Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-09-16 / 38. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1917 szeptember 16. alakja régen megrokkant már a hosszú harc alatt? Várjuk a békét, az áldást hozó nyugalom napjait, pedig az igazi munka ideje csak akkor köszönt reánk, s jaj nekünk, ha meddő lesz a nyár, az ősz, melynek termését sem az idő, sem a munka nem hozza meg, ha nincs — virág. Még talán nem késő! Ha a család és iskola vállvetve dolgo­zik a jövő társadalma édekében, még megmenthet valamit a pusztulástól, de ha ölbetett kezekkel nézzük a jégverést, vagy esztelen módon segítünk is neki, ki tudja, hol fogunk a lejtőn megállani? (-) Iskolaszéki ülés. A róm. kath. hitközségi iskolaszék, mint mull heti számunkban jeleztük, e hó 8 án, szombaton d. u. 4 órakor a belvárosi elemi fiúiskolában ülést tartott, melyről re­ferádánk a következő: Kriszt Jenő esp.-plébános iskolaszéki egyh. elnök a szép számban összejött isk.­széki tagokat meleg szavakkal üdvözölvén, az ülést megnyitja. Iskolaszéki jegyző felolvasta az előző ülés jegyzőkönyvét, melynek kapcsán Ke­resztes Gyula isk.-széki tag a mult ülésen tett felszólalásának szerinte meg nem felelő jegyzőkönyvi értelmezése miatt emel szót s helyreigazítás céljából helyesbítő észrevételt tesz, mely után a jegyzőkönyv hitelesnek nyilváníttatik. Következett az ülés első pontja, amely­ben egyh. elnök bejelenti, hogy úgy a maga, mint hivei és a hitközség nevében köteles­ségének tartotta legmélyebb hódolatát nyil­vánítani az újonnan kinevezett megyés püs­pök előtt. Egyben örömmel hozza tudtára az iskolaszéknek, hogy püspök úr Őméltósága a hódolatot kegyesen fogadta, minek bizo­nyítékául nyomban felolvassa a püspök kö­.szönő levelét, ennek nyomán egyúttal emlí­tést tesz e levélhez csatolt mellékletről is, mellyel tudtul adja, hogy az egyházmegye területén levő városok az új főpásztornak különös gondját fogják képezni. Az iskolaszék örömteljes lelkesedéssel veszi tudomásul, a felolvasott püspöki köszö­net minden egyes szavát s mélyen átérezve azok nagy jelentőségét, bizalomteljes remény­kedéssel tekint az új főpásztor munkássága elé, amelyre Isten bőséges áldását kívánja. Az ülés második pontja a tanítóválasz­tás volt. Elnök jelenti, hogy a kitűzött pá­lyázatra tulajdonképpen csak egy kérvény érkezett be, Marton Győző bakonybéli osz­tálytanító részéről. Jelentkezett ugyan egy másik pályázó is, Énekes Kálmán személyé­ben, akinek pályázatát kérdésessé teszi, mi­után a kitűzött határidőn túl, vagyis elkésve érkezett be. Az iskolaszék az elkésett pályázat iránt is érdeklődött ugyan, azonban a minősítések meghallgatása után egyhangúlag Marton Győző jelölése mellett foglalt állást, aki nemcsak mint bakonybéli tanító szerzett ér­demeket, hanem helybeli szereplésével, külö­nösen pedig karnagy helyettesi minőségében is rászolgált az iskolaszék bizalmára. Az iskolaszék egyértelmű határozata alapján elnök Marton Győző bakonybéli okleveles tanítót a pápai róm. kath. hitköz­ség elemi fiúiskolájához szabályszerűen meg­választott tanítónak jelénti ki, egyben az e.­megyei főhatósághoz megerősítés végett fel­terjeszti. A választással kapcsolatban tárgyalta az iskolaszék a karnagy helyettesítés kérdé­sét is, mely alkalommal kimondta, hogy amennyiben a helyettesítés egyhuzamban egy hónapnál hosszabb ideig tartana, a helyettes fáradságának némi jutalmául havi 50 K díja­zásban részesüljön, mely összeg a helyette­sítés idejének arányában utaltatik ki s csak 1918. év január 1-től válik esedékessé. Sorra került az 1916-ik évi hitközségi zárószámadás letárgyalása. Az iskolaszék a sokszorosításban megjelent s minden egyes iskolaszéki tagnak megküldött számadást egész terjedelmében tudomásul veszi, elfo­gadja s pénztárnoknak a felmentvényt meg­adja. A számadás tárgyalása alkalmával meg­állapította az iskolaszék, hogy a bencés fő­gimnáziumi térítménye nincs arányban a fel­merült kiadásokkal, miért is határozatilag kimondja, hogy a jövő 1917—18-il< tanévre a számadásnál; IX. és X. címe alatt felsorolt összes dologi kiadásokra u. m. a fűtési és vi­lágítási anyagok, a tantermek tisztogatása, továbbá az épületfenntartás összes költségei­uek a kétharmadrészbeni megtérítését kí­vánja. A tárgysorozat negyedik pontja szerint következett az 1917— 18-ik tanévre szóló tanerőbeosztás. Elnök az igazgatótanítóval egyetemben megállapított tanerőbeosztás ter­vezetet bemutatja, amelyet az iskolaszék he­lyeslőleg vesz tudomásul azzal a módosítás­sal, hogy az újonnan megválasztott tanerő, tekintettel karnagyi funkcióira, a tervbe vett V—VI. osztály helyett a II. osztályt vezesse. Elnök ezen határozat alapján utasítja igazg.