Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-03-25 / 13. szám

XII. évfolyam. Pápa, *9*7 március 25. 13. szám. PAPA ES YIDEKE Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap, A pápai Katholikus Kör és a pápa-csóthi esperesi kerület tanítói körének hivatalos lapja. B Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap. Kiadótulajdonos: A Pápai Katholikus Kör. A szerkesztésért felelős: Szentgyörgyi Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. Kit terhel a felelősség? Háború van, az igaz, de ha néha mentségnek jó fis, hogy háború van, sok esetben épp ez a körül­mény sulyósbítja a mulasztást. Különösen a közegészségügyi óvintézkedések körül na­gyobb erély fejtendő ki, mert most sokkal könnyebben terjed a betegség, mint béke időben. S ime, amire még Pápán béke idő­ben sem volt példa, megtörtént most a há­ború 3. esztendejében. Meghalt egy városi szegény március 17-én, tehát szombaton és csak ötödnapra, vagyis szerdán, 21-én lett eltemetve. A plébánián is csak szerdán dél­után értesültek a halálesetről, s azonnal in­tézkedtek a temetésről, de a közbeeső négy napon, hogy hol akadt ineg az intézkedések­fonala, arra vagyunk kíváncsiak ? Aláirjuk és elhisszük, hogy kevés az orvos, kevés a rendőr, kevés mindenféle hatósági személy, csak azt az egyet nem akarjuk elhinni, hogy a rendőr­orvosi szolgálat csak egy pillanatra is szünetel­hessen, pláne háború idején. Ugy tudjuk a szegény ember hirtelen halt meg, hozzátarto­zói véletlenül akadtak holttestére, de hát ak­kor annál inkább sürgős a hatósági intézke­dés. A jelentés is állítólag nyomban megté­tetett, mégse történt semmi. Mégis csak nagy­oknak kellett lenni, -hogy négyszer 24 órából nem jutott egy kis félóra — egy szegény megholt számára. Gazdasági erőnk. Azon meglepően fényes eredmény, mely az eddigi öt hadikölcsönjegyzés folytán az ország tőkeerejének nagysá­gához mért várakozásokat messze túl­szárnyalta, ékesen szóló bizonyítéka a nemzet rendkívüli gazdasági erejének s ezen gazdasági erő nagyon hatal­mas nekilendülésének. Ez az eredmény minden ékes szónál hangosabban hirdeti azt a bizodalmat, szívós kitartást, tör­hetetlen elszántságot, mely a nemzet minden rétegét áthatja, s amely kész minden anyagi eszközt a hadsereg ren­delkezésére bocsátani a ránk erőszakolt s létünkért vívott háború győzelmes be­fejezésére. A nemzet ezen áldozatkész­sége különösen pénzügyi teherbírásunk­nak a teljesítőképességét bizonyítja. Pénz dolgában tehát — leszámítva az e téren mindenkor szűkös viszonyok közt élő társadalmi osztályt — tagadhatatlanul fényesen állunk. Sohasem volt annyi pénz forgalomban, mint manapság, soha­sem tódult a takarékpénztárak felé a betevők tömege abban az arányban, amelyben a háború kezdete óta tódulni látjuk és tapasztaljuk. Jóllehet a pénznek igen nagy tö­megével rendelkezünk, be kell vallanunk, hogy a pénz csak egyik része, mondjuk egyik eszköze gazdasági erőnknek. A .másik és szorosabb értelemben vett része a föld, amelyen születtünk s a melybe egykor pihenés végett megtérünk. A föld az, amelynek érdekében a világ­háború folyik, melyet ha elveszítettünk, magát a hazát veszítettük el vele. Mit ér a pénz, ha nincs hazánk, ha nincs talpalattnyi föld, amelyhez könyeinknek, véreinknek hullatásával ragaszkodhat­nánk ? De nemcsak mint politikai értelem­ben vett földrajzi területet, vagy mint egyesek magántulajdonát kell tekinte­nünk a földet, hanem tekintenünk kell azt mint olyat is, amely megélhetési forrása a népnek, az egész nemzetnek. Mig a föld terem, amig van kenyér, addig folytatható a háború; de ha meg­szűnt a föld termőképessége, vagy ha nincs munkáskéz, mely azt megművelje, vagy ha hiányzik a szükséges vetőmag, melyből az erőtadó, életet biztosító buza s általában a gabonanemüek arany­kalászai kicsiráznának, nem operálhatnak tovább a hadseregek, amint hajtóerő hiányában a gép működése is megakad. Magyarország földmivelő állam lévén, gabonatermése mennyiségileg elsőrendű egész Európában. Hogy hazánk gazda­sági ereje gabonatermés dolgában a háború ideje alatt sem csökkent, kitű­nik abból, hogy mint köztudomásu, Magyarország látja el jelen körülmények közt is Ausztriát és Németországot élelemmel; Hőfer osztrák élelmezési miniszter pedig csak múltkoriban nyil­latkozott a segítségről, melyet Magyar­ország Ausztriának nyújt amellett, hogy az egész hadsereg élelmi szükségleteit is ő fedezi. Dacára annak, hogy erőnk úgv pénzügyileg, mint a közélelmezés terén általában kielégítőnek mondható, nem szabad szem elől tévesztenünk a felszó­lalásokat, melyek a gabonarekvirálások körül elhangzottak. A rekvirálás minden­esetre kíméletlenül hajtandó végre azok­kal szemben, kik felhalmozott élelmicik­keket maguknál rejtegetnek; de sérel­mes és káros a rekvirálás, ha oly mérv­ben hajtatik végre, hogy sem takarmány az állatok részére, sem vetőmag az ősszel üresen hagyott földek bevetésére nem marad. Oly kijelentésnek, hogy nincs vetőmag, elhangzania egyáltalában nem szabad. Az az óriási feladat, melyre a központi hatalmak vállalkoztak, a nemzet frontmögött levő részének lelki­ismeretben kötelességévé teszi, hogy minden talpalattnyi föld bevetve legyen, mert mint egy nagyszellemü püspök mondja, a háború sikeres befejezését nem feltétlenül Vilmos és Hindenburg hajtja végre, hanem azon körülmény, hogy hány szem buza terem a szántó­földön. Ily szándék kell hogy irányítsa azon törekvéseket, melyek a többtermelést vannak hivatva meghonosítani az ország­ban. A többtermelésre irányuló törekvés a föld termőképességének fokozását és ne a föld erejének kizsákmányolását hozza magával. Örömmel jegyezzük fel, hogy ily őszinte törekvést látunk azon nagyhorderejű közgazdasági mozgalmak­ban, amelyek növénynemesítő üzemeik segítségévei a buza, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya és cukorrépa fajták tökéletesítése végett indultak meg. Ily növénynemesitő üzem létesült többek között a Szt-Benedek-rend birtokain is.

Next

/
Thumbnails
Contents