Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-01-27 / 4. szám

2. P APA ES VIDELCE 1918 január 20. iparos volta könnyen gyanút kelthet a nép­ben és a bizottság csupán ezért javasolja az összeférhetetlenség kimondását. Lakos Béla dr. mindenek előtt köszöni a vizsgálóbizott­ság fáradságos munkáját és a beterjesztett elaboratumát, melyből konstatálja, hogy a városházán nagy seprésre van szükség. Indít­yányozza a javaslatok elfogadását azzal, hogy a főmérnök elleni iratokát ne a polgármes­ternek adják ki, aki szintén vizsgálat alatt áll, hanem egyenesen az alispánhoz küldjék fel és hogy Révész főmérnökkel szemben a Pápai Lapokban megjelent s egyik képviselő ellen irt cikkei miatt fejezze ki megrovását. Hoffner Sándor dr.-nak a felszólalása után, aki a maga esetét magyarázta és Gyu­rátz Ferenc rövid hozzászólása után Kőrös Endre dr. elmondotta, hogy szégyenli, hogy a városnak ilyen tisztviselői vannak, mint amilyeneket a bizottság jelentéseiből ki lehel olvasni. Győrinek, aki a Pápai Hírlapban a tisztviselők üzelmeit ostorozta, ezek szerint tehát igaza volt s igy Révész ellen — nem mint Lakos indítványozta, megrovását, hanem — megbotránkozását fejezze ki a közgyűlés. Ezután Sarudy György Hoffner ügyében szólalt fel s Hoffner puritán jellemét han­goztatta. mire Kende Ádám dr. mondott hosszabb beszédet. Kende a bizottság jelentését tárgyilagos kritika tárgyává tette. Ő maga is tagja volt a közélelmezési bizottságnak, a vizsgálóbizott­ság pedig csak ennyit mond, hogy a közélel­mezési bizottság nem tisztviselőtagjait nem lehet felelősségre vonni, ebből azt olvassa ki, hogy ezek szerint tehát bűnösöknek is talál­tathattak. Szerinte ez nem elég. A bizottság­nak a tisztviselőkre vonatkozó javaslatait el­fogadja, de elitélő szava a bizonyítási eljárás befejezése előtt nincsen, nem lehet, nem is szabad annak lennie, viszont azonban, ha bű­nösöknek találtatnak, ő lesz az első, aki kö­vet fog rájok és pereatot kiált. Révész dol­gában nem látja szükségét annak, hogy az iratokat ne a polgármesternek adják ki, aki közvetlen fegyelmi hatósága a főmérnöknek. Kőrös rövid felszólalása után, melyben kifogásolja, hogy a jelentés nem került az állandó választmány elé, Sült József kijelenti, hogy szerinte az egész ügy, mostani állásában egyáltalán nein érdemli meg ezt a szenvedé­lyes vitát. Kijelenti, hogy a bizottság válasz­tott tag'ai ellen panasz nem merült fel. Kő­rösnek válaszolva elmondja, hogy a javaslat miért kerülte el az áll. választmányt, azért t. i. mert a bizottság directe a képviselőtes­tülettől nyerte a megbízását, annak adja te­hát jelentését, s most a képviselőtestület, ha tetszik, kiadhatja az áll. választmánynak, de ez felesleges. Még Lakos maradt meg az in­dítványa mellett, mire főjegyző bezárja a vi­tát s a 4 pontot egyenkint szavazás alá bo­csájtja. A többség felállásai kimondotta, hogy Hajnócky iparosvoltát nem tartja összeférhet­lennek a lisztirodai állásával, az iratokat fel­küldi az alispánhoz, Hoffner ügyét rendben találja, s végül Kőrös indítványát a legköze­lebbi ülés napirendjére tűzi (Révész felett megbotránkozás). 3. A közélelmezési bizottság kiegészí­tése. A főjegyző ismertette az ügyet. A köz­élelmezési bizottság 10 tagból áll, ezek közül Braun Ármin, Hoffner Sándor dr., Kluge Endre dr, Langraf Zsiga lemondottak, Har­mos Zoltán pedig eltávozott. Az áll. választ­mány Gyurátz Ferencet, Osvald Jánost, Lá­zár Ádámot, Sulyok Józsefet és Halász Mi­hályt ajánlja. Kende Ádám dr. kijelenti, hogy ő is lemond bizottsági tagságáról. Ke­resztes Gyula ajánlja, hogy Kende helyére földmivesembert válasszanak, ajánlja Ács Ferencet, aki viszont Keresztest ajánlotta. A képviselőtestület az emiitetteket és Keresztest megválasztotta. A póttárgysorozatból: 1. A pápai kerü­leti munkásbiztositó pénztár felhívása, a be­jelentési kötelezettség tárgyában. A képviselő­testület a város alkalmazásában álló személy­zet ellátását' 20 hétről 26 hétre emelte fel betegség tartama alatt. 