Pápa és Vidéke, 13. évfolyam 1-52. sz. (1918)

1918-01-27 / 4. szám

1918 január 27. PÁPA ÉS VIDÉKE 3. Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság- mozgalma. A hatalmas, keresztény magyar sajtó megteremtése. Lapunk megemlékezett már arról a nagyarányú mozgalomról, amely Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság cimen indult meg abból a célból, hogy hatalmas, minden tekintetben versenyképes keresztény sajtót tudjon teremteni. A mozgalom tervezetét s azoknak névsorát, akik annak élén állanak, a következőkben ismertetjük lapunk olvasóközönségével : »A Központi Sajtóv-.llalat Részvénytársaság« célja: hirlapok, folyóiratok s egyéb sajtótermékek kiadása és terjesztése. A tervezett részvénytársaság tartama 60 év, alaptőkéje három millió korona. Az alaptőke 120,000 drb, egyenként 25 kor. névértékű, névre szóló részvényből alakul. A részvényjegyzés záróideje 1918. április 15. • A részvényjegyzés alkalmával, ha az egyazon személytől jegyzett részvények száma kilencnél kisebb, a jegyzett részvények teljes névértéke azonnal befizetendő; 9—40 részvény együttes jegyzésénél a részvények névértékének 50 százaléka a részvényjegyzés alkalmával, 50 százaléka pedig 1918. április 15 ig fizetendő be; 40 nél több részvény együttes jegyzésénél a részvények névértékének 30 százaléka a részvényjegyzés alkalmával, további 20 százaléka 1918. április 15 ig, további 25 százaléka 1918. julius 15-ig, végső 25 százaléka pedig 1918. október 15 ig fizetendő be. Az alapítók a kereskedelmi törvény (1875. évi XXXVII. t.-c.) 183. §-a alapján fenntartják maguknak a jogot, hogy az első igazgatóságot három év tartalmára kinevezhessék. Budapesten, 1918. január 15 én. Az alapítók: Ambró Béla s. k. v. b. t. t. ny. nagykövet, Pozsony. Andor József s. k. az »Elet« szerkesztője, Budapest. Dr. Angyal Pál s. k. egyetemi tanár, Budapest. Dr. Bangha Béla S. I. s. k. a »Magyar Kultura« szerkesztője, Budapest. Dr. Baranyay Jusztin s. k. ciszt. r. főisk. igazgató, Budapest. Mg. dr. Batthyány Strattmann László s. k. Főrendiházi tag, Köpcsény. Dr. Bernolák Nándor s. k. egyet, tanár, Debrecen. Dr. Bleyer Jakab s. k. egyet, tanár, Budapest. Dr. Bochkor Mihály s. k. egyet, tanár, Kolozsvár. Dr. Bozóky Géza s. k. egyet, tanár, Pozsony. Buttykay Antal s. k. rendfőnök; a Kath. Sajtóegyesület főtitkára, Budapest. Dr. gróf Károlyi József s. k. főispán, Székesfehérvár. Dr. Kmety Károly s. k. egyet, tanár, Budapest. Kriston Endre s. k. kanonok, érs. irodaigazg , Eger. Dr. Krüger Aladár s. k. ügyvéd, Nagyvárad. Dr. Lepold Antal s. k. hercégprim. irodaigazg. prelátuskanonok, Esztergom. Dr. Mosonyi Dénes s. k. kanonok, püsp. irodaigazg, Pécs. Dr. Nékám Lajos s. k. kormánybizt. egyet, tanár, Budapest. Dr. Rainprecht Antal s. k. főispán, Veszprém. Dr. Steuer György s. k. főispán, Nagybecskerek. i Gróf Széchényi Emil s. k. v. b. t. t. Főrendiházi tag, Budapest. Gróf Széchényi György s. k. főispán, Sátoraljaújhely. Dr. Takács Menyhért s. k. jászóvári prépost, Jászóvár. Dr. báró Vécsey Aurél s. k. theol. tanár, Gyulafehérvár. Dr. Waigand József s. k. ügyvéd, főv. bizotts. tag, Budapest. Egyszerűen meglepő és páratlan az a lelkesedés, amely az egész országban, a fővárostól elkezde a legutolsó faluig megnyilvánul a keresztény sajtó megteremtéséért s ma már közmeggyőződés, hogy nem 3, hanem legalább is 6 millió fog egybegyűlni a szent célra. A város a várossal, falu a faluval versenyez, hogy elsőbb helyen lehessen a jegyzésekben, s mint a Szervező Iroda igazgatósága értesíti lapunkat, egyszerű, szegény, de becsületes keresztények nem várt összegeket jegyeznek. Azt mondják: Inkább a szánktól spóroljuk meg a falatot, de a keresztény sajtó ügyét nem szabad továbbra halasztanunk. Enélkűl halálra vagyunk kárhoztatva. Hogy a tehetősek tízezrekkel, százezrekkel járulnak a nagy ügyhöz, mondanunk sem kell. Nekünk is szivvel-lélekkel kell csatlakoznunk a sajtómozgalomhoz. Jegyezzen mindenki sajtórészvényt. Egy részvény ára 25 K, alapítási költséggel együtt 26 K. Kérjünk a r.