Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-12-02 / 49. szám

XII. évfolyam. Pápa, 1917 szeptember 23. 39. szám. PAPA Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör es a paoa-csothi esoeresi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K.. Egyes szám ára 26 fillér. A lap megjelenik minden vasárnap Kiadótulajdonos A Pápai Katholikus Kör. A szeriresztésért felelős: Szentgyörgyi Sándor. Szerkesztőség: Főtér 10. házszám. A kiadóhivatal vezetője: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. Érdemes-e hadikölcsönt jegyezni ? A háború első forró napjai óta nagyot fordult a világ kereke. Azt á vak sötétséget, amely akkor a szenvedélyek tüzében ráborult Európára, kezdik eloszlatni a béke és a győzelem reménysugarai. Keletről: a nagy Oroszország tragédiájából fakad — a béke; nyugatról: a tengeralattjárók munkájából és az aljas Olaszország bünhődéséből sarjad — a győzelem. Már csak egy utolsó erőfeszítés, és biztosítva van Magyarország ujabb, ezeréves szebb jövője. Sok vérbe került e reménység! De régi dolog, hogy a háborúhoz, a győzelemhez elsősorban pénz kell. Magyarországnak a háború minden perce tízezer koronába kerül. Mintegy 9 milliárd fedezésről kell tehát az államkincstárnak évenként gondoskodnia. Erre a célra szolgálnak a félévenkénti hadikölcsönök, amelyeknek mintegy 4 milliárd koronát kellene eredményezniök, hogy az állam hadikölcsönei legalább megközelítőleg fedezhetők legyenek. Az a kérdés már most, érdemes-e hadikölcsönt jegyezni? Nem beszélünk hazafias szempontokról; ezek manap,— mikor sok emberből a háború okozta nélkülözés és szenvedés már kiölte a szeretetet minden iránt — már sokakat meg nem ihletnek. Csak üzleti szempontból nézzük a dolgot! Az állam a 6%-os kötvényeket 1922-ig, az 57*%-osokat 1925-ig fel nem mondhatja, és igy hosszú ideig élvezzük a magas kamatot. 1922-ben illetve 1925-ben felmondhatja ugyan a kölcsönt, konvertálhatja, — s ezt valószínűleg meg is teszi —, de ekkor a a kölcsönt névértékben ki is fizeti. Addig a hadikölcsön kamatozását az állam összes bevételével biztosítja. Ha bármikor szükségünk van pénzre, a hadikölcsön kötvényünket eladhatjuk, esetleg a névértéknél is magasabb áron. Ha az árfolyam érték alacsony volna, mikor pénzre van szükségünk, akkor átadhatjuk a papírjainkat bármely pénzintézetnek, amely a kötvények kibocsátási árának 80%-a erejéig lombárd kölcsönt folyósít (472—570 mellett). A hadikölcsön jegyzése tehát nem jelenti a befektetett tőke lekötöttségét, ami nagyon sok, különösen tanulatlan embert visszartott eddig a hadikölcsönjegyzéstől. A lombárd kölcsön természetesen már a jegyzés alkalmával is igénybevehető. Ebben az esetben a jegyző az aláíráskor csupán 20°o/-os fedezetet fizet be, és igy a befektetett összeg 6%-át és a teljes névérték lVi%-át kitevő kamathoz jut. Az 1000 K névértékű kötvény árfolyam értéke 961 K. A Magyar Bank annak, aki hadikölcsönt jegyezni óhajt, 7770 lombárd kölcsönt ad, jelen esetben tehát 770 K-t 57° mellett. Hozzávéve még a Vi% jutalékot, mely 5 K, tulajdonképen (911 K — 775 K) 186 Rival 1000 K névértékű hadikölcsön jegyezhető, amelyet — ha 67° mellett akarunk kamatoztatni — az állam 1922-ig fel nem mondhat s ekkor is névértékben köteles visszafizetni, ami által nagy haszonhoz jutunk. Mivel 1000 K névértékű hadikölcsön évi kamatja 60 K, mig a bank lombárdkölcsönéért 570 alapon számítva, 38-44 K-a fizetendő, a befektetett 186 K 21-25 K-t hoz, ami 11-5 százalékos kamatozásnak felel meg. Hasonlóan kedvező az 5 és fél százalékos kötvény. Az alacsonyabb százalékkal szemben az 1000 K névértékű kötvény árfolyamértéke csak 912-50 K, amiért a beváltásnál nagyobb nyereséget kapunk, továbbá az állam 1925-ig garantálja az 5 és fél százalékos kamatot. Ebben az esetben mindössze 157 K 50 f-rel jegyezhetünk 1000 K névértékű hadikölcsönt és a befektetett pénzünk kamatjövedelme 11 százaléknak felel meg. Valaki kérdezhetné, hogy a Magyar Bank miért nem adja oda összes pénzét hadikölcsönre, hisz nagyobb nyeresége volna, mert ott 6 százalék mellett, mig ha a félnek adja, csak 5 százalék mellett kamatozik. Ez igaz. De ha a bankok ezt megtennék, már az első hadikölcsön jegyzés alkalmával bezárhatták volna a kapukat, hivatalnokaikat hazaküldhették volna, senki, akinek pénzre lett volna szüksége, azóta nem kapott volna, megállt volna az élet, a kereskedelem, ép az, amiből a pénz fakad. Igy azonban folyton jegyezhet az is, akinek pl. nincs elegendő készpénze, de van már jegyzett hadikölcsöne. Ha pl. valakinek már korábbról van 100 koronás régi kötvénye, ennek alapján 400 korona ujabb hadikölcsönt jegyezhet. A befektetett pénze 6 százalék helyett ismét 11 százalékot kamatozik. A hadikölcsön mindenkép ajánlható, de különösen kedvező képet mutat az üzlet, ha lombárd kölcsön segítségével történik a jegyzés. Még csak arra a kérdésre kell felelni, biztosabb-e a pénzt ingatlanba fektetni vagy pedig más értékpapírba, mintsem hadikölcsönt jegyezni ? Feleletül csak azt kérdezzük, ha az államnak pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséhez, igy elsősorban a hadikölcsönök kamatainak fizetéséhez pénzre lesz szüksége, honnan fogja ezt beszerezni? Kénytelen lesz az ingatlanokra, értékpapírokra és bármely más vagyonra adót vetni, illetve a kivetett adókat emelni, mig a hadikölcsön nem fizet adót. Ezt az állam garantálja! Csupán a hadikölcsönből eredő jövedelem lehet tárgya a jövedelmi adónak. Nincs tehát a hadikölcsönnek semmi hibája, csak az, hogy rosszul nevezték el kölcsönnek, holott a legjobb vásár, a legelőnyösebb üzlet.