2. A hadisegélyek tárgyában kibocsáj­tott miniszteri rendelet értelmében véle­ményező bizottság választandó. A főjegyző elmondotta, hogy az áll. választmány a bizott­ságot Gyurátz Ferenc, Karlovitz Adolfné, Balla Róbert dr. és Halász Mihály tagokból ajánlja összeállítani. Török Mihály, a segély­iroda vezetője jelenti, hogy esetenkint 2 segélye­zett is tagja a bizottságnak, melynek mosta­nában sok dolga lesz, sürüen lesz ülése stb. Torma Lajos egy felszólalásában kifejtette, hogy szerinte ahhozértőket kellene választani. Török szerint ráérő ember legyen a tag. Sarudy az áll. választmány javaslatát ajánlja elfogadásra, a propozició helyes, s tiltakozik az ellen, hogy a szociáldemokraták az egészet maguknak szeretnék lefoglalni, egy társa­dalmi osztály számára, ez az anarchia keádete volna, autokráciát nem tür el senkitől, sem zsarnokságot. Kőrös E. a javaslatban felhozot­tak pártatlanságát emeli ki, mire Keresztes Gyula egy rövid felszólalása után meg is let­tek azok választva. 3. Javaslat arról, hogy Pápa r. t. város önálló országgyűlési képviselő-küldési joggal ruháztassák fel. Az áll. választmány ajánlja. Keresztes Gyula ellenzi és a napirendről való levételt indítványozta. Végre is szava­zásra került a sor, s a képviselőtestület el­fogadta az áll. vál. javaslatát. 4. Illetőségi ügyek. Két egyén pápai illetőségét megtagadták. A gyűlés, melyen 75 — 80-an lehettek jelen, s/ 46 órakor véget ért. Kérelem. A pápai irgalmas nővérek há­zának közvetlen szomszédságában egy Béketemploinot óhajtunk építeni, mely mig egyrészt az 53 év óta fenn­álló s azóta nagyon kifejlődött leány­iskolák növendékseregének lelki szük­ségletét szolgáló intézeti templom kiván lenni, a mennyiben a mostani kis ká­polna erre már elégtelen; másrészt a nőnevelő intézet vezetőinek a hitélet fejlesztésére való törekvéséhez kapcso­lódó jámbor társulatok és kongregációk vallásgyakorlatainak szent helye lenne; végül pedig jézus szent Szive fogadalmi templom volna, vagyis a béke utáni sóvárgás szimbóluma, hol a háború okozta sebekre vigaszt keresnek, ahon­nan engesztelő imákat küldenek a meny­nyei Atyához a nagy világtusában ele­settekért, akik előbb ellenségek voltak és egymás ellen küzdöttek, de most a közös sírban testvérekké lettek és test­vérekké teszik az élőket; ahol állandóan alázattal könyörögnek, hogy a jövőben részesítsen Isten a béke boldogító har­móniájának kegyelmében, melyért a je­len idők zűrzavarában bármely áldozatot is meghozni érdemes dolog. A mai viszonyok következtében nagyon drága építkezés nagy összeget igényel, melynek összehozásához sok ember anyagi támogatására kell számí­tanunk. De egyesült erővel létre tudjuk hozni a szép művet, mely fehér virág­ként fakad majd a piros véráztatta föld­ből és hirdeti a megértést teremtő test­vériség szellemét. A mindenható, jósá­gos Üdvözítő, aki belát a szivekbe és főleg a jószándékra tekint, és aki egy­koron a szegény özvegyasszony ado­mánya felett oly méltányló dicséretet mondott, bizonyára gyönyörűséggel te­kint az iránta megható módon meg­nyilatkozó szeretetre, s kétségen kívül bőkezűleg fogja megjutalmazni a kegye­letes adakozók minden egyes fillérét. Az ily módon nagy buzgósággal megindítandó gyűjtést az édes Üdvözítő szemmel látható szent áldása kisérje 1 A befolyt összeget az irgalmas nővérek pápai főnöknője kezeli, kihez minden adomány küldendő s akitől min­den felvilágosítás nyerhető. Pápa, 1918. január 10. A pápai béketemplom egyesület megalakulásáig: KMIS2T JENŐ esperes-plebános, a Ferencz-József-rend lovagja. Püspöki körlevél. Rott Nándor dr> a napokban bocsátotta ki az idei első körlevelét. E körlevélben a püspök mindenekelőtt megköszöni a papságának az újévi üdvöz­leteket, azután ismerteti a kisszemináriumra tett alapítványát, szól az adóbevallásról, és közli a miniszternek az anyakönyvi kivona­tokra vonatkozó rendeletét, továbbá több, igy a harangok leszerelésének idejére, a csa­ládi pótlékra, korpótlékra stb.-re vonatkozó miniszteri rendeleteket. A püspök azután felhívja az érdekel­teket a korpótlékigény bejelentésére, meg­állapítja a Dominikánum javára mondott mi­sékről való elszámolás módját, s a karácso­nyi szünidő meghosszabbítását illető rendel­kezés után elrendeli, hogy ezentúl az egyh.­megyei plébániák évi 12 koronát fizetnek a körlevelek, Directoriumok és hasonló kiad­ványok nyomtatási költségei fejében, azután pedig ismét korlátozza a templomi gyertyák használatát. Könyv- és kép-ajánlások után a szino­dálís vizsgát május 23-ra tűzi ki aj püspök, majd pedig személyi változásokat k-özlU, igy Torma József, lepsényi [plébánossá való be­iktatását, Tapolczai Pál taliándörögdi és Czó­nár Cölesztin József lajoskomáromi lelkészek cseréjét, végül Baumann János, városjődi káplánnak Attalára való áthelyezését.

Next

/
Thumbnails
Contents