Pápa és Vidéke, 12. évfolyam 1-53. sz. (1917)

1917-09-09 / 37. szám

1917 szeptember 9. PÁPA ÉS VIDÉKE Szerdán Biliary Böske fellépésével itt másodszor »Mágnás Miska « Csütörtökön Bihary Böske fellépésével itt harmadszor »Mágnás Miska.« Pénteken itt először »Lyon Lea,« Bródy Sándor hires dráma újdonsága. Szombaton itt másodszor »Lyon Lea.« Az alsóvárosi óvoda talpraállítása. Ahol legnagyobb a szükség, legközelebb az isteni segítség — tartja a közmondás. Nagyon örülünk, hogy nekünk jutott a szerencsés feladat e közmondás igaz voltát egy új, élő példával beigazolni. Az alsóvárosi magán kisdedóvó, amelynek élén Kemberg Mária óvónő áll, kezdettől fogva anyagi nehézségekkel küzd. Mivel már a háború előtt is sok küzdelemmel járt a fenntartása, a vezetőben az a gondolat s óhaj érlelődött meg, hogy a kis intézmény államosíltassék. De, mert ez nem került kivitelre, új eszközökről kellett gondoskodni, hogy az óvoda ily körülmények között is fenntartható legyen. Az óvónő ezért kopogtatott a városnál és ezért járt fel gyakran a minisztériumba, mert erős volt a hite, hogy az óvoda előbb-utóbb biztosabb alapra lesz helyezhető. Fáradozásait apró sikerei mellett most egy új, jelentékenyebb siker koronázta. Dr. Rott Nándor, az új veszprémi püspök ugyanis egy darab 1000 koronás hadikölcsönkötvényt juttatott a pápai Jótékony Nőegyesület elnöksége utján Kemberg Mária birtokába, hogy az részben az óvoda fenntartására, részben az óvónő támogatására fordíttassák. Mondanunk setn kell, hogy megyéspüspökünk tette nagy örömet hozott az alsóvárosi óvoda i észére, amely ily támogatas mellett fenntartható lesz mindaddig, mig kívánatos államosítása be nem következik. Mi pedig bizalommal tekintünk a megyei püspök úrjövendő működése elé, mert már is láthatjuk, hogy körültekintő figyelem áldozatkész jótékonyság fogja vezetni lépéseiben. S. P. Tábori levél. Körös-körül, amerre a szem ellát, a természet nyári pompába öltöztette a földet. Csendes juliusi est. A nap alászálltában végigaranyozza a szemben levő hosszú hegyhátat. Felettem dalos pacsirta édes csicsergése akarja feledtetni, hol vagyok. Napok óta felkeres, ugyanazon helyen repíted s biztosan tudom, ugyanazon egy jön el mindig. Aratás ideje van. De a mezőn nem vidám kaszások éneke hallatszik, a lég nem a lekaszált gabona illatával telik meg: a kék égen, mintha vaskocsik rohannának végig, nehéz gránátok sustorognak, k isérve valami halk nyögéstől; a levegő kénes füst szagától nehéz. A nyári pompába öltözött vidék halálszerszámokkal van megrakva. A zöld aranyfényben úszó lombtenger alatt, mintegy kétezer lépésre tőlem ellenséges ütegek merednek felénk, mint nyakukat nyújtó, holdra ugató kutyák. A magasabb fákon távcsőbe meredt szemmel keresik a tüzérségi megfigyelők, kire mire uszítsák őket. Most ugyan hiába néznek: az árok belsejében folyó csendes harcot nem láthatják. Mert ott keserves küzdelem folyik a baka egyik legnagyobb ellensége, a viz ellen. Nemcsak emberek ellen kell harcolnia, hanem az elemekkel is. Mikor ezt a földet ásni kell, csákány nélkül semmire sem megy az tnber; ha egyszer ráesik az eső, mint a kása beomlik az egész. S egy jó tizperces zápor tönkreteszi két-három nap munkáját. Végigmegyek a szakaszom rajonján. Sok helyen bizony furcsa balanszirozással vergődöm keresztül. Mire visszajövök, besötétedik. Most már kinn kezdődik a munka. A felvezető lépcső mezei útra visz, hol egykor terméssel rakott szekerekkel járt a gazda, most csendesen beszélgető bakák közlekednek rajt. Egyik öregebb bakám, infanteriszt Karajz éppen a füvet kaszálja a század lovainak. Jókedvűen suhint bele a magas fűbe, közben halkan dúdol is hozzá. Ez a legkedvesebb munka, amire bakát küldeni lehet. Eszébe jut, hogy odahaza is most van a mezei munka ideje. Ilyenkor húz legjobban a baka szive haza. Aki köztük él, megérti. Hisz a magyar parasztnak azt jelenti az aratás, amit nekünk gyerekkorban a majális. Nem is szólva arról a tudatról, hogy egész évi fáradozásának gyümölcseit szedi el, ilyenkor születnek a dalok, most telik meg munkaközben a nép egyszerű fiának lelke azzal a természetes szerelemmel, mely később oltár elé vezeti. Hát vájjon odaát is így van-e? Az orosz paraszt is csak ép úgy szereti földjét, mint a másik. Azt is -huzza most haza felé valami a kaszájához, asszonyához, a kis bocskoros muzsikokhoz. Különben nagyon csendesek. Reggelenként átkiabálják: jó reggelt magyar, ne lőjj, már reggel van. A puskatűz ugyanis csak éjjel kezdődik. Mig az öreggel beszélgetek is, körülöttem pár golyó csapódik a földbe. A Dani cigány be is ugrik a futóárokba. Csák inkább megyek a sárbán, mint meglíjenek. Ázstán nem is jó golyóvál línek. A sírná golyó csák megjárná . . . Abban igaza is van, hogy sok explozív golyót lőnek ki mostanában. De kettőnk közül most ki gondol arra?! A kaszáló baka csendes ábrándjait lassankint magam is lelkembe szívom. Az én gondolatom is haza száll. Mindig vonzott a falu s most is eszembe jut egy csendes júliusi est, évekkel ezelőtt, még gimnázista koromban éltem át. Kedves, akáclombos, Rába-menti faluban hallgattam a mezei munkások dalát, szívemben akkor ébredt az első szerelem igaz, egyetlen érzése. Most is, amint a hegytetően mozgó bakák silhuettjei az égre rajzolódnak, mint mesebeli hősök árnyai, előttem lebeg egy csendes kis falu képe, akácillat tölti el keblem s egy édes angyalarcot látok . . . Szép idők, kedves órák, visszajöttök-e még? A gránátsistergés az egyedüli felelet... — Zászlós — HÍREK. -- Előléptetések. Dr. Jerffy József és dr. Sült Lajos városunk kitűnő szolgabirái aug. 29 én tb. főszolgabirákká, továbbá dr. Csoknyay János v. főügyész tb. megyei főügyésszé, dr. Csehszombathy László v. főorvos tb. megyei főorvossá, dr. Nagy Imre pápakovácsii körorvos tb. járásorvossá léptek elő. — Kinevezés. A vallás-és közoktatásügyi miniszter Juhászné Sirchich Hermina, valamint Jankóné Jeríy Hermin pápai állami polgári iskolai tanítónőket a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába kinevezte. — A Kath. Nővédő egyesület ez uton is hálás köszönetét fejezi ki Katona Gyuláné úrasszonynak ki cukrászdájában »Szegények kenyere« felírással perselyt állított fel és a perselyben összegyűlt 36 koronát az egyesület jótékony szakosztályának adta át kiosztás végett. Elnökség. — Maximális ármegállapítás. Bélák Lajos főszolgabíró elnöklete alatt a mult héten egy hozzáértő szűkebb körű bizottság értekezletet tartott, melyen a szénának és szalmának a mi vidékünkön való árát hozta javaslatba. F javaslat legnagyobb körültekintéssel-és pontossággal összeállítva az alispáni hivatalhoz jóváhagyás végett felterjesztetett. — Iskolaszéki ülés. Tegnap d. u. 4 órakor a belv. elemi fiúiskolában a r. kath. hitk. iskolaszék gyűlést tartott, melynek főbb pontjai voltak a pályázat utján hirdetett tanítói állás betöltése és az 1916. évi pénztári zárószámadás letárgyalása. — Tej és burgonya kérdés. A helyi és környékbeli nagytermelők mult hó 28-án értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy kérvénnyel járulnak a v. tanácshoz, hogy a város közfogyasztására szükséges 2000 drb sertés hizlalásával őket bizzák meg. Egyben kimondták, hogy összes tejterméküket Pápa város közfogyasztásának engedik át, ha a tej árát mérsékelten felemeli. Továbbá az értekezlet kimondta még azt is, hogy a kerék-, cukor-, takarmányrépából, burgonyából és babból a termési feleslegét is hajlandó a v. közfogyasztásnak maximális áron átengedni, ha a korpa és takarmány beszerzése körül őket a város erkölcsileg támogatja. — Dr. Kövi József járásorvos, tb. megyei orvos szabadsága letelvén, hivatalát átvette. — Szabadságolás. Eszterhay Dezső szűcsi jegyző egészségügyi okokból 4 heti szabadságot kapott, helyette a jegyzői teendők elvégzésével Maár János nyugalmazojt rendőfogalmazó bízatott meg, ki már hoszszabb idő óta fiánál, Maár János szűcsi plébánosnál lakik. — Pápai lisztet fogunk kapni A közélelmezési bizottsági ülésen Böhm Samu szóba hozta, hogy a devecseri és a varsányi malmokból a város nem kapott elég jó kenyérlisztet, miért is a bizottság arra fog törekedni, hogy Pápa város lisztszükségletét első sorban a pápai malmok lássák el. A különböző lisztfajtákból pedig a lakosság olyan arányban fog részesülni, amilyen arányban azokat a város fogja kapni.