Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-04-29 / 18. szám

XII. évfolyam. Pápa, 1917 április 29. 18. szam. Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A papai Katholikus Kör es a paoa-csóthi esperesi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. A szerKesztésért felelős : Szentgyörgyi Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. A többtermelés érdekében. — Irta: Varga Sándor marcaltöi plébános. — (Folytatás.) Minden honfinak azon kell tehát törekednie, miként lehetne a megcsappant emberi erővel is intenziv és produktiv ipari és főleg gazdálkodási munkálkodást kifejteni. Ezt célozza a többtermelés problémája. A régi kényelmet félretéve, takarékosság és szorgalom mellett behozni, mitől a háború megfosztott bennünket; sőt a még rendelkezésre álló erőkészletünkkel fokozni a produkciókat. Ez olyan megerőltetésféle, hogy több kivánni valónk van a földanyánktól, mint eddig a többet észszel, mint erővel példaszó nyomán. Mintha a törpe ember a Teremtőnek akarna segítségére lenni, hogy elegendőt, a soknál is többet tudjon adni. E végből kongresszusoznak, gyűléseznek országos, megyei, városi és községi gazdasági egyesületek. A bajok orvoslására olyan feltalálós-féle láz fogja el az embereket, mint mikor az aranycsinálók kora volt. Tagadhatatlan, hogy eme versenyszerű ásványfőzés, olvasztás, vegyítés előbbre vitte a chemiai tudást, mert sok ismeretlen és hasznos elemek felfedezésére vezetett. Igy bizonyos, hogy a több produkálásán gondolkodó elmék is sok új, hasznos dolgot vetnek fel a háborús konjunktúrákban. A sok elméleti és gyakorlati kísérletezés mindig meghozta eredményeit, gyümölcseit. Fronton és front mögött, a haza védelmére és fentartására minden hazafinak segítségére kell lennie a vérben, erőben és kenyérben megfogyatkozott országunknak. Ha az angol éjjel-nappal szántja motorekéivel Albion földjén még a vadaskerteket, tennispályákat, parkokat, pázsitokat, ahol eddig férfia és nője kényelmes sportjait űzte, hogy most bevetve nyáron már a blokád miatt anynyira szűkében lévő kenyérnek valót arathasson, nekünk sem szabad ölhetett kezekkel szemlélni a lassú ökörfogatos szántást, hanem a kitűnő földmunkáló motorekéket kell beszerezni, mivel egy soknak a munkáját végezheti éjjel-nappal. Ütött az óra, hogy kikopjék majd divatból a szuszogó ökrös-béres szántás, mert hiszen, ha egy 2000 hold határral biró község beszerezne négy 40 lóerővel biró motorekét, mely egyenkint napi 10—15 klgr. benzinfogyasztással 10—15 hold földet felszánt, feleslegessé tenné a sok gondozást igénylő, tehát emberi erőt lekötő ökör és lófogat tartást. Ökörnek a jövőben csak hust, faggyút szolgáltató gőböly néven szabad szerepelnie. De a földet trágyázni is kell és vontató erőre is szükség van! A fejős tehenek beállitása helyettük termelne trágyát a kis és nagy gazdaságokban, ami ismét több tejtermeléssel és növendék-, tehát husszaporulattal jár. A trágyapótlás a műtrágyázással is keresztülvihető. A vontató erőt szintén a magánjáró motorok teljesítenék, melyek nagyobb mennyiségű teher szállításával sok időt, emberi és állati erőt takarítanának meg és szabadítanának fel. A motorvilág tehát határozottan a többtermelésre gravitál. Csak sok tanult gépész, vas és benzin kell és kivihető lesz mindenütt. Ehez szakiskolák, vasbányák kiművelése és kőszén kell, melyből benzint is állíthatnak elő. Nem lesz hiány ezekből országunkban. Sok feltáratlan szénréteg és benzintermelésre alkalmas telep volna az országban. A hozzánk közeli Bakony mennyi többtermelést előmozdító kincset rejt méhében! A szorgosabb kutatás az eddigieknél több kőszénre, sőt földgázra is fog akadni, a műtrágyakészítéshez is alkalmas mész stb-nek jönnek még nyomára. A többtermelésre tehát több kőszén, mész és ezek produktumai is szükségesek. Másrészt a kőszénfogyasztást onnét el kellene vonni, ahol más, pl. vizierő felhasználása is megfelelő volna. Pl. Pápán a villamáram fejlesztésre sokkal olcsóbb erő kínálkozik a kőszén égetésből nyert gőznél. Miért nincs szükség gőzmalomra Pápán ? Mert a Tapolcza vize olcsóbban hajtja a malom kerekeit, mint a gőz. A villamáram e »modern« erő, mely amellett, hogy a most oly bajos világítást oldja meg, ipari és gazdasági téren mint hajtó erő szintén a többtermelést van hivatva szolgálni. A közeli Rába vize, melyről a pápaiak alig tudják, hogy Marczaltőnél három kilométernyi hosszú folyást tesz meg a pápai járásban, szívesen felkínálja hajtó erejét a 16 kilóméterre eső Pápának, mint ahogyan Ikervárról turbina rendszerrel szolgáltatja a villamos erőt a 30 klmnyire eső Szombathelynek és Vasmegye több helységének. És ha Szombathely, Sopron városok villamos vasutját a rábai fejlesztő művek hajtják, László György, budapesti mérnök által tervbevett Pápa—Tapolczafői villamos vasúthoz miért nem használnék fel a megyénkbeli és épen itt sebesfolyású Rába olcsó erejét ? Ha e kezdeményezést Pápa magához ragadja, a létesítendő rábaparti turbinás telep óriási módon emelné nemcsak a pápavidéki, hanem a jómódú rábaközi lakóknál is a többtermelést. A győri püspökség szanyi gazdasága, az ihászi cs. és kir. csikótelep mintagazdasága hozzájuthatván a villamos hajtóerőhöz, amellett, hogy rengeteg, eddig emberben, állatban lekötött erő szabadulna fel, a nyers termények gyári feldolgozásával tetemes produkciókkal is hozzájárulhatnának a többtermeléshez. Épen így lehetne létesíteni a Bakony völgyeiben kigyódzó patakok eltorlaszolásával mesterséges vízeséseket olcsó, vizierő előállításához. Mesterek ebben már a svédek. A hires KirunaRiksgräusen közti legészakibb villamáramra berendezett svédvasut is viz-