Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-04-29 / 18. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1917 április 29. esések segítségével előállított árammal szállítja rengeteg teljesítőképességgel a laplandi vasércet Narvik kikötőbe. így a Bakonyban termelt gyapjút nem kellene német gyárakban feldolgoztatni, hanem a vizerőre berendezett posztógyáraink készítenék azt ki. A többtermeléshez ilyenformán is megtalálná számítását a természeti adományokban oly bőven megáldott országunk. A Pápa és Vidéke Keresztény Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet közgyűlése. Mult vasárnap a Felsővárosi Kath. Körben tartotta a nevezett szövetkezet évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Grátzer János szövetkezeti elnök vezette, amelyen 65 tag 365 részvénnyel volt jelen. Miután a határozatképességet megállapította, üdvözölte a megjelenteket, a jegyzőkönyv vezetésére felkérte Kovács Ferencet, a hitelesítésre Szabó István és Molnár Mihály tagokat. Bejelentette, hogy az alapszabályoknak megfelelően a közgyűlés az Uj Lap-ban, a Szövetkezzünk c. újságokban és a városban dobszóval a kellő időben meghirdettetett s igy a közgyűlés megtartásának akadálya nincsen. Következett az igazgatóság jelentése. Az uzsora-kereskedelem nemcsak a békében, de különösen a háborúban felhasználta a közönség liiszékenységét, szorult helyzetét s nem törődve másoknak teljes tönkretételével, rohamosan gazdagodott. Óriási nyereséggel dolgozva, oly nagy tőkét gyűjtött, mellyel az egész kereskedelmet másoknak rovására magához ragadta. A tisztességes kereskedelemnek ezzel szemben litáni harcot kellett vívnia a békében és most a háborúban egyformán. De hogy a lelketlensége mennyire fokozódott, arról keserű meggyőződést szerezhetett mindenki a mostani háború folyama alatt, ellene a törvényhozás sem tudja kellőképen védelmezni a kiuzsorázott közönséget. Mikor a békében valaki szövetkezetről beszélt, mint mikor a darázsfészket megbolygatják, olyan zűrzavar keletkezett körülötte. Most pedig mézédes szavakkal beszélnek a szövetkezetek szükségességéről és előnyeiről még azok is, akik vörösposztónak nézték, mikor valahol egy a firmáját feltette. Majdnem azt a közmondást lehetne rá most alkalmazni, mikor most akarnak szövetkezetet alakítani: »Eső után köpönyeg.« A magunk részéről azonban örömmel látjuk az eszmét terjedni, mert fényes tanúbizonyságot tesz ez arról, hogy helyes uton jártunk akkor, mikor ezelőtt tizenegyévvel szövetkezetünket megnyitottuk. Ha a szövetkezeti eszme a béke időben nagyobb tért hódított volna, most sokkal eredményesebben lehetne a közönség javára dolgozni. Fennállásunk biztosításának munkáján túl vagyunk. Fundamentumunk tizenegy éve állja a próbát és szilárdan áll. Hej! pedig, de erős faltörő kosokkal vívták és aknázták alá mindenféle robbanó anyaggal. Most, mikor a kereskedelem rohamosan igyekszik a helyzetet a maga javára felhasználni, szövetkezetünknek nem szabad portékáját elvesztegetnie, hanem tekintetbe kell vennie a nehéz beszerzési viszonyokat, szem előtt kell tartani a kétes kereskedelmi jövőt és a bevásárlásokat nagyon óvatosan kezelnie, mert a drágán vett árut a szövetkezet egyetlen tagja sem fogja szivesen drágábban venni. Igaz, hogy a kereskedelem egyes ágai aratási idejüket élik és sokan azt hiszik, hogy a szövetkezetnek is rózsás a helyzete. Nagyon tévednek! Igaz, a kereslet igen nagy, ma nem kell a vevőt senkinek sem fognia, csak legyen mit eladni. Az áruhoz azonban legtöbbször csak uzsora-áron lehet jutni. Az árunak ily uton való biztosításához azonban a szövetkezet nem fordulhat, mert ez egyrészt ellenkezésbe hozza eszméje tisztaságával, másrészt meg a törvény büntető szigorának teszi ki magát, mit egyeseknek elviselni könnyű, de a szövetkezetre szégyen. Az összes ujabban kiadott rendeletek mindannyia a beszerzésnél a szövetkezeteket előnyben részesítik és mégis csudálatos, hogy mikorra a szövetkezet sürgönye odaér, akkorra már nincs áru. Ugyancsak a fenti rendeletre hivatkozva, másnak elég az arcképe s igazolványa, a szövetkezetnek ilyen, meg amolyan hatósági bizonyítványra van szüksége, s mikorra ;azt is beszerezte, megint csak elfogyott az áru, de akkorra más már házat is vesz a hasznon. Szóval, a szövetkezetnek nem vo'lt irigylésre méltó a helyzete a békében, J