­tanítót, hogy az V—VI. osztályra más tan­erőt bizzon meg. Foglalkozott végül az iskolaszék azzal a fontos kérdéssel is, hogy az adott viszo­nyok közt mit lehetne tenni a tanítás hatá­sosabb eredményének a biztosítására. Többek hozzászólása után abban állapodott meg az iskolaszék, hogy tekintettel a rendkívüli kö­rülményekre, a szabályzatban előirt törvényes szünnapokat részben a minimumra redukálva, részben teljesen felfüggesztve, kizárólag a tanítás szolgálatába rendeli. Ezenkívül megkeresést intéz a bencés főgimnázium igazgatóságához abban az érte­lemben, hogy a délelőtti oktatás ideje déli 12 órán túl ne terjedjen, hogy ezáltal az elemi iskolák is több időt nyerhessenek a félnapos tanítás javára. Több kisebb folyó ügy elintézése után az ülés véget ért. — Vág-óhid javítása. Miután a városi vágóhíd tatarozása már nagyon szükségessé vált, azért a városi tanács Faa Mihály építő­mestert megbízta, hogy a javításokról szóló költségvetést szept. 14-ig nyújtsa be. A Kath. Sajtóegyesület évi jelentése. Előttünk fekszik a Kath. Sajtóegyesü­let 1917 május i6-án megtartott kilencedik rendes közgyűléséről szóló terjedelmes jelen­tés, amelybe betekintve tiszta képet alkot­hatunk magunknak a Kath. Sajtóegyesület által egy év lefolyása alatt végzett szorgos munkáról, széleslátókörü tevékenységről. La­punk szük kerete nem engedi meg, hogy a jelentést hosszasabban ismertethessük, azért tehát csak a legszükségesebb, a bennünket legközelebb érdeklő adatok megemlítésére szorítkozunk. Prohászka Ottokár beszéde mint min­dig. úgy most is kimagasló eseménye volt a közgyűlésnek annyival is inkább, mert abban az egységes kath. akció megteremtését sür­gette. E kérdés körül érdekes, magas nivóju polémia fejlődött ki a nélkül, hogy megol­dása sikerült volna. Pedig nem is oly nehéz megoldani e kérdést, ha meggondoljuk azt, hogy a kath. táborban más-más a politikai felfogás, s mindjárt megszerveződik az egy­séges kath. akció a sajtó térén, mihelyt a különböző pártállásu kath. táborok részére politikailag külön, kath. szellemű orgánum áll rendelkezésre. Ily lapok természetesen csak vidékenként alapíthatók. Mindegyik pártfe|fogásu szervezet részére fülön orszá­gos központi politikai kath. lap létesítése való­színűleg örök probléma marad. A meglévő orsz. központi kath. lap, bár a néppárt orga­numa, hü képviselője az ország nagy tábor­ral biró ellenzéki felfogásának is, amiért nem állíha.tó, hogy • pártkeretbe volna szorítva, másrészt ped g csak a kötelesség alól való kibuvási törekvésnek mondható, ha egy kath. ember kormánypárti létére kapva-kap az el­lenzéki, de katholikusellenes lap után, míg a kath. érdjeiteket hordozó központi lapot épp ellenzékiségére való tekintetből nem tartja érdemesnek istápolni. A jelentés legérdekesebb része P. Buttykay Antal főtitkári jelentése, amelyből megtudjuk, hogy az Egyesület összes vagyona 1917 márc. 3l-én: 462,466'47 K. Eddig egy és negyed millió K folyt be a sajtó-alap javára, amelynek legnagyobb része sajtótá­mogatásra fordíttatott. A Sajtóegyesület cél­jait nagyban előresegitik a sajtóvasárnapi gyűjtések, a kamatjövedelem fokozása, az adományok, hagyományozások, valamint a tagdíjfizetések. A tagok létszáma: 4133. Jövő programmja; a meglevő kath. orgánu­mok helyreállítása, a kath. újságírók anyagi függetlenítése, a lapoknak széles körben való elterjesztése. Örömmel jegyezzük fel, hogy az egye­sületnek régóta üresedésben levő elnöksége betöltésre került. A nagynevű gróf Majláth György lett az uj elnök, A másik, reánk örvendetes esemény, dr. Rott Nándornak —• ma megyéspüspökünknek — az egyik al­elnökségre történt megválasztása. — Bérbeadás. A városgazda a vásár­tér azon részét, melyen nem szoktak vásárt tartani, Gergye Jánosnak bérbe adta legelte­tésre 50 koronáért.

Next

/
Thumbnails
Contents