legelejére ment, egész a dobogó szélére, mintegy ezzel a pár lépéssel is közelebb akarván férkőzni a hallgatók szivéhez. Beszédében ecsetelte az egész kommunizmus lefolyását. Elénk állította, hogy kik a bűnösök ebben. Az ő beszéde nyomán már tisztán látjuk, hogy a bűnös Károlyi Mihály gróf, a melléje szegődött zsidóságnak azzal a nagy csoportjával, amely nem ismert hazát, vallást. Károlyi és az internacionálista zsidóság a börtönök lakóival ültek az ország nyakára. A hazának jeles fiait pedig, hogy ártalmatlanná tegyék, bebörtönözték s többeket eltettek láb alól. Türheti-e ezt a magyar nemzet ? Meg fogja-e tudni bocsátani a magyar nemzet a szociáldemokratáknak és a velük szövetkezett zsidóságnak azt a tengernyi bűnt, mit a magyar nemzet ellen elkövettek? (Hangos felkiáltások : soha!) Sokan vagyunk ezen a népgyűlésen úgymond, tehát szavazzunk. Nyújtsák fel azok a kezüket, akik helyeslik a keresztény Magyarország jelszavával harcba induló és rendet teremteni akaró jelenlegi kormányunk politikáját. E felhívásra a soksok ezer kéz, mintegy kézerdő emelkedett a magasba, leadván így szavazatát a keresztény magyar irányzat mellett. Nyújtsák fel azok kezüket, akik nincsenek megelégedve a keresztény irányzattal. Egyetlen egy kéz sem emelkedett fel az ezernyi ezer tömegből erre a felhívásra. Mily egyszerű és még is mily nagyszerű népszavazás. Kijelentette még a miniszter, hogy a Dunántúl már igenigen sok városában szavaztak ilyen módon, mint most itt Pápán s az eredmény mindenütt egyforma, vagyis a keresztény irányzatot sehol egy kéz sem itéli el. Mit akar tehát még Budapest?Mert sajnos, úgymond még ez az egyetlen város, ahol nem lehet ilyen szavazást elrendelni — tudjuk miért — a románok miatt. De rövid idő múlva ott is ez lesz a helyzet. Hová fognak eltűnni, vagy hogy fogják magukat igazolni akkor azok, akik most még Budapesten a románok védőszárnyai alá húzódnak s onnan intézik becstelen, gaz támadásaikat. Ez a támadás is be van bizonyítva, hogy honnan származik. Ezt a támadást is azok intézik ellenünk, akik a bolsevizmust idézték elő, vagyis az internacionálista szociáldemokraták és a magukról megfeledkezett zsidók. Nem sokat törődünk azonban a liberális köpenyegek alatt bujkáló ilyen társaságokkal, ma még támadhatnak, de itt kijelentem, hogy nem sokáig. Hála Istennek, együtt van már a keresztény tábor s addigra is, mig az itt lévő románok miatt erőinket nem tudjuk kifejteni, ebből merítünk minden erőt. Az új keresztény párt neve, amely magába fogja foglalni az összes keresztény pártokat, ez lesz: „Keresztény nemzeti egyesülés pártja".£Most folyik ínég a ker. földmives párttal a tanácskozás s akkor minden keresztény párt egy táborban lesz, melynek ereje ezúttal megdönthetetlen lesz. Örömmel jöttem Pápára, úgymond, ahol nem vagyok ismeretlen, mert már ezelőtt 20 évvel ugyanezzel a ker. programmal, ugyanezen a Fő-téren szerepeltem. Igaz, hogy akkor nagyon kevés volt a hallgatóság s a figyelmeztetéseknek sem volt sok foganatjuk. Megmutatta azonban a történelem, hogy nekünk van igazunk, mert Magyarország csak ker. szociális alapon kormányozható, hogy az ország szebb, boldogabb korszakot érjen meg. Én mint vall. és közokt. miniszter kérem fel a katholikusságot és protestánsságot, hogy kézt, kézbe téve haladjunk azon az uton, amely elvezet ehhez a szebb korszakhoz, a keresztény Magyarországhoz. Szűnni nem akaró éljen és taps hangzott fel a tüzes beszéd nyomán, amely után Szita Ernő postafőtiszt szólott a tömeghez. Elhoztam Budapestről 40.000 keresztény alapon szervezett postás üdvözletét. Nincs ma habozásnak helye, a kereszténységnek egy táborban kell ma tömörülniök, hogy soraik megbonthatatlan tömegéről visszapattanjon mindenféle támadás. Visszamegyek Budapestre s megmondom az ottani munkásoknak, hogy mily határtalan a lelkesedés itt Pápán is. Erőt merítünk mi ebből a vidéki lelkesedésből. Különösen az ipari munkásokhoz szólok, hogy legyen meg a postások és az ipari munkások között a legteljesebb harmónia, mert csak akkor lesz hazánk az egyetértés, béke hazája. A szép, érces hangú beszéd után Sztlcs Dezső pártunk ügyvezető elnöke, a pápai ker. szoc. párt képviselőjelöltje lépett a kö-