fa háborúban szintén küzdésben van része elég. De mindenen győzedelmeskedett a tagok lelkes összetartása, a közönségnek pártolása és hogy az igazgatóság a beléje

1 helyezett bizalomnak hogyan felelt meg, 1 azt a t. közgyűlés a mérlegből itélje meg. Utána felolvastatott a következő mérleg. Vagyon: Készpénzkészlet 314429 K. Árukészlet 48.396 99 K. Adósok 14.53017 K. Fölszerelési költség 3800 K. Levonás 840 K = 960 K. Daráló malom 2000 K. Hadikölcsön 8000 K. Folyó számla 6000 K. Értékpapír számla 340 K. Áru előlegek 11 508 19 K. Összesen 96.91964 K. Teher: 333 tag 1054 darab üzletrész ä 10 K = 10.540 K. Áruhitelezők 17.137-20 K. Tagok betétje tőkeemelésre 46.680-85 K. Átmeneti számla 600 K. Óvadékszámla 1000 K. Tartalékalap 13.94347 K. Egyenleg mint nyereség 701812 korona. Összesen 96.919'64 K. Taglétszám 1915. év végén 370 .tag, 1087 üzletrész. Belépett 1916. év végén 7 tag 48 üzletrésszel. Kilépett 1916. évben 44 tag 81 üzletrésszel. Taglétszám 1916. év végén 333 tag, 1054 üzletrésszel. Veszteség-nyereség számla. Kiadás: (Egyenleg mint nyereség 70] 812 K). Összesen 49.664-71 K. Bevétel: 1916. év április hó 5 tői, 1917. év március hó 15-ig 466.698 93 IC árubevétel után nyers haszon 49.76471 K. Összesen 49.764.71 korona. Miután a mérleg felolvastatott, azt a közgyűlés egész terjegyelmében elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak a tiszta nyereség hováfordítására vonatkozó indítványát, amely a következő: A 7018-12 K-ból 5 százalék osztalék fejében fizettessék ki 527 K. Vásárlási jutalék fejében a részvényeseknek részvényenként 2 K, összesen 2118 korona, az üzletvezetőnek szerződés szerinti 10 százalék 701 K 81 fillér, az elnök tiszteletdíja 400 K, 4 igazgatósági tagnak 400 K, 15 felügyelő bizottsági tagnak 900 K. Jutalmakra: személyzetnek 350 K, a helybeli Rokkantak Házára 100 K, a belvárosi Kath. Körnek 100 K, a Felsővárosi Kath. Körnek 100 K. Ker. Munkás Egyesületnek 100 K, a Kath. Nővédő Egyesületnek 50 K, a Kath. Főgimnázium egy szegény tanulójának 50 IC, tanítók hadiárváinak 50 K. — A fennmaradó összeg 1081 korona 31 fillér pedig a tartalék alaphoz csatoltassék. Ezek után a közgyűlés úgy az igazgatóságnak, valamint a felügyelőbizottságnak köszönetét fejezte ki működésükért és a felmentvényt megadia. ICözetkezett az igazgatósági tagoknak megválasztása. A közgyűlés közfelkiáltásra újból a régi tagokat választotta, névszerint: Grátzer János, Kalmár Károly, Keresztes József, Paulics János és Pomher Ferenc. A felügyelő bizottságba a régiek mellé: Okolicsányi Józsefet, Molnár Istvánt. Póttagoknak: Németh Imrét, Német Józsefet, Németh Mihály és Kónya István tagokat. Az újonnan megválasztott igazgatósági tagok nevében Grátzer János hálás köszönetét fejezte ki a közgyűlésnek, Ígérve, hogy az igy megnyilvánult ragaszkodás lelkesíteni fogja az igazgatóságot arra, hogy a tizenegy év óta megkezdett munkát megelégedésre és a szövetkezeti tagok javára folytassák. Ezután felhivta a közgyűlés figyelmét az igazgatóság azon tervére, hogy a jövőben állandó fa- és szénraktárt óhajt létesíteni, amihez a közgyűlés hozzájárulását kéri. A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy alkalmas területről gondoskodjék, egyben, ha nagyobb összeg felvétele volna szükséges, utasította, hogy a Pápai Takarékpénztárral lépjen érintkezésbe. Az elnök indítványozta, hogy városunk nagy jóltevöjét, gróf Esterházy Jenőt a közgyűlésből kifolyólag üdvözöljék. Az indítványt lelkesen fogadta a közgyűlés. Ugyancsak üdvözölte a közgyűlés Varga Rezső munkácsi dohánygyári aligazgatót, mint a szövetkezet megalapítóját. Miután több tárgy nem volt, az elnök buzdítva a tagokat a jövőben a szövetkezet érdekeinek pártolására, a gyűlést berekesztette. Aki e referádánkat figyelmesen és elfogulatlanul végig olvasta, lehetetlen, hogy ne megelégedéssel vegyen tudomást a szövetkezet fellendüléséről és becsületes munkájáról. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a szövetkezet vezetőin kivül nagy elismerés illeti ezért a szép eredményért a személyzetet is, első sorban Szabady Ignác üzletvezetőt, akiben a tisztességes kereskedő minden szép jellemvonása összpontosul. A magunk részéről is csak örülni tudunk, hogy a szövetkezet a legválságosabb viszonyok között is sziklaszilárdan állotta meg a helyét s kivánjuk, hogy a jövőben is a megkezdett szép (uton éljen magasztos hivatásának, melyet bizonyára a jó Isten áldása fog kisérni.