Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-09-30 / 40. szám

XII. évfolyam. Pápa, 1917 szeptember 23. 39. szám. PÁPA ÉS VIDÉK Szépirodalmi, közg-azdaságl és társadalmi hetilap. A pápai Katholikus Kör es a páDa-csóthi esoeresi kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Kiadótulajdonos: Szerkesztőség: Viasz-utca 15. házszám. Egész évre 12, fél évre 6, negyedévre 3 K. A Pápai Katholikus Kör. A kiadóhivatal vezetője: Egyes szám ára 26 fillér. A szerKesztésért felelős: Pados Antal, Csatorna-utca 8. házszám, A lap megjelenik minden vasárnap. Süle Gábor. ahova az előfizetési- és hirdetési-dijak küldendők. Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz Hajnóczky Árpád könyvkereskedése és lapunk nyomtatója Stern Ernő. Nyilatkozat. Kijelentem, hogy a Pápai Hirlap, továbbá a Pápa és Vidéke cimü lapokban ellenem közzétett és köztisztviselői minőségemre vo­natkozó vádak tárgyi alappal nem birnak. A fegyelmi eljárás megindí­tását önmagam kérelmeztem. Fegyelmi hatóságom döntése után felhatalmazást kérek a meg­torló eljárás megindítására. Pápán, 1917. szept. 28-án. Mészáros Károly polgármester. Katholikusok vagyunk? Nap-nap után olyan jelenségek me­rülnek fel közéletünkben, hogy bátran feltehetjük a fenti kérdést. A katho­likusokat keresem s amikor egyik vagy másik közéleti jelenség ezt sürgetővé teszi, annál inkább keresem, hol van az a 12000 katholikus, kiknek váro­sunk társadalmi életében vezető szere­pet vinni és szükségkép hitének, meg­győződésének, életprogrammjának lát­ható tanujeleit élete minden mozzana­tára — ha nem is kiáltó, de legalább jóakarattal észrevehető módon — ki­tüntetnie kellene. Szemünk előtt zajlott le egy zendülés és szemünk előtt for­rong egy olyan város adminisztrációja, melyről azt mondják, hogy többségében katholikus. Lehetséges ez ? összeegyez­tethető e kettő: katholikum és gyűlöl­ködő felforgatás? Sohasem. Az igazi katholikusoknak ezekhez vajmi kevés a közük. Hallgas­suk az Apostol szavait, hogyan szól a bajok közepette: »Atyámfiai, ha az em­ber bűnre ragadtatik is, ti, akik lelkiek vagytok, az olyat oktassátok a szelidség lelkével; magadra ügyelvén, nehogy te is megkísértessél.« (Gal. 6, 1.) Ez az, amire azt mondjuk, hogy keresztény­ség, katholikum. Ha Pápa város több­sége jó katholikus volna, ez érvénye­sülne és ezer baj szépen orvosolva volna. De hol vannak a jó katholikusok ? Messze vissza kell mennünk, a századok sorában, amikor elmondhatjuk, hogy uralkodott városunkban a katholikus gondolat. Legalább uralmon volt, ha talán csak kevesen képviselték is. Saj­nos csak volt. És ami nagyot és ne­meset a szem lát, az az ő alkotásuk. Azóta csak vagyunk, de nem haladunk. Lassankint kiszakadunk mindenből, de a szükség parancsolta kényszermegol­dásokon kivül — melyekből azonban vajmi ritkán és szerényen csillan fel egy ici-pici kis katholikum — majdnem azt mondhatnám, amit egy pesszimista, hogy nem vittünk előbbre egy keresz­tény szalmaszálat. Önmagunk lekicsinyléséről vádol­hatna itt valaki, de azt mondom, jobb a beismerés, magunk kevésre tartása és — ami égetően szükséges — a ba­jok föltárása. Néma gyereknek anyja sem érti szavát. Hogy segítsen az or­vos, ha nem tudhatja, hol a beteg és nem mondja meg, mije fáj. A társa­dalmi bajokat is az egész társadalom­nak meg kell előbb ismernie, csak úgy segíthet. A kezdet kezdete a beismerés. Mik azok a bajok, amikre itt gon­dolhatunk ? Elsősorban az, hogy hiá­nyoznak városunk vezető férfiainak és képviselőinek és mindennemű intézőinek sorából azok, akikre rá lehetne mutatni: Ecce verus . . .! Pedig a megyei és városi vezetőség mostani megújulásakor, ugye, náluk is hogy keressük ezt! Nincs az a katholikus férfivilág, melynek so­raiból csak egyetlen egy tekintélyes hitbuzgalmi egyesület kikerülne. Nincs egyetlen egy társadalmi egyesület, a melyben a katholikum, azt lehetne mon­dani, észrevehetően uralkodik. Ehez ké­pest nincs női katholikus egyesület, amely hivatásához illően zászlót bont­hatna és szárnyait kiterjeszthetné. Mert függésük a férfivilágtól nyilvánvaló. Az ivóköröket, mulatságokat, szószaporítá­sokat nem nevezem katholikumnak. Végig kell csak nézni a túlnyomó többség, az otthon, az utca életén, a közvéléményen s egy futó pillantás elég, hogy megdöbbentsen. Ez volna a világmegváltó és örökre boldogító katholikum, hitélet sorsa, mely arra volna hivarva, hogy bejárja és át­hassa a világot ? Megtörtént és meg is lesz, de hogy velünk mi lesz, a jó Isten tudja. A jó Isten a benne bizókat soha el nem hagyta, a hívő imádságért a hegyeket átteszi, a zsarnok seregét ten­gerbe fojtja, egy világháborúban Ítéle­tet tart a világ felett. És akiket meg­hagy, azoknak megengedi, megadja, hogy a világ kovászai legyenek. Először áthatni, kovásza lenni en­nek a már egyszer megjelölt nyájnak, aztán az életbe állítani: ez a katholi­cizmus nemes feladata. Folyton küzdeni fog, ez isteni öröksége s amennyiben győz, annyiban lesz a világban igazság s az biztos, hogy a végső győzelem az övé lesz. A kaszát, bárdot a használat fé­nyesíti, a katholicizmus szavát, sajtóját, szentségeit, hierarchiáját is a nemes harc fogja címzetesei, az eretnekek és a hitetlenek fölé emelni. B. — Pályázat pótkilincs szállítására. A rézkilincsek kicserélésére szükséges pót­kilincsgarniturák (veretek), továbbá facsava­rok és ládák beszerzésének biztosítása végett a központi fémrekviziciós bizottság pályázatot irt ki, amelyre csak magyar állampolgár, vagy a magyar szent korona országai területén be­jegyzett cég pályázhat. A pályázati feltételek a hivatalos lapból megtudhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents