Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-09-16 / 38. szám

1917 szeptember 16. PÁPA ÉS VIDÉKE 3. SZIHHÁZ. Szep. 10-én, hétfőn, színtársulatunk har­madszor adta a Legénybúcsút, ezúttal is telt ház előtt. Strausz kitűnő operettje ezúttal sem tévesztette el hatását, mert a közönség emelkedett hangulatban volt az egész est fo­lyamán. Ebben persze nagy része volt a jól összetanult előadásnak is. A főszerepet (Stella) Kiss Cecil alakította, ki kedves jatékával melegen csengő hangjával, szép táncaival ez­úttal is beigazolta, hogy kitűnő' szinésznő. Méltó partnere Öttinghausen báró szere­pében Kállay Sándor volt, ki a hozzáfűzött reményeket szépen beváltotta s különösen szép tenorjának adózott sok tapssal a kö­zönség. A Stefi kedves szerepét Szigethy Annus játszotta, olyan könnyedén, olyan bá­josan, olyan szimpatikusán, hogy percekig zúgó tapsokat kapott s majd minden táncát, majd minden dalát megismételtette a közön­ség. Az ő partnere Dezső Vilmos volt, ki eddig is méltányolt kvalitásait csillogtatta. Bachmayer papa szerepét Endrődy kreálta. Alakítása ezúttal is elsőrendű volt. Meg kell még említenünk a társulat két kitűnő tán­cosnőjét, Szigethy Tercsit és Utassy Gizit, kik művészi táncukkal viharos tapsokat arattak. Szept. 11-én, kedden, mutatták be a Király színház hires slagerdarabját, a Mágnás Miskát. A darab — mint irodalmi mű — értékkel egyáltalán nem bir, de az ügyesen csoportosított jelenetek egymásutánja, a gyor­san pörgő cselekmény sodra mind arra hi­vatvák, hogy szórakoztatást nyújtsanak. A komikai eíem is túlsók a darabban, anVi szin­tén a nagyközönség Ízlésének felel meg első­sorban. A darab egész témája újszerű, szo­katlan: ez az oka a Mágnás Miska pesti és vidéki színpadokon is mindenütt elért nagy népszerűségének. Nálunk kettős vonzerővel hatott a da­rab, mert a Marcsa szerepét, mint jelezve volt, kitűnő igazgatónk, dr. Patek bájos neje, Biliary Böske úrasszony alakította, aki már a háború előtti évekből elsősorban dédelge­tett kedvence a pápai szinházi közönségnek. Már megjelenésekor egetverő taps fogadta, melyet azonban ő derekasan még is érde­melt, mert olyan elsőrendű alakitást, olyan temperamentumos játékot produkált, olyan szépen énekelt s bájosan táncolt, hogy a legnagyobb elragadtatást váltotta ki a kö­zönségből. Rolla grófnő szerepében Juhász Margit igen kedves játékot produkált;'Miska lovászgyerek szerepében Kállay Patekné ki­tűnő partnerének bizonyult; Baracs szerepé­ben Orvössy jeleskedett a tőle megszokott finomsággal és elegáns játékkal. A darabot szerdán és csütörtökön megismételték szin­tén telt házak előtt épp oly preciz előadás­ban, mint első este. Szept. 14-én, pénteken, Bródy Sándor hires darabját, a Lyon Leát mutatta be tár­sulatunk. Egy megrázó háborús dráma ez; cselekménye a galíciai zsidóság közismert tragikuma, hogy a hódító orosz nép legna­gyobb kincseit, féltve nevelt lányait rabolja el Bródy, sötét színekkel festi ki ezt a tár­gyat darabjában, úgy hogy a legmélyebb benyomást teszi mindén esetben a nézőkre. Nálunk sem tévesztette el a darab ha­tását. Színészeink igazán fényesn feleltek meg azoknak a nehéz követelményeknek, amelyek elé ez a darab állítja az aktort. A rabbi szerepét Bartha István játszotta elsőrendű felfogással, a legmegfelelőbb kre­ációval, s katurnusos méltósággal. A rabbi kitűnő alakjához szépen simult Nagy Erzsi Lyon Leája. A megrázó tragikumot az első felvonásban s az utolsóban, a szerelem éb­redő tavaszát a másodikban, kitűnően meg­játszotta. Konstantin nagyherceg szerepében Orvössy nyújtott kifogástalan alakot. Mind a három főszereplő s a kisebb szerepek ala­kítói — kik szintén megállták a helyüket — sok tapsot kaptak. HIREK­— Kath. autonómia. A kath. autonó­mia, melynek szükségességéről nemrég érde­mileg szóltunk, a megvalósulás felé közeledik. Arról értesülünk ugyanis, hogy gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter a kath. autonómiáról szóló törvényjavaslatot az ősz folyamán a képviselőház elé terjeszti. A kath. önkormányzat megvalósulásával régi és jogos követelése megy teljesedésbe a tizen­két millió katholikusnak, amit örömmel ve­szünk tudomásul. Gróf Apponyi Albert ezen egy tényével is megörökíti nevét a magyar történelemben. — A főispán jótékonysága. Dr. Rainprecht Antal veszprémi főispán, beikta­tása alkalmából 2000 K át adományozott a veszprémi és veszprémmegyei hadiárvák ja­vára. — Népruházati bizottság alakult. Fela­data, hogy a szegényebb néposztály ruháza­tához szükséges anyag fedezéséről