-t. szervező iródájálól aláírási íveket és postabefizetési lapokat a pénz elküldésére. Az aláírási íven a jegyzőfél odairja nevét, pontos citnét, és hogy hány részvényt jegyez. A befizetési lap szelvénye egyúttal igazoló irás a részvényjegyzésről. Az eredeti részvényeket a részvénytársaság megalakulása után küldik szét. Mindennemű kérelemmel a Szervező 'Irodához (Budapest, IV. Harisbazár 1.) kell fordulni. Olvasóink figyelmét ismételten felhívjuk a részvényjegyzésre! A Jókai-kör hangversenye. A pápai Jókai-kör január 15-i nagy hangversenye impozáns sikerrel zajlott le s úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben messze túlhaladta még ezen előkelő kör szép múltjában megörökített sok-sok sikerült estélyeit. Kiváló rendezője is volt ám Tar Gyuláné, aki ugy a szereplők megválasztásában, mint a rendezés egyéb ágaiban szerencsés kézzel, s ki1 tűnő hozzáértéssel járt el. E hangverseny nemcsak zenei műélvezetet nyújtott a notabilis közönségnek, hanem egyben (irodalmi tekintetben) lelki felüdülést és szórakoztatást is. A műsor Gáty Zoltánnak, városunk e művészlelkületü, kiváló zenekirályának egy (Pápán eddig) ismeretlen formájú szerzeménye, Ima a békéért cimű Kantátéja vezette be, melyet az ő vezetése alatt a ref. tanítónőképző mintegy 40 növendéke adott elő. Bach hasonformáju, hatalmas alkotásaira emlékeztető mű ez, magán- és duettrészekkel, kardalokkal, hegedű, harmonium és zongorajátékkal váltakozva. A protestáns korálok komoly, fenséges hangfüzése csendült ki a szerzeményből, melynek megkomponálása és betanítása egyaránt megkívánja nemcsak a hozzáértést, hanem a türelmet is. S ha tán voltak, akik az opuszt hosszúnak találták, sokkal többen akadtak olyanok, akik valóságos műélvezettel és ritka gyönyörrel fogták fel a Kántátét, Gátynak egyik legértékesebb szerzeményét és végül őszinte, meleg tapssal fejezték ki elismerésüket szerzővel és dirigenssel szemben. Tomor Árkád néhány költeményét szavalta el, majd pedig Marsó Lászlónénak, egy magasrangu katonatiszt bájos nejének művészi énekszáma következett. Üde, csengő, behízelgő, s különösen a mély regiszterekben kiválóan kedves hangján előadott éneke méltán aratta a legnagyobb sikert. Pékár Gyula dr., neves hazai író ült azután a felolvasó asztalhoz és Jókai második házasságáról olvasott fel nagyrészt ismeretlen részleteket. A költői zseniálitással megirt mű frenetikus hatást kelltett, mely a következő számnál a mi Kis Józsefünk zongorajátékánál megismétlődött, hiszen valósággal önnönmagát multa felül a virtuozitásával. Kőrös Endre dr. néhány, kedvesen megirt, hatással előadott költeménye, és Marsóné ujabb szép éneke után élőképek következtek, porcellánfigurák, melyeket a Kulcsiczky János ügyes kezelésében működő villamos reflektor csodás fénypompája mellett helyi intelligenciánk több kisebb-nagyobb lánygárdája mutatott be. Különösen itt érvényesült a rendező finom izlése és találékonysága. PIosszu volna leirni, hogy kik és mit mutattak be egy órán belül ezekből a porcellánfigurákból. Volt ott virágárus leányka, rokokolányok, spanyol táncosnő, valóságos vörös ördög, halászleány stb. Közel négy órán át tartott a hangverseny, de mondhatjuk, mindvégig le tudta bilincselni a megjelentek figyelmét.