Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-05-05 / 18. szám

XIII. évfolyam. Pápa, 1918 augusztus 11. 5 . szám. ES VID Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A paoai Katholikus Kör es a oaoa-csothi esDeresi Kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár Egész évre 14, fél évre 7, negyedre 3.50 K. Egyes szám ára 30 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos A Pápai Katholikus Kör. A szerKesztésért felelős Szentg-vörg-yi Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. \ kiadóhivatal vezetője Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő A főispán mellett. Május 2-án d. u. 5 órakor a városházán népes értekezlet volt, melyen dr. Kende Ádám, pápai ügyvéd és társai meghívására a város vezetőkőreinek első emberei jelentek meg és- megvitatták azokat a módozatokat, amelyekkel az állásáról lemondott veszprémi főispánt, dr, Rainprecht Antalt, aki alig féléves működése alatt a legcsodálatosabb népszerűséget tudta magának kivívni, a főispáni székben megtarthassák. Az értekezlet eredménye egyelőre Pápa város- képviselőtestületének mai közgyűlése. A tanitókörök alusznak? A Pápa és Vidéke, amint ez lapunk homlokán ki is van tüntetve, a pápa-csóti esperes kerület tanítói körének hivatalos lapja. Erre való hivatkozással nevezett körnek egyik tagja, aki egyszersmint régi előfizetőnk, a kisérő levélben megkért bennünket, hogy alábbi sorait leközöljük: »Tekintetes Szerkesztő Ur! Nem tudom magamnak megmagyarázni, hogy a háború kitörése óta miért nem tait a pápa-csóti tanítói kör gyűlést? Négy év óta a köri tagok részére nem akadna megtárgyalni való ? Ha a szomszéd vármegyékben, amelyekre pedig szerintem csak ugy hatott ki a világháború, mint a miénkre, egyre-másra összeülnek a kör tagjai és amellett, hogy szépen megemlékeznek hadbavonult tagtársaikról, a hősi halált halt kollégákról éppúgy, mint ezek özvegyeiről és árváiról, a saját, eléggé aktuális életkérdéseikben is tanácskoznak, nemkülönben szakügyekben, a változott iskolázási viszonyok nehézségeinek mikénti leküzdése érdemében folytatnak a tanügy mostani súlyos helyzetét előnyösen érintő vitát, akkor joggal kérdezhetem, hogy miért éppen a mi tanitóköreink alusznak s nevezetesen a pápa-csóti kerület tanítói tesznek ugy, mintha fejüket a homokba dugták volna? Nincsen elnökünk, nincsen alelnökünk, nincsen tisztikarunk, nincsen választmányunk? Ha nincsen, ugy hát legyen, üljünk össze és válasszunk; ha pedig van, hát nyilatkozzanak és tájékoztassanak bennünket: miért alusznak a tanitókörök, jobban mondva, miért alszik a miénk ? A Pápa és Vidéke utján kérem az illetékesek szives válaszát. Teljes tisztelettel: (névaláírás).« Tudtunkkal a pápa-csóti kör ezidőszerinti elnöke Süle Gábor tornatanár, aki bizonyára sietni fog lapunk utján megadni a választ. A magunk részéről csak arra utalunk, hogy éppen mai számunkban közöljük a székesfehérvári tanítók országos felhívását, mely már magában véve is alapul, illetve okul szolgálhat egy rendkívüli gyűlés megtartására. A pápai kálvária-temetőről. Rendezés. Ujabb intézkedések. Az ősrégi pápai katholikus temető, a melyet Pápa hires kálváriájáról, melynek szomszédságában van, kálváriái temetőnek neveztek el s amely eddig — dacára tisztán katholikus jellegének — a városi hatóság kezelésében állott, honnét a temetője feletti felügyelet gyakorlására, a temető minden ügyköiének vitelére, alapjának és jövedelmének a kezelésére, végül a temető gondozására és rendezésére mégis csak egyedül jogosult pápai r. k. hitközségnek nemrég adták át, már ezen rövid idő óta, hogy a r. k. iskolaszék rendelkezik benne, igen előnyösen megváltozott s kezdi mindinkább felvenni azt a képet, melyet az ilyen, a kegyelet szent érzését növelni hívatott csendes helyről minden jobbizlésü ember alkotni szokott magának. Az iskolaszék, annak vezetősége, kivált pedig a főgondnoka az átvétel első percétől kezdve azon volt, hogy a temetőben a legnagyobb rend és tisztaság üsse fel a tanyáját. Nemcsak a régi sirok, hanem különösen az uj sirok elhelyezését szabályozni kellett, s egy kidolgozott tervet felfektetni, melynek szabályozási vonalai adták meg a direktívákat a további temetkezésekre. A sirok között és körül, az utak szélén, kerítések előtt és mögött felburjánzott (mert eddig alig üldözött) sok-sok gizgazt pedig ki kellett pusztítani, a temetőt alaposan kitisztítani, utait, kerítéseit helyreállítani s általában mindent a kegyelet helyéhez méltó formába önteni. Hónapok kitartó, következetes munkája kell ehhez és ezért ma még nincsen befejezve a rendezés és tisztogatás. A hosszú, kemény tél s a munkaerő hiánya és drágasága miatt jóformán a kitűzött célt messziről látjuk még csak, de alapos a remény, hogy azt most már rövid időn belül el fogjuk érni: nemsokára tisztán, átlátszóan, a rendszeretőnek a szivét, lelkét egyaránt kielégítő egyszerűségben előttünk fog állani az ősrégi temető — uj, tetszetős formájában. Egyes iskolaszéki tagok előterjesztéseit az iskolaszék mindig magáévá tette és ennek folytán a felesleges fákat, melyek a rendezés útjában állottak, vagy más címen vesztették el létjogosultságukat, kivágatta, illetve elárvereztette s a vevők által elvitette; elrendelte a halottak kötelező elkönyvelését; megcsináltatta a temető rendezéshez szükséges térképet, azaz felmérette és szabályozási vonalak közé osztotta az egész temetőt; munkásokat, két ahhoz értő orosz foglyot szerződtetett a szabályozási terv végrehajtására stb. Egyszóval megindította az iskolaszék a nagy munkát, melynek folyamán most már oda ért, hogy csak az egyes sírhelyek rendezése következik. S ez érdekli leginkább a nagyközönséget, illetőleg mindazokat, akiknek halottaik vannak a kálváriái temetőben. A sírhelyek tulajdonosait (értjük azalatt természetesen a megholtaknak még élő hozzátartozóit) felhívták, iíogy a sírokat haladéktalanul tegyék rendbe, még pedig a tervben lefektetett szabályozási rendnek az előírásai szerint; vagy pedig bízzák e munkát a hitközségre, amely egyelőre megállapított összegért a maga embereivel majd rendbe hozatja a sirt. Akik sem maguk el nem végzik, sem a hitközségre nem bizzák a sír rendezését, azokét is azért csak megcsináltatja a hitközség, természetesen az illetők számlájára, melyen esetleg nagyobb összeg fog állani, mint a mennyit egyezség utján előre meg lehetett volna állapítani, ha az illető a megbizást átadja a hitközségnek. A temetőrendezés egész ideje alatt, tehát néhány hónapon át most még élő emberek részére uj sírhelyeket előjegyezni, vagy váltani nem lehet, s csak halálesetek jogosítják fel a hozzátartozókat erre.