gondos­kodjék. A bizottság hatáskörébe tartozik a fehérnemű, a ruha és kalap beszerzésének lehetővé tétele. Hol alakult meg a népruhá­zati bizottság, ne kutassuk, hanem alakítsuk meg Pápán is sürgősen, mert akkor lesz igazi demokratikus világ Magyarországon, ha a nép szociális bajainak enyhítésén dolgozunk szün­telenül. — Tüdőbeteg katonák otthoni ápo­lása. A legújabban megjelent belügyminisz­teri rendelet szerint a katonai kórházakban elhelyezett tüdőbeteg katonák bizonyos fel­tételek előzetes biztosítása mellett saját ott­honukba házi ápolásra bocsájthatók. Ez a kedvezmény kivételes esetekben azokra a katonákra is vonatkozik, akik már nyilt tu­berkulózisban szenvednek. Az ekként elbo­csájtott katonákkal való bánásmód és intéz­kedés már az országos hadigondozó hivatal hatáskörébe tartozik. Az orsz. hadigondozó hivatal az elbocsájtani kivánt katonák tartóz­kodási községének helyi hatóságától előzetes tájékozást szerez be, hogy milyenek ott az elbocsátandó katona családi és lakásbeli vi­szonyai. Az ápolásra hazabocsájtott katonát azután a helyi hatóság látja el tanáccsal és utasításokkal az orvosi szakközege utján. — Ujabb záróra korlátozás. A minisz­térium elhatározta, hogy szept. 17-től a zár­órát az egész országban esti tizenegy órában állapítja meg. Ez a határozat vonatkozik az összes vendéglőkre, kávéházakra, színházakra és minden egyéb mulató és szórakozó helyre. — Hadiárvákat. A Zsófia országos gyermekszanatórium egyesület a következő felhivást bocsátotta ki: A Zsófia országos gyennekszanatórium egyesület új balatonsza­badii gyermekszanatóriumának összes helyeit kizárólag szegénysorú beteg hadiárváknak bocsájtja díjtalanul rendelkezésre. A béiyeg­telen folyamodásokat az egyesület központ­jához (Budapest Stáhlyi-utca 15.) kell címezni és mellékelendő az orvosi bizonyítványon kivül, melynek mintája az egyesületnél be­szerzendő, szegénységi bizonyítvány és iga­zolása annak, hogy a folyamodó apja a jelen háborúban elesett. — Jótékonyság. A helybeli jótékony­sági egyesület lelkes munkásságát ismét egy szép tettel szaporította, amennyiben agilis elnöknője, Karlovitz Adolfné a Balatonszaba­di n felállított Zsófia gyermekszanatórum ja­vára 446 K 90 fillért küldött, melyért a sza­natórium hálás köszönetét fejezte ki. E szép és önzés nélküli munkásságért csak mély elismerésünk illeti meg e jótékonysági egy­let lelkes vezetőségét s reméljük, hogy még sok ily csokorral fogják diszíteni a jótékony­ság feledhetetlen koszorúját. — Új sertéshizlalda. Pápa-ugodi hit­bizományi uradalom képviseletében Wüest Ferenc jószágfelügyelő a Papirosmalomnál egy sertéshizlalótelep felállítását kérte a vá­rosi tanácstól. Miután a hely színére kikül­dött szemlebizottság a helyet e célra meg­felelőnek találta s az érdekeltektől ellene semmi kifogás sem tétetett, azért a tanács a kérelemnek helyt adott s a telepengedély a Pápa-ugodi hitbizományi uradalom cimére Wüest Ferenc jószágfelügyelőnek kiadta. Ugyancsak a fenti cimre a sertéskereskedés önálló gyakorlására az iparigazolványt is ki­adta. — A pápai főszolgabírói állás be­töltése, amely állás Bélák Lajos esetleges alispánná való megválasztása esetén megürül, élénk hullámokat vet a megyében, de sőt városunkban is. A bizottsági tagok egvrésze Körmendy Béla, a másik Jerffy József dr. mellett foglal állást, akiknek elseje tudva­levőleg enyingi főbiró, mig az utóbbi mint tb. főszolgabíró, a pápai járásnak 7 év óta szolgabirája. Minket pápaiakat tulajdonkép csak annyiban érinthet a dolog, amennyiben a járás főbírája városunk társadalmának elő­kelő és számottevő tagja volt minden idő­ben, s igy csak ebből, s ezenkívül és ezen­felül a jogosság és méltányosság szempont­jából, érdekel, ezek pedig ezidőszerint Jerffy mellett szólnak. Mert ő, akit mi és úgy tud­juk, a város társadalma általában kedvelt, szimpathikus egyénnek ismerünk, azzal, hogy ugyanabban a hivatalban óhajt előbbre jutni, ahol évek óta nagy és érdemes munkásságot fejt ki, joggal igényelheti óhajtása teljesülé­sét. Szó sincs róla, hogy Körmendy szere­tetreméltó, és a pápaiak kedves emlékében élő egyénisége szívesen láttatná viszoqt őt, városunkban, ha ránézve is előléptetést je­lentene idejutása; ám ő kedvelt főbirája évek óta Enyingnek, kellemes szolgálati viszonyok közt. nem tudjuk tehát okát annak, miért kell az ő jelölésével egy jogosult karriér útját bevágni. — A bükköny ára. A bükköny leg­magasabb ára szept. 9-től kezdődőleg méter­mázsánkint 70 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents