Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-09-23 / 39. szám

4. PÁPA ES VIDEKE 1917 augusztus 26. CSARNOK. Búesujárás hajdan — és ma. — Irta: béke. — Hej haj! ?!. . . de régen volt, amikorén mint kisgyerek majd elébük, majd utánuk szaladtam a búcsusoknak és mintha csak nyilvántartást kellett volna róluk vezetnem, oly szenvedélyességgel kérdeztem meg tő­lük — hová valók? Természetesen min­deniket a maga nyelvén kérdeztem meg és igy ha ezt a szöveget és melódiát hallottam, »á schénen Gruess von Máriazöll, von da schenstere Muedere Jesus« rögtön elővettem a német nyelvemet és azon kérdeztem: »von wo seits denn?« Sose felejtem el, mikor a kérdésemre először azt a feleletet kaptam: » von da Kaona* rögtön hazaszaladtam és megnéztem a tér­képet s majdnem kétségbeestem, hogy - »Kao­na« nevü községet sem az ó- sem az újvi­lágrészek térképein felfedezni nem tudtam, mig nem megtudtam, hogy ezek a búcsúsok voltaképen Gannára valók. A gannaiakkal egyébként bizonyos idő óta rokonságot tartok. Ennek a rokonság­nak határkövét egy régmúlt idők emléke képezi, melyet felejthetetlenül őrzök lelkem mélyén. Esterházy Pál gróf, az én korom Es­terházy grófjai kedves és dicső sora daliás, nagy ősének örök nyugalomra térése. •— Ezen a szomorúan nagy napon tudtam ugyanis meg azt, hogy az Esterházy nemes grófi család öröknyugágya Ganna község­ben van. Ettől a perctől fogva, melyben ezt megtudtam, tartom a gannaiakkal való ro­konságot. Mienk pápaiaké az élet, a lélek, az érző, örömünket, bánatunkat megértő ne­mes, dobogó szív, tnienk a jóságos mosoly, a jóindulatot sugározó szemek villanása, a jótékony kezek bő áldása, az ajkak biztató, reményt fakasztó megnyilatkozása; •—- az övék ez isteni szikrák, e nemes vonások, ez égi tulajdonságok és mennyei adományok meg­testesülésének a természet törvényei szerint mulandó része, porhüvelye. Ez a közösség képezi alapját a jó gannaiakkal való rokon­ságomnak, melyet nagyrabecsülök. Hej . . . Haj . . . !?! De más is ma a búcsújárás, mint volt abban a régi jó idő ben. De hát mások is az emberek és más a gondolkozásmódjuk. — Emlékszem arra, hogy a fehérváriak, de különösen a móriak jöttek tömegesen, pap kíséretében gyerek­koromban, utóbbiak öt-hatszázan is lehettek. Ezek szamára már a piacon felütötték sát­raikat a kávéfőzőasszonyok és az olvasó- és szentképárusok. — Mi csak pihenő állomás voltunk a búcsúsok számára, amolyan át­vonuló állomás, a barátok» körüli utcák há­zainak majdnem mindenikében kapott éjjeli szállást egynéhány búcsus, minden család szívesen látta őket éjjeli szállásra. Ott lak­tam abban az időben a Ferencrendiek, vagy mint népiesen hívják őket, a Barátok szom­szédságában, a Kigyó-utcában, melyet inkább szűrszabó-utcának kellett volna elnevezni, mert abban laktak a város hajdan hires szűrszabó cég remekes mesterei Csázma Jó­zsef, Varga Imre, Hottó Elek és az özvegy Kutiné. Mi azon utcabeli gyerekek mindig szívesen invitáltuk mihozzánk a nekünk ro­konszenvesebb búcsusokat és szüleink ezt az invitálást sohasem vették rossz néven. Volt közöttünk egy már akkor szabadabban gon­dolkodó fiu, a Grünwald nőszabó fia, ott lakott mellettünk, a Kutassy gombkötő há­zában, ez a nálam és pajtásaimnál valamivel fiatalabb gyerek, kit Szimi becéző néven hívtunk, mindig jó izüen falatozott a búcsu­sokkal, ott a barátok sarkán levő kőpadon. Mert hát abban az időben a barátok temp­lomának sarkán egy nagy fakereszt állolt, talán nagyobb mint az öregtemplom hajójának baloldalán a missiókereszt, mely kereszt há­rom oldalról mintegy méter magasságú kőkorláttal volt körülvéve, melynek aljában kívülről kőpad volt. Ennek a korlátnak mása még a Flóriánnál látható. Ezért aztán Szimi barátunkat nem is szóllítottuk másként, sőt, ha ma találkoznánk vele, még mindig elő­törne belőlünk a: Szimi, jönnek a búcsusokl De haj . . . azóta sok minden változott. Mi gyerekek is, akik annak idején még az­zal szórakoztunk, hogy a Barátok kriptájába, utcára nyiló, de azóta berakott pinceablak­szerű nyílásán köveket hajigáltunk le és hallgattuk a koporsóra hullás okozta titok­zatos dübörgést, öregemberekké lettünk. Hát még mikor a pápaiak mentek a búcsúra Kisasszony napján, haj, akkor ezek is többen voltak, mint vannak ma. E hó 8 án magam is Czellben jártam és láttam a gyökeres változást, melyen, a czelli búcsú forgalom tekintetében keresztül ment. Mennyi ember, mennyi istenfélelem, mekkora ájtatos­ság, mily nagymérvű vigság volt Czellben valamikor. Ájtatosság, istenfélelem ma is van, de jóval kevesebb ember, jóval kisebb forgalom és semmi vigasság. Délután három óra lehetett, mikor a templom elé értem, a templom gyönyörűen ki volt világítva, zsúfolásig telve, szívhez szólló hangulatos orgonaszó hallatszott benne, mely­hez a hivek ájtatos éneke stílszerűen alkal­mazkodott. Elhagyom a templomot . . . egy­szerre csak hallok egy präludiumot és utána a minden magyarok szent imáját — a Hym­nust. Lelkesedéssel kaptam le fejemről már a nagy piaci térségen kalapomat, hogy én is elrebegjem a búcsusokkal együtt a szent imát: Isten áldd meg a magyart. íme ez az igazi, ez a valódi áhítat, mely nemcsak valami különleges parádés ünnepi istentisztelet alkalmával, hanem egy olyan lelkigyakorlat közepette, •— mint a minő a búcsú — is átérzi, hogy: megbűn­hődte már e nép a multat s jövendőt ... íme, a korszellem, mely kinyitja ma­gának a templom főbejáróját. Mig a múlton töprengek — bjzom a jövőben: visszaszáll még a szép nyugalom, a hit, a szeretet a szivekbe. Ugy legyen — mielébb! M. kir. anyakönyvi kivonat. 1917 szept. 14—20-ig. Született: Eisler Béla kereskedő és neje Arje Bella, leánya: Klára, izr. — Danizs István kanász és neje Magyar Lidia, fia: József, rk. Francz Károly cipész és neje Németh Mária, fia: Károly, rk. — Rippel Bernát magánhiv. és neje Zwecker Jetti, leánya: Anna, izr. — Gyömftrei Nagy József napszámos és neje Gál Terézia, leánya; Irén, rk. — Vaspék József vasúti kocsirend. és neje Lukács Te­rézia, leánya: Gabriella, rk. Halálozás: Ozv. B inét Sámuelné szül. Rosenfeld Karolin, izr., 76 éves, vérhas, r— Pálfy Anna ev., 58 éves, rák. — Császár József rk., 14 napos, tüdőhurut. — Draskovic? Mária rk., 7 hónapos, vérhas — Glevan.ics Alujzia rk., 4 éves, tüdőlob. —Takács Anna rk., 3 éves, tüdőlob. Házasságot kötöttek: Ádá m Aladár honv. gyalogos izr. és Veigl Aranka, izr. Női kalap-átalakításokat és disziiéseket a legújabb divat szerint jutányos áron elfogadok Petőfi-utca 11. sz. alatti lakásomon. Cziffer Gizella divatárusnő. Hütter Vilmos Pápa, Főtér 17. sz. azonnali szállításra ajánl: motoros szántóekéket, motoros cséplokészleteket, gőz-cséplőkészleteket, gépolajat, motorolajat és hengerolajat, tovatta gépzsirt. Uz let-attielyezes. Tisztelettel értesítem a n. é. közön­séget, hogy Főtéri üzletemet az év folyamán Főtér 19. számú házamba (Drogéria mellé) helyezem. Eddigi szíves bizalmukat hálásan kö­szönve, azt továbbra is kérve, maradtam kiváló tisztelettel IFJ. EISLER MÓR porcellán-, üveg-, lámpa- és edénykereskedő. Kurtz Gyula ajánlja kitűnő ZONGORÁIT. Kívánatra jutányos áron kölcsönöz javit és hangol zongorát és pianinót Pápa, Főtér. Nyomatott Stern Ernő könyvnyomdájában Pápán, 1917.

Next

/
Thumbnails
Contents