Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-10-27 / 43. szám

xill. évfolyam. Pápa, 1918 október 27. 43. szám. PAPA ES VIDEKE Szépirodalmi, közgazdasági én társadalmi hetilap. A pacai Katholikus Kör es a papa-csóthi esperesi Kerület tanítói körenek hivatalos iap|a Előfizetési ár Egész évre 14, fél évre 7, negyedre 3.50 K. Egyes szám ára 30 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos A Pápai Katholikus Kör A szerxesztésért íeleiös Szentgyörgyi Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. H L HHHIB 1 —i 1 1 HHHIB 1 s 1 Hajdú Tibor dr. pannonhalmi főapát. 1 Hétfőn a késő esti órákban megkondult Pannonhalma ormán a halál harangja és bús szavával fájdalmas gyászesetről s a nyomában járó súlyos veszteségről beszélt. Hirdette jóságos Atyánknak, a magyarországi szent Benedekrend főapátjának, az Úr szíve szerinti főpásztornak, a katholikus közélet kimagasló egyéniségének csendes elhunytát. Hirdette, hogy Teremtőjéhez szállt vissza szép lelke, hogy megszűnt dobogni szerető szíve, melynek éltető melegét oly sokszor és oly sokan éreztük. Késő este volt; talán azért is, hogy ama mélységes csendben és megilletődésben, mellyel halálos ágyát körülvettük, annál hatalmasabban hangozzék fel a zokogás, annál bőségesebben hulljon a könny, annál setétebb legyen a gyász. Örök nyugalomra húnyta le szemeit ő, ki még mindig telve volt hő lelkesedéssel, nagy munkakedvvel és a jövőre szőtt szép tervekkel. Szerető szíve rendjéért s híveiért dobogott s most, midőn e fényes és perzselő nap kialudt, mély megrendüléssel álljuk körül ravatalát, mert egész teljességében érezzük a bennünket ért veszteség súlyos voltát. Mindig éreztük, hogy széles látókörére, mély tudására, erős kezére ezen szomorú és- válságos időkben sokkal nagyobb szükségünk van, mint valaha; azért ostromoltuk meg könnyek között elrebegett imáinkkal az irgalom trónusát és kértük, tartsa meg számunkra jóságos atyánkat, de a Gondviselés másként határozott s kivezette őt körünkből. Elvesztettük őt és mégis úgy érezzük, hogy nem halt meg ő, ki milliókra költötte dús életének gazdag kincsét, bár napja elmúlt, hanem legyőzve azt, mi benne földi volt, egy éltető eszmévé finomult. Aki úgy élt, mint ő, annak halála új életet is jelent, nemcsak gyászos kimúlást. A halál harangjának bús kondulása felkeltette őt egy dicső feltámadásra. * Boldogult főapátunk 1858-ik okt. 22-én született. Középiskolai tanulmányait Kőszegen kezdte és Szombathelyen folytatta. 1874-ben mint 16 éves ifjú vonult a pannonhalmi kolostor csendes falai közé. Kezdettől fogva a legnagyobb lelkiismeretességgel, buzgósággal és lelkesedéssel készült nemes hivatására. Kedvelt theologiai tanulmányait Innsbruckban végezte, hol hittudományi doktorátust is szerzett. Felszenteltetése (1881) után hamarosan a pannonhalmi főiskoján találjuk, mint a theologia és filozófia tanárát.Tanítványait lelkes szeretettel vezeti s több éven át a szerzetes növendékek lelki-igazgatója. Hivatásának mindenben buzgón megfelel. 23 évi főiskolai tanársága alatt mélyen átérzett vallásosság, egyenes jellem, mély tudás, törhetetlen akaraterő és szeretetreméltó társaséleti modor tűnnek ki, mint egyéniségének alapvonásai. Ugyanezen idő alatt kifejtett kiváló irodalmi munkásságának elismeréseül a Szent István Társulat tudományos és irdodalmi osztályának rendes tagjává lesz. Minden oldalú rátermettségét mutatja az, hogy rendtársainak bizalma 1905-ben fó'monostori perjellé választja. Elődjének, Fehér Ipolynak, halálával árvaságra jutott rend őt jelöli első helyen a főapáti méltóságra. Nemsokára megkapván a királyi kinevezést és a római megerősítést, Vaszary hercegprímástól apáttá avattatva 1910. jan. 31-én átveszi a rend vezetését. Főapátsága a szeretet jegyében folyt. Mindenkit szeretett s mindenki szerette. Vezetése alatt a rend új munkaterek elvállalásával, ennek megfelelő nagyobbarányú fejlődéssel, belső ügyeinek tökéletesebb rendezésével fényesen bizonyítja hivatottságát, életképességét és nagy eredménnyel folytatja hagyományos kulturális tevékenységét. Mindjárt főapátsága kezdetén újjá építi és főgimnáziummá fejleszti a pápai kath. gimnáziumot, amivel főapátságának városunkban örök emléket emelt. Munkásságának és jótékonyságának elismeréseűl a Ferenc József-rend nagykeresztjét és a Vörös Kereszt hadiékítményes tiszti díszjelvényét kapja. Nagyarányú építkezéseivel különösen a pannonhalmi főmonostort fejleszti. Kedvelt tervét: a budapesti főgimnázium és internátus létesítését már nem valósíthatta meg, mert már régebben fellépő cukorbetegsége hirtelen veszedelmes fordulatot vett s rövid szenvedés után hétfőn este V* 10 órakor kioltotta nemes életét. Halála nemcsak rendjét sújtotta; általános részvétet keltett. Városunk előkelőségei szomorú szívvel jelentették részvétüket és fájdalmunkkal együtt érző lélekkel vettek részt a megboldogult lelke üdveért bemutatott gyászistentiszteleten, mely csütörtökön d. e. 9 órakor volt a rendnek városunkban levő