Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-04-29 / 18. szám

1917 ja hu ár 22. PÁPA ÉS VIDÉKE 67. Hol) merre jársz?! . . . Hol, merre jársz! ?. .. A karcsú fák is várva várnak az út mentén és szélein az elmosódó szemhatárnak; rügyekbe feslik már a vágyuk, úgy néznek egyre napkeletnek, reszketve hív a suttogásuk, ha esti szélben integetnek. Hol, merre jársz! ? . . . Aranyhaját a nap kibontja, harmatba' szépül este-reggel, ma nincsen másra semmi gondja; de szálljon bár a legmagasbra, kereshet, várhat, még se lát, — magára ölti hát csalódva a felhők csipkefátyolát. Hol, merre jársz!? . . . Nagy, kék szemével kutatva néz a tiszta ég a messzeségbe szerteszéjjel; talán ma jön meg . . . dőre álom! talán majd holnap fölleli . . . s fakó napoknak elmúlásán aláperegnek könnyei. Hol, merre jársz! ? . . . Eltűnt a télnek a hóruhája. selyemfüszálra lép a lábad, virágot szór a föld alája; a fáknak díszes ágbogán a nótás ajkak dalra készek, feszült a húr és — mégse szól az őszbe halkult régi ének . . . Ha eljössz majd egy hajnalon: virágba szökken minden ág, a jajgató szél elpihen, öröm sikolt a réten át; és zeng az élet harsonája, a földnek halljuk szívverését, — hiszen, hol nóta száll, virág nyit, »tavasz« van ott már, semmi kétség! Tomor Árkád. Heti naptár. A veszprémegyházmegyei Directorium alapján. Április —Május 29. V. Husv. u. III. vas. (Péter vt.) 30. H. Katalin sz. 1. K. Fülöp és Jakab apostolok. 2. Sz. József ótalmának nyolcada. (Athanáz pk, hv.) 3. Cs. Szt. Kereszt feltalálása. (Sándor és vt. társai.) 4. P. Monika özv. 5. Sz. V. Pius p. hv. 6. V. Husv. u. IV. vas. (Olajba főtt János.) Szentségimádások: Látrány, Szőllősgyörök, Lengyeltóti, Somogyvár, Osztopán, Gamás, Geszti és Hetes. NB. VII. Pius pápa 1822. jun. 18.-án és IX. Pius pápa 1859. aug. 8.-án kiadott concessioja alapján 300 napos bucsut nyernek, kik a B. sz. M. tiszteletére tartott májusi ájtátosságokon résztveszenek, teljes bucsut pedig, akik e hónap bármely napján meggyónnak és megáldoznak. HiREK. Meghalt a főispán. Hunkár Dénes, Veszprémvármegye főispánja meghalt. Halála gyászba borította az egész vármegyét, melynek szülötte volt, s melyet a magyar kormány bizalmából egy évtizednél hoszszabb időn át nagy szeretettel és hozzáértéssel kormányzott. Rokonszenves, szeretetreméltó és tiszteletgerjesztő nemes egyéniségével a vármegye összes polgárságának az őszinte ragaszkodását vivta ki magának s úgy a tisztviselők, mint az egyszerű polgárok mindig rajongásig szerették derék főispánjukat. Utóbbi időben betegeskedni kezdett s hivatala vezetését is az alispánra kellett bizni. Mult pénteken reggel érkezett Pápára a főispán halálának a hire, mely mindenütt a legőszintébb részvétet keltette. A vármegye közigazgatásán kivül kiváló érdemeket szerzett a gazdasági egyesületi élet fellendítése terén, de egyáltalában nem volt olyan ága a főispáni teendőknek, melyet nem a legnagyobb buzgalommal látott volna el. Emlékét elévülhetetlen érdemei feledhetetlenné fogják tenni. A temetésről lapunk legközelebbi számában. Ny. b! — Zita napján. Királynénk névnapja alkalmából a közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy folyó hó 27-én a hatósága alá tartozó összes elemi és középfokú tanintézetekben a tanítás szüneteljen és az ifjúság a hitfelekezetek által e napon tartandó ünnepi istentiszteleteken vegyen részt. A miniszter erről az összes főhatóságokat értesítette oly felkéréssel, hogy az ünnepi istentiszteletek megtartására vonatkozó rendelkezéseikkel kapcsolatban a fenhatóságok alá tartozó tanintézetekre nézve hasonló értelemben intézkedjenek. A névünnep alkalmából a pápai r. kath. plébániatemplomban mult pénteken délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise volt, melyet segédlet mellett Kriszt Jenő esperes pontifikált. E misén a már említett tanintézeteken kivül jelen voltak a helyőrségi tisztek s a hivatalos egyéniségek, hatósági személyek. A középületeket nemzeti trikolorok ékesítették. — Személyi hirek. Németh Gyula, egyházaskeszőí esperes, Kiss Szerafin, győrkajári és Mátrai Guidó tényőfalui lelkészek, továbbá Kuster Tibor vadászhadnagy mult pénteken Teli Anasztáz dr. bencés főgimn. igazgató és házfőnök névünnepére Pápára érkeztek. — Rott Nándor dr. — Pápán. A napilapok révén szinte átment már a köztudatba az az érdekes hír, hogy az uj veszprémi püspök Rott Nándor dr. lesz, a budapesti szeminárium rektora, aki egyébként esztergomi prelátuskanonok. Most arról értesülünk, hogy a pápaiaknak nemsokára szerencséjük lesz Rott kanonok urat hosszabb időre falaik közt tisztelhetni, miután a pápai róm. kath. tanítónőképzőben folyó évi május derekától junius közepéig tartandó összes osztályvizsgálatokon, osztályképesítőkön és befejező képesítővizsgálatokon az Egyház képviseletében nevezett prelátus fog elnökölni. Rosos István egyházmegyei főtanfelügyelő ugyanis ugyanazon időben az egyházmegye más helyén levő hasonló tanintézeteknél lesz ily minőségben elfoglalva. — Rendjelfeltüzós Vaszaron. Bélák Lajos főszolgabíró mult vasárnap d e. 11 órakor a vaszari községházán a képviselőtestület díszközgyűlése alatt adta át a főispán megbízásából külsővati Töreky Árpád, szentszéki ülnök, vaszari plébánosnak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, melyet nevezett egyházférfiunak az egyházi és világi közügyek terén szerzett elévülhetetlen és bokros érdemeért adományozott a király. A szentmise után a vaszari elöljáróság nevében Kapácsy Pál körjegyző, a főbiró és sok előkelőség jelnnlétében megnyitotta a képviselőtestület díszközgyűlését s vázolta a díszközgyűlés célját, majd indítványozta, hogy küldöttségileg hivják meg a kitüntetett plébánosukat, úgyis mint képviselőtestületi tagot, a gyűlésre. Mikor Töreky belépett a terembe, a jelenvoltak mind felállottak és percekig éljenezték népszerű papjukat. Azután a főszolgabíró hatalmas ünnepi beszédet tartott, melyben felvonultatta Töreky érdemeit, miket a háború előtt, de különösen a háború alatt hivei és polgártársai javára kifejtett állandó buzgólkodásával gyűjtött magának. A meghatottság könnyei tolultak a hallgatóság szemébe, mikor azokat a könnyeket említette a főbiró, miket a szenvedők arcáról sikerült letörölnie Törekynek, akinek a beszéd végén feltűzte a ragyogó aranykeresztet, a királyi kitüntetést. Örömkönnyek közt tapsoltak és éljeneztek a lelkes polgárok, úgy, hogy a kitüntetett alig tudott szóhoz jutni, hogy szerényen elhárítsa magáról az érdemeket. Kijelentette, hogy ha eddig nem szolgált is rá, most a királyi kegy e megnyilvánulása után igyekezni fog minden téren hivatásszerű munkálkodással érdemeket gyűjteni, hogy a lovagkeresztet méltóan viselhesse. Még Kapácsy jegyző és a képviselőtestület egyik polgártagja mondott néhány üdvözlő szót, mire a díszközgyűlés véget ért. Délben a plébánián vendégül látta a plébános az ünnepélyen megjelent előkelőségeket. Itt még Oros Lajos káplán úgyis mint hitoktató, a tantestület, a httközség és a filiálisok nevében köszöntötte fel Törekyt, akihez azután a jóbarátok és ismerősök nevében Tar Gyula pápai földmivesiskolai igazgatónak is volt néhány szép szava. Töreky újra megköszönte az ovációkat s ezzel a dolog hivatalos része el volt -intézve. Amidőn még megjegyezzük, hogy az üdvözlőtáviratok egész garmadával érkeztek még a délutáni órákban is, feljegyzendőnek tartjuk^ hogy Pápáról a főbirón és családján kivül künn voltak Tar Gyula és neje, Okolicsányi József dohánygyári igazgató, továbbá Törekynek közeli rokonai. A helyi intelligenciából az ebédre hivatalosak voltak az összes tanítók és tanítónők, a jegyző, a Kolossváryak, az állomásfőnök stb — Levél az orosz fogságból. Szerkesztőnk öccse, bakonyszentiváni tanító, Pápán lakó unokahugához a következő tartalmú német lapot küldte a fogságból. »Chabarovsk, 1917 jan. 15. (orosz 2.). A dermesztő hideg már enged. A nap jórészét jégen töltöm — korcsolyázással, ami itt szükséges is. Azonkívül a főfoglalkozás a zenélés. Mi magunk készítjük hangszereinket, jelenleg épp 5 hegedű van munkában. Hazulról még eddig semmi hírt nem kaptam. Jólérzem magamat. Csókol mindnyájatokat Szentgyörgyi Ferenc zászlós, a 704. Drugina 4. sz. fogolykülönítményében, Chabarovskban«.